Nagy Márton: Egyszerre helyreállítható a növekedés és a fiskális egyensúly

A Világgazdaság alapításának 55. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a rendezvény fővédnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy Magyarország túl van a fordulaton, „jön ki a viharból” és most stratégiai nyugalomra van szükség.

Az idei az infláció letörésének éve, a jövő évi a növekedés helyreállításának éve lesz – fogalmazott.

A gazdasági növekedés és az egyensúly helyreállításának legfontosabb eleme a fogyasztás növelése. A költségvetési hiány emelkedésének elsődleges oka nem a kiadások növekedése, hanem a bevételek, ezen belül is áfabevételek elmaradása volt. A vártnál mintegy 900-950 milliárd forinttal kevesebb áfa folyt be a költségvetésbe az év eddigi szakaszában.

A magyar adórendszer sajátossága, hogy fogyasztás alapú, tehát az áfabevételek aránya az összes adóbevételen belül az egyik legmagasabb az unión belül, ezért a fogyasztás helyreállításával nőhetnek újra az áfabevételek ez pedig a fiskális egyensúly javulását eredményezi.

Nagy Márton szerint a háztartások a válságból a reálbérek visszaesését érzékelik, és akkor gyógyul be a bizalom, ha ezt átmenetinek ítélik meg. Ezért sem engedheti meg a kormány, hogy ne a növekedésre összpontosítson jövőre.

Az idei várható stagnálás után jövőre a gazdasági növekedés visszapattanhat és elérheti a 4 százalékot – mondta.

A reálbérek csökkenése nemcsak a fogyasztást vetette vissza és ezen belül a költségvetés bevételeit, hanem a belföldre termelő szektorok kibocsátását és a beruházásokat is, ami szintén az áfabevetelek csökkenését okozták.

A válság kezeléséhez tehát először a reálbérek növekedésén keresztül a fogyasztást kell helyreállítani, ez átgyűrűzik majd a belföldre termelő szektorokra – élelmiszeripar, építőipar és kereskedelem – és magasabb beruházások, magasabb profittal párosulnak.

Az infláció két részre szakította a magyar gazdaságot, a belföldre termelő ágazatot jelentősen lassította, miközben az exportra termelő szektor jól teljesít, ami azt is mutatja, hogy a gazdaság alapszövetei nem sérültek. A beruházási ráta a tavalyi 28,5 százalékról – amely az EU-ban a legmagasabb – továbbra is 27 százalék fölötti.

A turizmusban is hasonló trendek láthatók, amíg a belföldi turizmus éves alapon mintegy 8 százalékkal csökkent, a külföldi vendégéjszakák száma ennél nagyobb ütemben bővült.

Az export és ezen belül az elektronikai és járműgyártás továbbra is erős és ez az energiaárak csökkenésével párhuzamosan idén a külkereskedelmi mérleget, jövőre a folyó fizetési mérleget is pozitív tartományba fordítja – fogalmazott. Idén a nettó energiaimport mintegy 8-9 milliárd euróval javul.

„Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni, ugyanis plusz euró áramlik be”, ezért sem indokoltak a hitelminősítők részéről az esetleges leminősítések – mondta.

A munkaerőpiacon ez a válság abban is különbözik a korábbiaktól, hogy nincsnek elbocsátások, a piac továbbra is feszes, nagyobb a kínálat a keresletnél. Ennek Magyarországon demográfiai okai is vannak, de a cégek is tartalékolnak, mert tisztában vannak azzal, hogy gondot okozhat a munkaerő későbbi pótlása.

Az idén nemzetgazdásági szinten kicsi az esélye, hogy a reálbérek pozitívba fordulnak éves szinten, ugyanakkor a magánszektorban, ezen belül is az exportra termelő ágazatokban a bérek vásárlóértéke már idén meghaladja az inflációt, jövőre a magánszektorban a reálbér növekedés elérheti az 5 százalékot – mondta a miniszter.

A jövő évi minimálbérrel összefüggésben kiemelte, hogy az emelés mértéke 10-15 százalék között alakulhat, és egy több éves megállapodásra is sor kerülhet.

A jegybanki kamatpolitikát bírálva kijelentette: szeptemberben, amikor a reálbérek növekedésnek indulnak, Magyarországon lesz a legmagasabb a reálkamat a régióban, ami lassítja a fogyasztás és ezen belül a gazdasági növekedés helyreállítását. „A jegybank Küklopsz üzemmódban működik, amikor csak az inflációt nézi, reméljük nem vakul meg” – fogalmazott.