A tagállamokat megosztják Brüsszel gazdasági kormányzási reformjai
Az Európai Unió tagállamai megosztottak Brüsszel gazdasági kormányzási reformjavaslatával kapcsolatban, amely az egyik kiemelt téma a tagállamok pénzügyminisztereinek pénteken kezdődött, spanyolországi informális tanácskozásán – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek telefonon Santiago de Compostelából nyilatkozva.„Mi úgy gondoljuk, hogy az egyes országok költségvetését a nemzeti érdekek mentén, az emberek által megválasztott kormányoknak kell meghatározni, nem pedig a Bizottságnak egyéni alkuk vagy más preferenciák alapján” – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, a gazdasági kormányzás arról szól, hogy a járvány után és egy háború alatt hogyan lehet a megemelkedett költségvetési hiányokat és adósságszinteket csökkenteni, de a Bizottság ezen a területen túlzott jogkörökkel ruházná fel magát a nemzeti kormányok rovására.
Szavai szerint a brüsszeli reformelképzelés 30 évvel ezelőtti helyzetet hozna vissza. „Amikor az IMF (Nemzetközi Valutaalap) mondta meg a világban, hogy kinek milyen megoldásokat javasol. Ezek a megoldások egységesek voltak függetlenül attól, hogy melyik országnak egyébként milyen saját speciális problémája volt” – részletezte a miniszter. „A magyar kormány álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban az, hogy a brüsszeli adminisztráció javaslatát nem tartjuk elfogadhatónak” – hangsúlyozta.
A kétnapos ülésen a pénzügyminiszterek megvitatják azt is, hogy miként tudja egymást segíteni a monetáris és a fiskális politika. „A magyar gazdaságpolitikában kiemelt jelentőséggel bír, hogy a jegybank és a kormányzat együtt, közösen törekszik arra, hogy az inflációt minél gyorsabban letörjük és leszorítsuk” – mondta Varga Mihály hozzátéve, hogy április óta havi rendszerességgel személyesen egyeztetnek a hatékonyabb közös munka érdekében.
A pénzügyminiszter az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntésével kapcsolatban jó üzenetnek nevezte a kamatemelési ciklus várható befejezését. „Ebből az következik, hogy ma már az EKB is a hangsúlyt inkább arra kívánja tenni, hogy a növekedés meglévő forrásait megőrizze, és ezek lehetőség szerint a következő hónapokban a kilábalást ne veszélyeztessék” – fejtette ki.
Varga Mihály felidézte: az Európai Bizottság nyári jelentésében a korábbiakhoz képest lassabb növekedést és magasabb inflációt jelzett előre. Az EKB-nak erre a helyzetre kellett reagálnia, „hiszen úgy kell az egyensúlyokat helyreállítanunk, hogy közben a növekedés lehetőségét ne fojtsuk el” – mondta. Kiemelte: nagyon fontos szempont a munkahelyek megtartása, hogy a családok megélhetése ne kerüljön veszélybe.
Fontosnak nevezte azt is, hogy csökkenjenek az elmúlt hónapokban kialakult magas kamatszintek és a magas infláció, hogy a kamatok csökkenésén keresztül beindulhassanak a gazdaságok, mind a beruházások, mind pedig a fogyasztás.
Az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán a házigazda Spanyolország tájékoztatása szerint mintegy hatvan állam delegációja vesz részt, meghívottként jelen vannak a dél-amerikai és a karibi térség országai. Varga Mihály elmondta: ennek a megbeszélésnek alapvetően az a célja, az Európai Uniónak legyenek olyan kezdeményezései, „amelyek egy más struktúrájú, más megosztású hatalmi szerkezetet alakítanak ki a világban”.
Magyarország is támogatja a dél-amerikai és karibi országokkal létrejövő gazdasági, például környezetvédelmi, egészségügyi beruházási projekteket. „Az a határozott álláspontunk, hogy az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben sem politikai elvárásokat kell megfogalmaznia a dél-amerikai országok felé, hanem a közös gazdasági együttműködés lehetőségét kell keresni, megtalálni és szélesíteni” – hangsúlyozta.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a tanácskozással párhuzamosan zajló kétoldalú megbeszélések hangsúlyos témája az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöki posztjának sorsa, miután a jelenlegi vezető, Werner Hoyer mandátuma lejár az év végén.
