Találkozott Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un

Az orosz államfő egy hordozórakéta-összeszerelő épület bejáratánál fogadta vendégét. A két vezető az űrközpont megtekintése után ül majd le tárgyalni négyszemközt és a delegációk kíséretében.

Az objektumok körbejárásáról bőséges képanyagban számolt be a Rosszija 24 hírtelevízió. Putyin újságíróknak arra a kérdésére felelve, hogy segít-e majd Oroszország Észak-Koreának, kijelentette:

„Ezért utaztunk el ide. A KNDK vezetője nagy érdeklődést mutat a rakétatechnológia iránt, ők (az észak-koreaiak) az űrkutatást is igyekeznek fejleszteni”.

Az orosz elnök a vendégét üdvözölve örömét fejezte ki amiatt, hogy a látogatás Észak-Korea „ megalakulásának 75. évfordulóján, a nagy felszabadító háborúban aratott győzelem 70. évfordulóján és a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján valósul meg”.

A vosztocsniji csúcstalálkozó napján az NHK japán hírtelevíziónak tokiói katonai forrásokra hivatkozó jelentése szerint Észak-Korea két ballisztikus rakétát bocsátott fel.

Putyin Vlagyivosztokból repült Vosztocsnijba, Kim Dzsong Un pedig vonattal érkezett az az amuri régióban kiépített űrkomplexumba.

Kim először 2019 áprilisában kereste fel Oroszországot, akkor Vlagyivosztokban járt páncélozott vonatjával.

Észak-Korea támogatja Oroszországot az imperializmus elleni küzdelemben – jelentette ki Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerdán a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Vosztocsnij űrközpontban folytatott megbeszélései elején.

„Tovább akarjuk fejleszteni a kapcsolatokat, mindig is támogattuk Putyin és az orosz kormány döntéseit. Remélem, mindig együtt leszünk az imperializmus elleni küzdelemben és a szuverén állam építésében” – hangoztatta Kim a találkozó nyilvános részén, kamerák előtt.

Mint mondta, Oroszország „szent háborút indított, hogy megvédje állami szuverenitását és megvédje biztonságát a hegemonikus erők ellen”, amelyek szembeszálltak vele. Kifejezte meggyőződését, hogy a találkozó új szintre emeli a két ország együttműködését. A politikát, a gazdaságot és a kultúrát említette meg a tárgyalások témájaként.

Putyin, aki emlékeztetett rá, hogy elsőként a Szovjetunió ismerte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, egyebek között arról beszélt, hogy a gazdasági és humanitárius együttműködés aspektusait fogja megvitatni vendégével. Az orosz elnök korábban – újságírói kérdésre válaszolva – azt mondta, hogy minden kérdést sorra vesznek, kapkodás nélkül.

A tárgyalóküldöttségekben helyet kapott mindkét ország külügy- és védelmi minisztere, más magasrangú tisztségviselők mellett. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írnak alá megállapodásokat.

A két vezető az eszmecsere előtt egyebek között megtekintette az Angara nehéz hordozórakéta összeszerelését, valamint indítóállásának építését. Putyin megmutatta Kimnek az általa és más vezető orosz kormányzati tisztviselők által használt Aurus limuzint is.

Az észak-koreai vezető kalauzolásában részt vett Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal elnöki megbízott is a Távol-keleti Szövetségi Körzetben, Jurij Boriszov, a Roszkozmosz vezérigazgatója, és Nyikolaj Nyesztcsuk, az orosz állami űrvállalat földi űrinfrastruktúra-berendezések hasznosításával foglalkozó központjának vezérigazgatója.

Moszkva és Phenjan a bajtársiasság és a jószomszédság megerősítésére törekszik a térség békéje és stabilitása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tiszteletére a Vosztocsnij űrközpontban adott hivatalos ebéden.

Az ebédet előtt – de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően – a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással.

Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait. Emlékeztett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, „igazán baráti” légkörben zajlanak, mint akkor. Elmondta, hogy vendégének programja Vosztocsnij mellett az orosz Távol-Kelet más jelentős csúcstechnológiai klasztereinek, ipari vállalkozásainak és innovációs központjainak megtekintését is magában foglalja.

Kitért rá, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége „szilárdan, magabiztosan folytatja” olyan kiváló államférfiak munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsong Il volt.

A KNDK vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a „stabil és jövőorientált” államközi kapcsolatokat építésére, és ennek alapján az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint „a valódi nemzetközi igazságosság” megvalósítására. Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között „megbonthatatlan stratégiai együttműködés” alakul ki.

Meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a reakció, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és „a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata”. Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet.

Azt mondta, biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat „szent küzdelemben a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete” felett, és „két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit – a különleges hadműveletben és az erős állam építésében”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is.

Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben a KNDK elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik.

Emlékeztetett rá, hogy a KNDK elleni szankciók még egy teljesen más geopolitikai helyzetben születtek, és a legutóbbi ilyen intézkedések megszavazása után mind Oroszország, mind Kína jelezte, hogy újabbakra már nem hajlandó.

Hangsúlyozta: a Nyugat azzal, hogy elutasítja a Koreai-félsziget helyzetének politikai rendezését, meghiúsította saját kísérleteit arra, hogy a BT-ben a KNDK ellen újabb határozatot fogadtasson el. Kifogásolta az arra vonatkozó elképzeléseket, hogy Dél-Koreában és Japánban nukleáris fegyvereket telepítsenek. „Mindenekelőtt azért, mert a Biztonsági Tanács által hozott intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi nyugati kolléga azt ígérte, hogy politikai úton fogunk haladni humanitárius kérdések megoldása felé. Ez egy újabb hazugság volt. Becsaptak bennünket, a kínaiakat, és az észak-koreaiakat is” – nyilatkozott a tárcavezető.

Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok a politikai rendezés helyett Dél-Korea, Japán, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland bevonásával fegyverkezni kezdett.

Lavrov azzal kapcsolatban, hogy nyugati médiaértesülések szerint a két ország fegyvert fog szállítani egymásnak, kijelentette: nem törődik vele, mit ír a nyugati sajtó, különösen azt követően, hogy a nyugati országok „megszegték összes szerződéses kötelezettségüket”, egyebek között azzal, hogy hatalmas mennyiségű szovjet-orosz haditechnikát adtak át Ukrajnának. Rámutatott, hogy ez az úgynevezett végfelhasználási tanúsítványok durva megsértést jelenti, amelyek szerint az eladó beleegyezése nélkül tilos a fegyvereket bárhová továbbküldeni.

Kim Dzsong Un a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség közölte, hogy az észak-koreai küldöttséget a hivatalos ebéden szibériai és távol-keleti fogásokkal vendégelték meg. Az étlapon kacsasaláta szerepelt szezonális gyümölcsökkel, köztük fügével és nektarinnal, majd kamcsatkai rákkal töltött pelmenyit és fehér amurlevest szolgáltak fel. A meleg fogások – tokhal gombával és burgonyával, és márvány marhaborda sült zöldségekkel – előtt homoktövis-szorbét kínáltak a vendégeknek. A desszert tajgai áfonya volt, fenyőmaggal és sűrített tejjel. Az étkekhez a Krasznodári területen található Gyivnomorszkoje birtok fehér- és vörösborát kínálták.