Brüsszelben minden a régi, az EB megint Európa ellen döntött
Ellenállunk! – Brüsszelben minden a régi, az EB megint Európa ellen döntött
Több száz tüntető gazda jelent meg a múlt hét végén a záhonyi határállomásnál, az ide vezető 4-es főút egyik sávját pedig traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek foglalták el. Újabb front nyílt Magyarország és Brüsszel között.
Ha végigtekintett valaki a demonstrálók transzparensein, főként olyanokat olvashatott, mint hogy „Brüsszel elárult bennünket”. Szeptember 15-ig tartott ugyanis az a moratórium, amelyet öt térségbeli ország, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország alkalmazott az Ukrajnából érkező gabonadömpinggel szemben. A moratóriumot az Európai Bizottság engedélyével vezethette be az öt érintett ország, Brüsszel ezen kívül 110 millió euróval igyekezett kompenzálni a térségbeli termelők veszteségeit, bár a szakmabeliek szerint ez csak aprópénz.
A múlt pénteken lejárt az EB által meghatározott határidő, hivatalosan tehát véget ért a moratórium, annak ellenére, hogy az érintett kormányok legalább decemberig tartó hosszabbítást kértek, sőt Jakab István, a Magosz elnöke szerint ennél is tovább kellene fenntartani a moratóriumot. Valdis Dombrovskis, uniós kereskedelmi biztos azzal magyarázta az EB utolsó pillanatig halogatott döntését, hogy „jelenleg nem látni piaci torzulást az öt tagállamban”.
Ma Magyarországon átlag 63 ezer forintba kerül egy tonna búza. Ez az ár mélyen a termény bekerülési ára alatt van, ennek következtében az idehaza termelt gabona eladhatatlan. Más élelmiszeripari termékek terén is kialakult az ukrajnai dömping. Elég csak a tojásra, a baromfihúsra vagy a mézre utalni.
Több szakember, többek között Jakab István, de Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is úgy véli, hogy az ukrán gabonadömping miatt legalább 100 milliárd forintos kár érte a hazai gazdálkodókat. Ha minden úgy marad, amint azt Brüsszel most meghatározta, akkor a hazai gazdálkodók sokasága kerül a csőd szélére. Nemcsak a magyar piacon nem tudják értékesíteni búzájukat, de az ukrajnai dömping miatt elmaradnak hagyományos külföldi vásárlóik is, mint például Olaszország. Nagy István agrárminiszter idejében közölte, hogy ha az Európai Bizottság nem hosszabbítja meg a szeptember 15-ig tartó moratórium határidejét, akkor a magyar kormány nemzeti hatáskörbe vonja a kérdést, és fenntartja a moratóriumot.
Bár kezdetben egységes állásponton volt az öt érintett térségbeli ország, mára gyengült az összetartás. Bulgária kifarolt, már korábban jelezte, hogy elfogadja Brüsszel döntését. A román kormány pedig úgy nyilatkozott – annak ellenére, hogy ott kifejezetten nagy gazdademonstrációk zajlottak –, alkalmazkodni igyekszik az EB álláspontjához. Lapzártakor jelentette be Szlovákia, hogy fenntartja az eddig érvényben levő moratóriumot, Lengyelország és Magyarország pedig azonnal és keményen lépett. Már péntek éjfélkor, a brüsszeli döntés nyilvánosságra kerülésével életbe léptette az ukrajnai gabona nemzeti hatáskörbe vont behozatali tilalmát. A záhonyi tüntetők, akik nemcsak a térségből, de az ország minden megyéjéből, így a Dunántúlról is érkeztek, nem a kormány ellen demonstráltak, hanem az Európai Bizottság ellen.
Maga az agrárminiszter, Nagy István azt üzente Brüsszelnek, ha az EB nem zárja le az ukrajnai gabonadömpinget, akkor a magyar termelők zárják le majd a határátkelőket. És az egyébként továbbra is engedélyezni szánt zárt, szigorúan ellenőrzött „humanitárius” szállítmányok sem haladhatnak át ezután az országon. Az ukrán vezetés sem maradt tétlen, bejelentették, hogy beperlik a Kereskedelmi Világszövetségénél a három engedetlen államot.
A magyar kormány által legújabban bevezetett, nemzeti hatáskörű moratórium immár huszonnégy termékre vonatkozik. Ezek a lista legfontosabb tételei: a marha, a sertés, a juh, a kecske és a csirke húsa, valamint a tojás, a méz, a zöldségfélék, a búza, a rozs, az árpa, a kukorica, a hajdina, a búzaliszt, az olajrepce, a repcemag és a napraforgómag.
