Rozsdaövezetből luxus

Egymás után nőnek ki a földből a pompás paloták a korábbi gyár- és rozsdaövezetben. Az elhanyagolt külvárosi területen a kilencvenes években olcsón, messze a fővárosi piaci árak alatt lehetett lakást venni. Akkoriban még csak remélni lehetett, hogy felszámolják a torzók ezen több négyzetkilométert elfoglaló sorozatát, az elhagyatott gyárépületeket, az elhanyagolt malmokat és gabonatárolókat, és a korábbi dzsumbujlakók helyére elegáns urak és hölgyek költözhetnek. A legtöbben nem hitték volna, hogy bő két évtized elteltével versenyezni fognak a jó nevű cégek azért, hogy ezen a környéken bérelhessenek üzletet vagy irodát.

Aki rég nem járt erre, nem ismer rá a városrészre. Egy modern, korszerű, új város született a pesti Belváros déli csücskétől terjeszkedve. Amihez valójában minden adott volt: a Duna, a Boráros téri közösségi közlekedési csomópont, a többsávos Soroksári út, helyszínként pedig a hatalmas, sík, tágas tér, a bontásra vagy szanálásra váró épületekkel. 

Nagyívű elképzelésekből nem volt hiány. Már az 1995-ös Bécs–Budapest világkiállítás helyszínéül is kinézték ezt a területet, de a rendezvény meghiúsult. E tervből azért két fontos beruházás megvalósult: a Keleti pályaudvart a Kelenföldivel összekötő vasúti híddal párhuzamosan megépült a villamosközlekedésre is alkalmas közúti híd, amely lehetővé tette az 1-es villamos meghosszabbítását – ez a korábbi Lágymányosi híd, a mai Rákóczi híd. Elbontották továbbá a Budapest-Dunapart teherpályaudvart, amire ott, azon a helyen már régóta nem volt szükség.

A nagyívű fejlesztések valódi alapkövét az új Nemzeti Színház tette le, de erre már az új évezredben került sor. Az első Orbán-kormány idején, 2002-ben nyitotta meg a kapuit. Ma már egyértelmű, hogy a sokat bírált helyszínválasztás egy jövőbe mutató, nagyívű fejlesztés fundamentuma volt.

Első fecskeként azonban pár évvel korábban, 1995 és 1997 között a Boráros tér közelében felépült a Duna Ház. A vasalóháznak is becézett épület a leginkább egy hajó orrára hasonlít, amely a part mentén horgonyoz. A valóságban balról a kettes villamos pályája, illetve a Soroksári út, jobbról, a Duna felől a Boráros téri HÉV-állomás és a Duna-part határolja. A tér arculatát azóta is meghatározó épületben száz luxuslakás mellett közel ötezer négyzetméternyi iroda és üzlethelyiség kapott helyet, étterem, háromszintes mélygarázs épült, több mint nyolcszáz négyzetméteres belső udvarral.

A kétezres évtized első éveitől egyre népszerűbb lett a környék. A belváros közelsége, a kitűnő közlekedési lehetőségek és a Duna-part kiváló adottságok, amiket kár lett volna nem kihasználni. 2005 márciusának idusán megnyitott a Művészetek Palotája (Müpa), Budapest XXI. századi igényeinek többfunkciós kulturális létesítménye. Az első Orbán-kormány és a Demján Sándor nevéhez köthető Tri­Granit-csoport 2002 márciusában kötött szerződést, az épület átadására a szocialista–szabad demokrata kormány idején, három évvel később került sor.

Akkoriban még komoly ellentmondás mutatkozott a projekt és közvetlen környezete között. Óriási volt a kontraszt a magának utat törő fejlődés, és a múlt maradványa, a nyomornak helyszínt adó környező épületek között. Már épültek a korszerű luxuslakások, néhány utcával odébb viszont ott éktelenkedett a főváros egyik szégyenfoltja, az úgynevezett Dzsumbuj, a IX. kerületi Illatos út és a Gubacsi út sarkánál. Ezeket a komfort nélküli szükséglakásokat 1937–1938-ban építették azzal a céllal, hogy a környéken felszámolt nyomortelepek lakói emberi körülmények közé kerüljenek. Az ezredfordulóra azonban az épületek állapota leromlott, és ismét felütötte a fejét a nyomor. Újabb és újabb elszegényedett családok, zömében cigányok költöztek az immár gyorsan pusztuló lakásokba, a IX. kerület közbiztonsága aggasztóvá vált.

2005-ben kezdődött az Illatos úti telep kiürítése, de a tervezettnél jóval tovább tartott, mert az akkori családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, Göncz Kinga felfüggesztette az együttműködést a kerülettel. Aggályosnak tartotta a kilakoltatásokat, noha a kiköltöztetettek cserelakást, illetve pénzbeli kompenzációt is kaptak cserébe.

Ma már nyoma sincs a nyomortelepnek, mert győzött a józan ész. A gondozott, rendezett Duna-parti sétány, a hosszú épületsor különleges, letisztult formavilága a folyó szelíd hullámzását idézi.

A Duna-Pest Rezidenciákban prémium kategóriás luxuslakásokat lehet venni, illetve bérelni saját wellnessrészleggel, a Dandár fürdőből vezetéken érkező termálvízzel, szaunával, edzőteremmel, 24 órás recepcióval. Van minden, mi szem-szájnak ingere: a borhűtőtől a könyvtárszobán át a személyi edzőig, a masszőrtől a pingpongteremig. A lakás­árak a pesti oldalon 1,3 millió forintnál kezdődnek négyzetméterenként, a Dunára néző oldalon másfél milliónál. A közös költség magas, 1643 forint négyzetméterenként, de ezért az összegért a fenti szolgáltatások kivétel nélkül igénybe vehetők, tudtuk meg a lakások értékesítésével foglalkozó ingatlanostól a helyi ingatlanirodában.

– A lakások felét bérlik, a másik felükben maga a tulajdonos lakik, sokan külföldiek. Például külföldi egyetemisták, a SOTE közelsége miatt. A kiadó lakások bérleti díja átlagosan 700 euró/hó, sokan befektetési céllal vásárolnak itt lakást. Ha pedig valaki arra vágyik, hogy állandóan egy ötcsillagos szálloda legyen az otthona, minden bizonnyal ez a legjobb választás a számára – mondja az ingatlanos.

Két éve nyitotta meg kapuit a Duna Medical Center a Duna-Pest Rezidenciák tőszomszédságában. Ez egy új magánkórház, amely rendelkezik saját műtéti infrastruktúrával, eszköz- és műszerparkkal, járóbeteg-rendeléssel, kórházi ellátással és diagnosztikával. Számos orvosszakma képviselteti magát az orr-fül-gégészettől a kardiológián és a gasztroenterológián át a szülészetig. Jelenleg a legnépszerűbb a szülészet, tudtuk meg a kórházban. Az intenzív részleg még nem nyitott meg, de tervezik. A páciensek közül sokan érkeznek külföldről, a világ minden tájáról, elsősorban németek, osztrákok, és kínaiak. A magánegészségügyi szolgáltató bérlőként használja a klinika épületét, amelynek tulajdonosa a DMC International Kft., amely Jellinek Dániel ingatlanbefektető érdekeltségébe tartozik.

Új, A kategóriás irodaház épült a hosszú épülettömbök végén. A projekt a Petőfi és a Rákóczi híd közötti Duna-parti terület, a Millennium City Center utolsó fejlesztése, a Millennium Gardens. Ez a TriGranit által fejlesztett Millennium Városközpont utolsó eleme. A déli torony sajnos eltakarja a Nemzeti Színház épületét a Soroksári út felől. Ez az egyetlen hiba, a többi tökéletes. A már átadott északi torony teljes bérbe adható területe 21 600 négyzetméter. Az egyedülálló panorámát kínáló kilencemeletes épületet a Finta Stúdió tervezte.

„Mindig nagy örömmel tölt el, ha megnyithatunk egy új irodaházat, de a Millennium Gardens mégis egyedülálló a számunkra, mert ez az épület a Millennium Városközpont utolsó eleme. Megnyitása – különösen ezekben a turbulens időkben – kiemelkedő teljesítmény a TriGranit csapatától” – mondta Tom Lisiecki, a cég vezérigazgatója. A Millennium Gardens irodaház méltó befejezése a TriGranit Város a városban projektjének. A városközpontban számos kulturális intézmény, iroda, lakóépület, park és az épületeket körülölelő 1,5 kilométer hosszú sétány található. Rengeteg embernek ad munkát az új épületegyüttes, amelyben számos étterem, kávézó, üzlet és szolgáltató működik.

A két évtizede tartó folyamatos metamorfózis a TriGránit-projekt környékére is kisugárzik. A Soroksári út bal oldalán új lakóparkok épülnek, leginkább a Közvágóhíd közelében.

Nem tartozik ehhez a projekthez, de földrajzilag mégis egy egységet alkot vele Észak felé haladva a Duna partján a Fővám tér és a Bálna, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között. Ha pedig a budai oldalra tekintünk, a Mol-torony környezetében is egymást érik az új fejlesztések: mindenfelé új épületek nőnek ki a földből, amerre a szem ellát.