Gulyás Gergely: A kormány a nagyrabecsülését fejezi ki a nyugdíjemeléssel
A kormány a nyugdíjemeléssel a nagyrabecsülését fejezi ki a nyugdíjasok felé, és abban bízik, hogy ez segítség egy olyan évben, amikor ugyan sikerült féken tartani a rezsiköltségeket a családok számára, de az élelmiszerárak emelkedése jelentős – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A tárcavezető kifejtette: a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével számolt infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi 15 százalékos nyugdíjemelést ki kell egészíteni 3,5 százalékkal. Ez a matematika sajátosságai miatt a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest 3,1 százalékos emelést jelent – mondta.
Közölte: egy átlagos nyugdíj esetén, ami eddig 210 700 forint volt, a havi nyugdíjemelés összege 6532 forint. Novemberben visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjasoknak az emelést, ami azt jelenti, hogy az októberi nyugdíjhoz képest átlagosan közel félhavi, egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok – ismertette a miniszter. Hozzátette: ez éves szinten azt eredményezi, hogy csaknem 85 ezer forinttal kapnak többet a nyugdíjasok.
Gulyás Gergely elmondta, hogy ez a mintegy 2,5 millió nyugdíjas esetén a költségvetésnek 190 milliárd forintos kiadást jelent.
A miniszter arról is beszélt, hogy az illegális bevándorlás tekintetében az alapvető hozzáálláson kell változtatni, Brüsszel ma szervezni akarja a migrációt és nem megállítani.
A tárcavezető hangsúlyozta: a migráció nemzeti hatáskörbe tartozik, mindenki szabadon eldöntheti, hogy kivel szeretne együtt élni és kivel nem, a külső határvédelem pedig európai uniós kötelezettség, amelyet nem lehet elhanyagolni, mert az olyan feszültségekhez vezet, mint amelyek az Európában már számtalan helyen létrejött párhuzamos társadalmak miatt kézzelfoghatók.
Gulyás Gergely közölte: a német kormány álláspontjának változása miatt már nincs meg az a blokkoló kisebbség az Európai Unióban, amely a migrációs paktum továbbvitelét eddig gátolta. Ugyanakkor „eszméletlen állapotok alakultak ki Európában”, és ezzel a migrációs paktummal csak azt tudják előidézni, hogy a schengeni határ mentén érintett országokból „Lampedusát csináljanak”, amit a kormány elfogadhatatlannak tart – emelte ki.
Kifejtette: az elmúlt időben az erőszak a magyar határon odáig fajult, hogy éles lőszerrel lőttek a magyar határőrökre. Most azokat akarja az unió beengedni Európába, akik készek éles lőszert használni annak érdekében, hogy bűncselekményt elkövetve bejussanak Európa területére – mutatott rá.
Azt mondta: a migrációs paktum már most megbukott, Magyarország semmilyen kötelező elosztásban nem vesz részt, ilyen döntést végrehajtani nem fog. Nem akarunk migránsgettókat létrehozni – tette hozzá.
Hangsúlyozta: az egyetlen megoldás, hogy a külső határokat védeni kell és minden menekültügyi eljárást a belépést megelőzően kell lefolytatni. Minden olyan uniós terv, amely a migráció vonatkozásában ettől eltér, az csak migránsgettókat és Lampedusához hasonló állapotokat hoz létre – vélekedett.
Megjegyezte: az Európai Unió belügyi tanácsa is tárgyalni fog, az ülésen Rétvári Bence belügyi államtitkár képviseli a magyar kormányt, és az ülés után, várhatóan délután öt óra körül tájékoztatást ad.
A cél az, hogy alacsony kamat mellett lehessen jelentős támogatáshoz, hitelhez jutni, és az elv is az, hogy a gyermekek megszületésével a hitel egy része támogatássá válik – mondta, fontosnak nevezve, hogy „ne legyen olyan pillanat”, amikor a városban élők nem tudják ezt a családtámogatást igénybe venni.
A miniszter közölte: azt reméli, hogy november közepéig mindenki számára megismerhetővé válik a családtámogatási szabályozások változásának részletes szövege.
Gulyás Gergely elmondta: szociális tűzifaprogram idén is lesz, hatósági áras azonban nem.
Kérdésre válaszolva megemlítette: jogszabályok rögzítik, mennyi közterhet – például szolidaritási adót – kell fizetnie a fővárosnak a központi költségvetésbe. Hangsúlyozta: Budapest vezetése arra hivatkozik, működési nehézséget jelent, hogy az adófizetési kötelezettségnek eleget kell tennie, miközben például az iparűzési adóból származó bevétel növekménye nagyobb, mint amennyivel több szolidaritási adót kell lerónia.
Budapest az ország legnagyobb és leggazdagabb városa, így a fővárosiak fizetik a legtöbb szolidaritási adót is – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Jelezte: a Budapest által e tárgyban indított perben kimondott ideiglenes jogvédelem ellen az államkincstár „nyilván fellebbezéssel fog élni”.
A miniszter szerint „többszörös jogsértést követett el” Pikó András, Józsefváros polgármestere, mivel valótlant állított és valós tényt hamis színben tüntetett fel az elődje hivatali ideje alatt kötött szerződésekről nyilatkozva. Hozzátette: a VIII. kerületi önkormányzat egy balatoni tábor felújításával akart üdülési lehetőségeket teremteni gyerekeknek.
Elmondta, az összesen 3,2 milliárd forintos költségből 1,2 milliárdot el is költöttek, 2 milliárdot pedig a kasszában hagytak a „jó, senki által nem támadott, sőt mindenki által támogatott projektre”.
Gulyás Gergely hozzátette: a hivatalban lévő polgármester által kifogásolt 96 millió forintot nem fizették ki, az egy keretszerződés összege volt, amiből csupán 12 milliót folyósítottak. Ráadásul ez két magáncég között történt, semmi köze nincs ehhez a VIII. kerületi önkormányzatnak – hangsúlyozta.
A projektmenedzsmentdíj 5-8 százalék szokott lenni, itt a keret is csak 3 százalék volt – jegyezte meg.
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a GDP-hez viszonyított államadóság annak eredményeként mérséklődhet, hogy annak jelentős része nem devizában, hanem forintban áll fenn, „és erre az infláció hatással van”. Kijelentette, hogy ezért szerinte az idei évben is államadósság-csökkenés lesz. Elmondta: október elején, közepén már ismertek lesznek a harmadik negyedév számai, és akkor már látható, feljebb kell-e engedni a hiányt, illetve milyen intézkedésekre van szükség.
Ha az EU ideadná azt, ami nekünk jár, akkor az a hiányt jelentősen mérsékelné – mondta. Hozzátette: arra következtet az Európai Bizottság kérdéseiből, hogy „rövid időn belül jó esélyeink vannak” uniós pénzek érkezésére.
Gulyás Gergely közlése szerint növekvő és bővülő finanszírozásra számíthat a MÁV. Hozzátette: a közlekedésre fordítható uniós pénzek döntő része kötöttpályás fejlesztésekre vehető igénybe, ez pedig „a vonatpark megújulásához vezethet”. Megjegyezte, nőtt idén is a vasút szolgáltatásait igénybe vevők száma. Arról beszélt, azt reméli, hogy a következő hetekben évekre szóló vasútfejlesztési koncepciót fogadhat el a kormány.
Közölte: „nagyon jól” állnak a tárgyalások a ferihegyi repülőtér megvásárlásáról, „nagyon-nagyon magas az esély” a megállapodásra. Van még egy vitás kérdés, ami „nem rajtunk múlik” – tette hozzá. Közlése szerint ez a pont „az egyik partnernél vagyonszerzési korlátot jelent”.
A tárcavezető reményének adott hangot, hogy a szlovák és a lengyel választások után találkoznak egymással a visegrádi négyek miniszterelnökei. Megemlítette: nemsokára Csehország veszi át az elnökséget, az ilyen alkalmakkor kormányfői találkozót tartanak. A miniszter úgy nyilatkozott: az, hogy „az érdemi együttműködés feltételei milyenek lesznek a visegrádi országok között, az nagyon nagy mértékben függ” a közelgő szlovákiai és a lengyelországi választások eredményétől.
Arra a kérdésre, hogy Vera Jourová távozik év végen uniós posztjáról, és ez beismerése-e a saját kudarcának Magyarországgal kapcsolatban, úgy fogalmazott: „őt ismerve nem”.
További kérdésre kitért arra is, hogy a kárpátaljai kormányzóval korrekt az együttműködés, és ez igaz a magyar szervezetekkel és intézményekkel való kooperációra is. Azt, hogy elnöki és törvényhozási szinten hajlandóak-e visszaállítani azokat a jogszabályokat, amelyek megfelelő keretek között garantálták az anyanyelvhasználatot, elsősorban az oktatás területén, nem tudja. Megerősítette, nemzetközi fórumokon Ukrajna csak akkor számíthat Magyarország támogatására bármely ügyben, ha ez megtörténik. Mérsékelten, de optimista azt illetően, hogy lesznek jó irányú módosítások – jegyezte meg.
A Vajdaságban kihelyezett magyar nyelvű feliratok eltávolításáról azt mondta: ahol magyar nyelvű kisebbség él, és ahol magyar nyelvű táblák voltak, ott nem tartják elfogadhatónak, hogy ezek a táblák ne legyenek kint a továbbiakban. Ezt mindegyik ország esetében így gondolják – hangsúlyozta.
Brüsszel visszaél a hatalmával, az Európai Bizottság időhúzásra játszik – értékelte a miniszter az európai uniós források Magyarországnak történő kifizetési helyzetét.
Gulyás Gergely azt mondta, a bizottság húzza az időt annak érdekében, hogy ne jussanak a pedagógusok – a magyar kormánnyal letárgyalt és nekik járó – fizetésemeléshez, hogy ne történjenek egészségügyi fejlesztések, és hogy a magyar hallgatók minél később juthassanak hozzá az őket is megillető ösztöndíjakhoz, elsősorban az Erasmushoz.
Mindenféle közösségi jogalap nélküli a bizottság eljárása, a testület által írásban visszaigazolt jogszabály-módosítást követően tesznek fel újabb kérdéseket – mondta.
A miniszter abszurdnak és kínosnak nevezte az időhúzást. Szerinte a pénzeket nem lehet azért visszatartani, mert a bizottság nem tudja pontosan, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) hány termet kapott.
Közölte, a bírói önigazgatás – amelyre a kormánynak nincs befolyása – az OBT igényeinek megfelelően járt el.
Jelezte, a magyar kormány megválaszolja a kérdéseket, de remélik, nem azért tettek fel újabbakat, mert a pénzt másra költötték el, „ne adj, Isten, Európai Unión kívül országnak adták oda”.
A bizottság ne húzza tovább az időt, ne sértse meg továbbra is a rá vonatkozó jogszabályokat és fizesse ki a Magyarországnak járó pénzeket! – sürgette.
Elmondta, Magyarország befizetője az unió közös kasszájának – de még azt a pénzt sem kapta vissza, amit befizetett – , emellett hozzájárul ahhoz, hogy a közös piac révén a fejlettebb országok részt vegyenek a magyar piacon.
Gulyás Gergely azt mondta, „korrupciólogikailag” sem merülhet fel az, hogy a tanárok a saját bérüket, vagy a hallgatók az ösztöndíjukat ellopják.
A miniszter közölte: a kormány értékelése szerint helyes volt és működik az ukrán gabonára bevezetett importtilalom. Elmondta, továbbra sem szeretnék, hogy a magyar agrárpiacot olcsó és rosszabb minőségű ukrán gabona árassza el.
Jelezte, a magyar kormány abban továbbra is partner, hogy megvalósítsák az intézkedés eredeti célját, hogy azokba az afrikai országokba juttassák el ezeket a termékeket, ahol éheznek az emberek, ezért Magyarországon is át lehet szállítani azokat.
Nem arról szólt az eredeti megállapodás, hogy az európai agrárpiacokat és az Ukrajnával határos országok agrárpiacait szétverjék, tönkretegyék – mondta.