Kinek és mit üzen Rusztem Umerov kinevezése?
Egy vezércsere háttere
Az ukrán hadseregben elburjánzott korrupciót aligha lesz képes megfékezni az új védelmi miniszter, aki ellen a hatalommal visszaélés miatt épp vizsgálat folyik. Rusztem Umerov tapasztalata ugyanakkor jól jöhet a későbbi béketárgyalások során. A krími tatár politikus már tavaly márciusban szerepet játszott a Kijev és Moszkva közötti közvetítésben, előtérbe kerülése így lehet a közelgő tárgyalások előhírnöke is. Kinevezése ugyanakkor azt az üzenetet is hordozhatja, hogy Ukrajna nem hajlandó lemondani a Krím visszaszerzéséről.
A háború kirobbanása előtt négy hónappal védelmi miniszterré kinevezett Olekszij Reznyikov leváltása már hónapok óta a levegőben lógott. Képtelen volt megfékezni a hadsereget átható korrupciót, a beszerzési botrányok és a sorozási központokban dolgozó tisztviselők megvesztegetésével kapcsolatos botrányok végképp megtépázták a népszerűségét, amelyen a vártnál lényegesen lassabban haladó ellentámadás is rontott. Távozása így tekinthető a morál javítását szolgáló vezéráldozatnak, amellyel Volodimir Zelenszkij nemcsak az ukrán társadalom, hanem közelgő amerikai útján a Fehér Ház előtt is igazolhatja elkötelezettségét a korrupció elleni harcban.
Az ukrán hadsereget olyan szinten átitatja a korrupció, hogy már azt is meg lehet venni, hogy ne küldjenek valakit a frontra. Ez jelenleg 10-15 ezer hrivnyába (98-147 ezer forintba) kerül. Ha valaki eltávozást szeretne, annak nagyjából 20 ezer hrivnyát (196 ezer forintot) kell fizetnie a felettesének. De jókora sápot vetnek ki a tisztek a fizetésekre is, sőt még az elhunytakért kifizetett állami támogatásból is leveszik a részüket. A korrupció elérte a legfelső vezetést is.
Reznyikov menesztése először egy februárban a katonáknak szánt ellátmány brutális túlárazása kapcsán kirobbant botrány közepette merült fel. Azt a tojást például, ami az üzletben 7 hrivnyáért volt kapható, a minisztérium 17 hrivnyáért szerezte be, de problémákat tártak fel a generátorok és a golyóálló mellények vásárlásánál is. Akkor a minisztert még megmentette, hogy az elnöki hivatalt vezető Andrij Jermak embere és helyettesei buktak bele az ügybe. Legutóbb a téli ruházat miatt tört ki botrány. A védelmi tárca még 2022 őszén írt alá egy 20 millió dolláros szerződést egy török céggel 233 ezer kabát beszerzéséről. A probléma ott kezdődött, hogy a kabátok darabja még 29 dollárba került, amikor elhagyta Törökországot, de mire megérkezett a rendeltetési helyére, az egységára a háromszorosára, 89 dollárra nőtt. Arról nem is beszélve, hogy télikabátok helyett végül nyári dzsekiket kaptak a katonák.
Ukrajna egyébként már függetlenné válása óta a korrupció fellegvára. Az orosz invázió előtt a nemzetközi szervezett bűnözést vizsgáló szervezet (GITOC) a világ 193 országa közül a 34. helyre rangsorolta az országot a bűnözési indexén, Európában pedig a harmadik helyre. A botrányos közállapotokon tehát a 2019-ben többek között korrupcióellenes programmal megválasztott Volodimir Zelenszkij elnöksége sem változtatott. Elfogadtak ugyan maffiaellenes reformokat, de a tisztogatás végül elég lanyha lett.
A háború első évében egy főtanácsadó, négy miniszterhelyettes és öt regionális kormányzó búcsúzott posztjától. Jellemző, hogy idén egyenesen a Legfelsőbb Bíróság elnökét tartóztatták le. Vszevolod Knyazjevet rajtakapták, hogy hárommillió dollár, nagyjából egymilliárd forint kenőpénzt fogadott el, de eljárást indítottak más bírák ellen is. Ma is számolni kell mind a hétköznapi, mind pedig a magas szinten elkövetett korrupcióval. Szakértők becslése szerint évente hatalmas – több tízmilliárd dolláros – összegek vesznek el a korrupció következtében. Egy jelentés becslései szerint például csupán az offshore cégeken keresztül történő adókikerülés költsége évente legalább egymilliárd euró.
Ezt elégelte meg az Egyesült Államok. William Burns CIA-igazgató még az év elején egy 35 korrupt, magas rangú tisztviselő nevét tartalmazó listát adott át Volodimir Zelenszkijnek. Az elnök azonban csupán mazsolázott ebből a névsorból. Rusztem Umerov neve állítólag nem volt rajta az amerikaiak listáján, ennek ellenére az ismert amerikai újságíró, Seymour Hersh névtelenül nyilatkozó amerikai hírszerzési tisztviselőre hivatkozva azt állítja, hogy az új miniszter korruptabb, mint az elődje. Tény, hogy Umerov ellen hatalommal való visszaélés vádjával rendelt el a napokban korrupciós vizsgálatot a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az Állami Vagyonkezelő Alap vezetőjeként szándékosan akadályozott meg egy sikkasztás miatt javasolt vizsgálatot. A vád szerint eltussolta, hogy a Centrenergo vállalat piaci ár alatt értékesítette a villamos áramot egyes kiemelt ügyfeleinek. A visszaéléssel kapcsolatban a vagyonkezelő két megfigyelője is panaszt tett, de Umerov ahelyett, hogy a végére járt volna a dolognak, inkább kirúgta az alkalmazottakat, és megakadályozta a felügyelőbizottság összehívását.
Úgy tűnik tehát, hogy Rusztem Umerov nem a korrupció elleni harcban szerzett érdemei miatt került a védelmi miniszteri székbe. De akkor hogyan jött a képbe a krími tatár politikus? A krími tatárok kitelepítése miatt száműzetésben, Üzbegisztánban született 41 éves Umerov 2019-ben a reformista Holosz párt színeiben indult a választásokon, amelyből kilépett, amikor kormánytisztviselőként az állami vagyonkezelő élére került. Érdemeként tartották számon, hogy Ukrajna legnagyobb privatizációs ügynökségének vezetőjeként az intézményt megreformálva, a háború ellenére képes volt veszteséges állami cégeket magánvállalkozóknak értékesíteni. Ezt megelőzően a magánszektorban dolgozott, először a távközlésben, majd befektetőként.
Rusztem Umerovot több tényező is alkalmassá teszi a miniszteri posztra. Eleve üzenetértékkel bírhat krími tatár származása, amellyel Kijev azt jelezheti, hogy nem mondott le a félszigetről. Umerov fiatal korától nagyon közel áll a krími tatárok legendás vezetőjéhez, Musztafa Dzsemilevhez. Évekig volt a tanácsadója és külföldi utazásai során a személyi asszisztense. Dzsemilev nagyra értékelte a fiatal politikust, és többször is a krími tatárok leendő vezetőjeként emlegette. Bátyja, Ruszlan egyébként korábban a krími tatárok csúcsszervének, a 2016-ban az orosz hatóságok által betiltott medzslisznek az egyik fő szponzora volt. Rusztem képviselőként a Krím felszabadításának egyik hirdetője volt, így származásából fakadó hangos oroszellenessége eleve beleillik a jelenlegi kijevi politika irányvonalába.
Mint ahogy az is, hogy bátyjával egyetemben kiterjedt kapcsolatokkal bír a türk és az arab világban, valamint Nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Ez utóbbit megalapozta, hogy testvérével részt vettek a leendő fiatal vezetőket képező amerikai programban. Egyértelműen az amerikai befolyás egyik ukrajnai ügynökéről beszélünk tehát, akinek kinevezése Washington pozícióit erősíti az ukrán eliten belül.
A londoni nagyköveti posztra esélyes, Andrij Jermak csapatába tartozó Reznyikovot a britek emberének tartották. De Umerovon keresztül erősödhet Kijevben a török befolyás is, hiszen Ankara mindig is szoros kapcsolatot ápolt a krími tatárokkal. Rusztem Umerov korábban több, a tatár közösséget érintő krími török projekt kivitelezője és társfinanszírozója is volt. Egyértelmű tehát, hogy Ankara Umerov minisztersége idején közelebb lehet az ukrán védelmi tárcához, mint Reznyikov irányítása alatt volt. De a muzulmán vallású miniszter segíthet az ukrán hadsereg egyre égetőbb lőszerhiányának megoldásában is. Reznyikov inkább a nyugati országokkal tárgyalt, az európai raktárak azonban kiürülőben vannak, míg az iszlám államok e kérdésben eddig igyekeztek semlegesek maradni. Zelenszkij abban reménykedhet, hogy a muzulmán miniszter talán könnyebben megnyithatja Ukrajna előtt ezen országok raktárait.
Az is egyértelmű, hogy Zelenszkij bízik Rusztem Umerovban, aki állandó kísérője volt az iszlám országokban tett látogatásain. De a krími tatár politikus mindig elkísérte ebbe a térségbe pénzgyűjtő kampányútjain a first ladyt is. És talán ennél is fontosabb, hogy Rusztem Umerov közvetített Zelenszkij és Moszkva között is. Őt leginkább eddig az Oroszországgal folytatott tárgyalásai és a sikeres fogolycserék megszervezése miatt jegyezte a nyilvánosság. Tagja volt a háború kirobbanása után előbb Minszkben, majd Isztambulban tárgyaló ukrán delegációnak. De ami még ennél is fontosabb, az utolsó minszki és az első isztambuli forduló között egy közös svájci üzletember ismerősük közbenjárásával ő találkozott Gerhard Schröder volt német kancellárral, akin keresztül eljuttatta Zelenszkij elnök üzenetét Vlagyimir Putyinhoz. Umerov kapcsolatai és tapasztalata még jól jöhet az egyszer elkerülhetetlenné váló újabb tűzszüneti tárgyalásokon.
Feltehetően maga Umerov is ebben a lehetőségben lát a maga számára kiugrási esélyt, és ezért fogadta el a manapság nyugodt helynek nem mondható védelmi miniszteri posztot. Eredetileg nem ő volt Zelenszkijék első számú jelöltje, ám ketten is visszakoztak. Umerov azonban belevágott, hiszen joggal gondolhatja úgy, hogy ezen a poszton nemcsak Ukrajnának segíthet, de jó esetben saját karrierjének is további lendületet adhat.
Lengyelország szabadulna az ukránoktól
Egyre hatékonyabban működik az orosz felőrlő taktika és egyre nagyobbak az ukrán veszteségek. Kijev újabb mozgósításra készül, amelynek keretében már a fogyatékosokat, betegeket és a nőket is besoroznák. De Ukrajna elvárja azt is, hogy a menekülteket befogadó nyugat-európai országok visszaadják a sorköteles korú férfiakat. Őket is besoroznák a hadseregbe, majd küldenék a frontra.
Ez a kérés sérti az 1951. évi genfi menekültügyi egyezményt, amely meghatározza a menekült nemzetközi jogi fogalmát, megállapítja a menekültek jogait és az államok velük szemben fennálló jogi kötelezettségeit. Az egyezmény tartalmazza a visszaküldés tilalmát, amely azt jelenti, hogy a menekültet nem szabad olyan országba visszaküldeni, ahol az életét vagy a szabadságát súlyos veszély fenyegeti. Ezen az alapon, a háborús helyzetre hivatkozva nem adják vissza az európai országok a szíriai vagy jemeni menekülteket sem. Kijevet azonban mindez nem érdekli, egy ideje már fenyeget a határokon túlra menekült sorkötelesek visszatoloncoltatásával.
Ezt azonban a genfi konvenció tiltja, de lényegében kivitelezhetetlennek is tűnik. Éppen ezért lepett meg sokakat a Rzeczpospolita híre, miszerint Lengyelország elkezdte kiadni Ukrajnának azokat a sorköteles férfiakat. A kirobbant botrány hatására később a lap javította a cikk címét, amelyben ezután már csak az embercsempészek kiadása szerepelt. A lap értesülései szerint a Kijevvel kötött megállapodás alapján Varsó már kiadta azokat az ukránokat, akik illegális migránsok Európába csempészésében vesznek részt.
Ukrajnában egyébként egyre többen próbálnak kibújni a mozgósítás alól. A hivatalos adatok alapján a hatóságok csaknem 20 ezer olyan férfit fogtak el, akik megpróbáltak elmenekülni az országból. A lengyel határőrség adatai szerint 2022. február 24. után mintegy 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán lépett be az országba. A lengyel-ukrán határ átlépése után körülbelül 80 ezer ukrán nem szerepelhetett a regisztrációs listán.
Varsó egy ideje a Kijev melletti harcias kiállás árnyékában folyamatosan szünteti meg az ukrán menekülteknek korábban járó kedvezményeket, támogatásokat. Így tett egyébként a szintén hangosan ukránbarát és oroszellenes cseh kormány is, amely még fizet is azoknak, akik hazatérnek Ukrajnába. Már jó ideje nem ingyenes a menekültek számára Lengyelországban a közlekedés, tavasztól pedig az Ukrajnából érkezetteknek a szállásköltségeik felét, majd 75 százalékát kell megfizetniük. A lengyel hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy nem képesek tovább finanszírozni az ukrán menekültek költségeit, a dedikáltan erre költhető EU-s támogatás ugyanis nagyon kevés.
A választások közeledtével a kormány egyre több populista, az Ukrajnából érkezetteket hátrányosan érintő döntést hozott, így például bezáratta a legnagyobb menekülttábort is, mondván, arra már nincs szükség. Varsó viselkedése nemcsak azért visszás, mert közben Ukrajna legerőszakosabb támogatóiként lépnek fel, de azért is, mert elfelejtik, hogyan segítette a második világháború kirobbanása után a nácik elől menekülő lengyeleket például Magyarország.
Az uniós országok közül ezt követően elsőként Ausztria tagadta meg a hadköteles korú ukrán férfiak kiadását. Az osztrák belügyminisztérium ennek kapcsán úgy fogalmazott, Bécs nem hagyja, hogy bárki feltételeket szabjon számára. Ehhez még hozzátették, az ukrán férfiak Ukrajnába való visszatoloncolásának lehetőségével nem fognak számolni, főleg azzal a kilátással, hogy a frontra küldik őket. Ausztriában a sajtó információi szerint jelenleg mintegy 14 ezer 18 és 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.
Nem vizsgálja az ukrajnai menekülteknél Magyarország sem, hogy katonaköteles-e, vagy sem. Mint Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fogalmazott, Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának. Minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy ha ő úgy dönt, visszamegy. A politikus ehhez még hozzátette, hogy Magyarországon minden Ukrajnából menekült biztonságban van, Budapest sem őt, sem az adatait nem adja ki.
