Migráció: Az Európai Parlament ultimátumot intézett a tagállamok felé

Hozzátette, az EP ezzel a migráció kérdésében nyomást akar gyakorolni az Európai Tanácsra, vagyis a tagállamokra, ám ezzel lényegében csak a folyamatot szeretnék felgyorsítani, hiszen a ciklusból tulajdonképpen már csak fél év van hátra, és ha kifutnak az időből, akkor a második migrációs paktum veszhet kárba.

Kiderült, hogy a vita középpontjában az úgynevezett válságmechanizmus kérdése áll, amely az európai migrációs paktum egyik eleme és amely azt szabályozza, hogy válsághelyzetekben mit kellene tennie az Európai Uniónak (EU) – hangzott el a tudósításban.

Mint ismert, az EP áprilisban már elfogadta saját álláspontját és ezt képviseli a tanáccsal és az Európai Bizottsággal bizottsággal folytatott háromoldalú tárgyalásokon, illetve – mint a közmédia brüsszeli tudósítója fogalmazott – csak képviselné, ugyanis a tanácsnak egyelőre nincs közös álláspontja, mivel bár júliusban a kérdést napirendjére tűzte, akkor a tagállamok nem tudtak megállapodni.

A frontvonal az északi és a déli tagállamok között húzódik, amelyek egyelőre még abban sem tudtak megállapodni, hogy mit tekintsenek válsághelyzetnek. A spanyol soros EU-elnökség javaslata szerint a tagállamok maguk hirdethetnének válsághelyzetet, viszont ebben az esetben a migráció frontországait jelentő tagállamokba nem lehetne menedékkérőket visszaküldeni, ez azonban a migráció célországai számára elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy ezek az országok mostanra elérték a kapacitásaik határait, lényegében nem tudják kezelni a helyzetet – hangzott el a tudósításban.

A tagállamok számára fontosabb másik két elem a biometrikus adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló szabályozás, illetve a migránsok unióba történő belépése előtti szűréséről szóló rendelkezés.

A kérdés jövő héten kerül az uniós belügyminiszterek tanácskozásának napirendjére – derült ki a közmédia brüsszeli tudósításából.

Az uniós migrációs paktummal kapcsolatban júliusban Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: Magyarország nemet mond a kötelező kvótára és a migránsgettókra. Hangsúlyozta, az Európa nyugati felén divatos multikulturalizmus ideológiája és politikai gyakorlata összeomlott, hiszen Franciaországban már „migránslázadás” zajlik.

„Mi, magyarok, Európa védelmezői vagyunk. Az elmúlt fél évtizedben egymillió illegális migráns uniós bejutását akadályozta meg Magyarország” – fogalmazott akkor Deutsch Tamás.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára szintén júliusban a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott: „a migránsgettók létrehozása a magyar emberek akaratának és a magyar alkotmánynak is ellentmond”.

A migrációs paktum témaköre a kormánypártok esztergomi kihelyezett frakcióülésének napirendjén is szerepelt. Ott Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, az idei év arról fog szólni, hogy Magyarországot térdre akarják kényszeríteni ellenfelei, akik elvennék hazánk szuverenitását. „Kulturális szuverenitásunkat akarják felszámolni akkor, amikor erőszakkal akarnak betelepíteni Magyarországra bevándorlókat, sőt létrehoznák nálunk Európa legnagyobb migránsgettóit” – fogalmazott a frakcióülésen a kormányfő.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, a kulturális szuverenitás felszámolásának hátterében bevándorlási, migrációs vita húzódik meg és szintén felidézte, hogy amióta a magyar határvédelmi rendszer áll, egymillió illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar határon, ez pedig a frakcióvezető szerint a határvédelmi intézkedések indokoltságát igazolja.