Amerikai polip: támadás alatt a magyar szuverenitás
A Magyar Nemzet az elmúlt napokban részben a Nemzeti Információs Központ összefoglaló jelentésének a sajtóban eddig nem publikált ténymegállapításai, illetve más nyilvános források felhasználásával ötrészes tényfeltáró cikksorozatban mutatta be a Magyarországon hosszú évek óta zajló amerikai befolyásolási kísérletet, a tengerentúli és hazai szereplőket és a módszereiket.A magyar közélet rendszerváltás utáni talán legnagyobb botránya robbant ki tavaly nyáron, amikor kiderült, hogy az Egyesült Államokból dollármilliókkal finanszírozták a baloldal 2022-es választási kampányát. Ezt követően hatósági vizsgálatok indultak, a magyar titkosszolgálatok is részletes feltáró munkát végeztek, amelyről több részjelentést, majd idén júniusban egy összefoglaló beszámolót is nyilvánosságra hoztak.
A Magyar Nemzet tényfeltárásában arra jutott, a valóságban az eddig elképzeltnél sokkal szerteágazóbb és szervezettebb az a hálózat, amit a lap cikksorozatának címében amerikai polipnak nevezett el.
Kiderült, hogy gyakorlatilag az amerikai a külügyminisztérium és annak csatolt részei, kiegészülve a CIA-val hosszú évek óta beavatkozik a magyar belpolitikába. Erről beszélt a közelmúltban ifjabb Robert F. Kennedy demokrata elnökjelölt-aspiráns, valamint Larry C. Johnson egykori CIA-elemző is a nyilvánosság előtt.
Az is kiderült, hogy a National Endowment for Democracy (NED), amit a CIA hivatalossá tett külföldi megjelenéseként tartanak számon, már a 2014-es választások előtt akciót indított hazánkban, az iránymutatásukkal jött létre Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök Együtt 2014 nevű pártja.
Az amerikai befolyás hazai érvényesítésében a már említett Bajnai Gordonnak és egykori titokminiszterének, Ficsor Ádámnak döntő szerepe lehet. A titkos kormányzati információk szivárogtatására szakosodott WikiLeaks hozta nyilvánosságra korábban, hogy
Bajnai miniszterelnökké választása után nem sokkal az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén referált a terveiről. Azt is a WikiLeaks szivárogtatta ki, hogy Ficsor Ádámot titokminiszteri tevékenysége idején már kinézte magának az amerikai külügyi adminisztráció, és meghívták a külföldieknek szóló vezetői programba a tengerentúlra. Később, Bajnai és Ficsor megalapították a DatAdat cégcsoportot, amelyet teletűzdeltek amerikai demokrata párti kampányszervezőkkel és tanácsadókkal.
A DatAdatnak kulcsszerepe volt a baloldal 2022-es kampányának lebonyolításában és a külföldről érkezett négymilliárd forintnak a nagy része Bajnaiék cégcsoportjához vándorolt. A NIK szerint szoros kapcsolat mutatható ki a DatAdat-csoport mögött álló egykori magyar politikusok – rajtuk keresztül pedig az A4D-t alapító Korányi Dávid – és a NED között.
A Magyar Nemzet tényfeltárása kiterjedt olyan, talán az előbb említetteknél kevésbé ismert szereplőkre is, mint Kész Zoltán, korábbi parlamenti képviselő, aki egykor angoltanárként amerikai ösztöndíjak során épített kiváló kapcsolatokat tengerentúli globalista érdekcsoportokkal, majd Márki-Zay Péter – későbbi baloldali miniszterelnök-jelölt – jobbkezeként az Egyesült Államok külügyminisztériumában is tárgyalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásáról.
Kész Zoltánnal több közös projektben is részt vett Somogyi Zoltán, az egykori SZDSZ-es szociológus, majd üzletember, aki Gyurcsány Ferenc kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivataltól kapott több száz millió forint értékben megbízásokat, manapság pedig az egyik érdekeltségével a budapesti amerikai nagykövetségnek is dolgozik.
A Nemzeti Információs Központ már idézett jelentése arra is rámutatott, hogy a Somogyi Zoltán által alapított Political Capital nevű intézet aktív szerepet vállal a magyar közvélemény orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjának formálásában, ami egyértelműen külföldi támogatású politikai befolyásolási akciónak tekinthető.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.