Magyarország jobban teljesít az emberek mindennapi terheinek könnyítésében, mint az elmúlt húsz évben – jelentette ki Orbán Viktor tizenötödik évértékelő beszédében a budapesti Millenáris Parkban, emlékeztetve a január 1-jétől érvényes rezsicsökkentésre, amit – mint ígérte – folytatni fognak idén.

Magyarország jobban érvényesíti az érdekeit is, mint 2010 előtt, hiszen az ország az európai uniós csatlakozása óta még sosem harcolt ki magának annyi forrást a közösségi költségvetésből, mint most – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az ehhez szükséges szövetségkötés nem sikerült volna, ha „farkát csóváló kutyusként az asztal alól lessük, hová esik egy-egy zsírosabb falat”. Megerősítette, hogy a következő hét évben az EU-s források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják.

Szavai szerint a családtámogatások terén is jobban áll az ország, hiszen újra három évig tart a gyes, és bevezették a családi adórendszert, de még vannak feladatok, ezért az év második felében akciótervet hirdetnek a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében.

Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a kormány jobban teljesít a nyugdíjak védelmében is, mint a legtöbb európai ország, hiszen megőrizte, sőt növelte is a nyugdíjak értékét.

„Magyarország jobban teljesít a munka megbecsülésében, mint 2010 előtt” – folytatta, azzal példázva, hogy emelkedik az átlag- és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak átlagkeresete is. Jelezte ugyanakkor, hogy még számos feladat van hátra, ezért az év közepén bővíteni fogják a januárban elindított munkahelyvédelmi akciótervet.

A rendőrség erősítését is a sikerterületek között említette a kormányfő, amit azzal magyarázott, hogy a kormányváltás óta 3500-zal több a rendőr, és „megtisztították” az állományt azoktól, „akik korábban a bűnözők oldalára álltak vagy sodródtak”. A még problémás területek között szólt az új típusú kábítószerek csempészetéről.

A miniszterelnök úgy látja, a felesleges kiadások lefaragása szintén jól halad, hiszen megfelezték a politikusok számát.

Az egészségügyről szólva azt mondta: az elmúlt másfél évben 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték meg, folyik 439 egészségügyi beruházás, szolgálatba állítottak 120 új mentőautót, és 82 mentőállomás épül vagy újul meg. „Itt is jobban teljesítünk, de még mindig nem elég jól”: szükség van még 200 mentőautóra, több mint hatezer új ápolóra és egy pénzügyi csomagra a háziorvosok helyzetének javítására, a várólisták rövidítésére.

A felzárkóztatásról közölte: 2012-ben 261 ezren dolgoztak Start-munkaprogramban, „a cigány munkaszervezők becslése szerint” közülük csaknem 55 ezren romák, akik így nem segélyből, hanem tisztességes munkából keresték meg a kenyeret. Ez a legnagyobb sikerünk – jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány csak akkor lehet elégedett, ha mindenki talál munkát, aki dolgozni akar.

Szólt arról is, hogy tavaly 90300 gyermek született, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban, ami szerinte akár „valódi biztatásnak” is tekinthető.

Értékelése szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok 2012-ben nem dolgoztak hiába. Az, hogy ma Magyarország jobban teljesít, mint korábban, „mindannyiunk sikere”, még az ellenzéké is, hiszen politikai hovatartozástól függetlenül mindenki nyer vele – mondta Orbán Viktor.

Az ellenzékre utalva úgy fogalmazott: „van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől – erről én is tudnék mesélni -, de a hajó közös, ezért ilyenkor is evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúróval a hajófenékben”.

A mintegy félórás beszédében utalt arra, hogy az Európai Bizottság pénteken tette közzé azt az előrejelzését, amely szerint 2013-ban három százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon.

A kormányfő azt mondta hallgatóságának: az unió „éppen aktuális előrejelzései ne zavarják meg önöket”, a hiányt még egyszer sem sikerült eltalálniuk, a magyar deficit idén is három százalék alatt lesz.

Orbán Viktor szerint sikernek kell nyilvánítani, hogy Magyarország 2012-ben is csökkentette adósságát, és ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit.

Beszélt arról is, hogy Magyarország az elmúlt száz évben ritkán volt a maga ura, legtöbbször nagyhatalmak akaratának, megszállók önkényének, nemzetközi gazdasági-pénzügyi körök, bankok érdekeinek volt kiszolgáltatva. „Megtanultunk kicsik lenni. (…) De 2010-ben fordulóponthoz értünk.” A magyarok belátták, hogy a folyamatos igazodás, az alázatos alkalmazkodás, az örökös megfelelés, vagyis a gyengeség nem megoldás, hanem maga a probléma, és kézbe vették a sorsukat. Ez a felismerés hozta létre Európa egyetlen kétharmados kormánytöbbségét; mindenki megértette, hogy a magyaroknál új időszámítás kezdődött – jelentette ki.

„Azóta mindent véghez vittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták, nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a XXI. századi erős Magyarország megteremtése”. Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol „nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat”, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre – hangoztatta a kormányfő.

A miniszterelnök elmondta, a 20. századi magyar gazdaságtörténetet gyakran írják le húszéves ciklusok változásaként. Szerinte az 1990-ben szabadsággal és piacgazdasággal kezdődő húsz év végére Magyarország a pénzügyi szakadék szélére került, a 2010-ben kezdődő húsz év viszont – annak ellenére, hogy az összeomlás árnyékában indult – jól végződhet. Ehhez az kell, hogy kijelöljük a következő húsz év céljait.

A kormány mesterterve azt tűzte ki – részletezte -, hogy megszüntesse az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét, hogy mindenkit kisegítsen a devizaadósságból, hogy megállítsa a népességfogyást, hogy mindenki találjon munkát, aki itthon akar dolgozni, hogy a magyar gazdaság a harminc legversenyképesebb közé tartozzon. „Az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel (…), tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot fogunk fölépíteni, 15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez, és közben a nemzeti össztermék 50 százaléka alá csökkentjük az államadósságot” – sorolta a célokat. Közöttük szerepel, hogy több magyar egyetem a kétszáz legjobb közé tartozzon, hogy „ismét kultúrnemzet leszünk (…), hogy világnemzetet építünk”, és hogy mindennek eredményeként a magyar családok életszínvonala meghaladja az európai átlagot.

A miniszterelnök azonban arra intett, azok, „akik egy évtizeden át politikai és gazdasági hasznot húztak az ország gyengeségéből”, most arra készülnek, hogy visszavigyék Magyarországot a múltba. „De egy erős ország nem felejt, nem felejtjük el azt a nyolc évet, nem felejtjük el, kik és hogyan adósították el az országot (…), a családokat, hogy elvették az otthonteremetés lehetőségét a fiataloktól, a támogatást a családoktól, hogy elvettek a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat, és azt sem, hogy előtte mindennek az ellenkezőjét ígérték. (…) Nem felejtjük el, hogy a békésen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket. Nem felejtjük el, hogy együtt tették tönkre az országot” – hangoztatta.

Orbán Viktor szerint „a régi figurák” a bankok helyett megint az embereket adóztatnák, csökkentenék a minimálbért, megvágnák a nyugdíjakat, és megint elvennék a gyermekek utáni adókedvezményt. „Ezt várják tőlük a bankok, a spekulánsok. (…) Sohasem álltak ki, most sem állnak ki a magyarok érdekeiért, ezért van az, hogy mint húst a legyek, úgy dongják körül őket az erős külföldi érdekcsoportok. Valójában ezek akarják visszaültetni őket a magyarok nyakába”.

Beszédét azzal a gondolattal összegezte: a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország olyan hely lesz-e, ahol kemény és felelősségteljes munkával előre lehet jutni, származástól függetlenül. „Ez a küzdelem célja” – mondta, megjegyezve: ehhez meg kell nyerni a fiatalokat is, meggyőzve őket arról, hogy ez közös felelősség, „ezért természetes, ha a fiatal, agilis, tehetséges embereket, akiket adóforintokból képeztek ki, legalább egy ideig itthon akarjuk látni”. Csak így tudják továbbadni gyermekeiknek azt a tudást, tapasztalatot, „amit tőlünk kaptak” – hangsúlyozta, hozzátéve: egy nemzet tartós felemelkedésének biztosítéka csak az lehet, ha a gyermekek több eséllyel indulnak az életben, mint amennyit a szüleik kaptak.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta szavait Orbán Viktor a szokásos fordulattal.

A miniszterelnök beszédét a helyszínen – ahol a szónoki emelvény mögött a Magyarország jobban teljesít felirat volt látható – a kabinet tagjain és a kormánypárt politikusain kívül Schmitt Pál volt államfő és felesége, Makray Katalin, Mádl Dalma, néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Polt Péter legfőbb ügyész, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Jókai Anna író, Balázs Péter színművész, Széles Gábor nagyvállalkozó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Kálomista Gábor producer és Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos is meghallgatta.

(MTI)