Hirdetés

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a német egység napja alkalmából megtartott ünnepi fogadáson sorsdöntő eseménynek nevezte Németország újraegyesítését, amely alapvetően változtatta meg a dolgok folyását Európában.

Beszédében élesen elítélte a világ 20. századi blokkosodását, amelynek során nem voltak tekintettel a kontinens lakosaira, s szétszakították, ami természetes módon összetartozik. „Családokat és barátokat választottak el egymástól, németet a némettől, magyart a magyartól, sőt Magyarországot is Európától” – mondta.

„A hidegháború évtizedei alatt megtanultuk, hogy számunkra semmi jót nem tartogat a blokkosodott világ. Ez a tapasztalatunk ma is érvényes” – szögezte le.

„A magyarok kivették részüket a blokkosodott világ felszámolásából, így büszkék vagyunk arra is, hogy Magyarország hozzájárult a német egység megteremtéséhez” – tette hozzá.

Korábban írtuk

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a két ország megragadta a vasfüggöny leomlásával járó szabadság lehetőségét, és az elmúlt évtizedekben gazdag és sokszínű együttműködést tudott kialakítani.

„Németország fontos szövetségese és stratégiai partnere Magyarországnak. Az elmúlt évtizedek alatt kiépített sokoldalú kapcsolatrendszerünk nemzetgazdaságokat, településeket, a kulturális, oktatási és tudományos szférát, és ami az egyik legfontosabb, baráti közösségeket fűz össze. Magyarország olyan hely, ahol a németeket nem csak tisztelik, hanem szeretik is” – sorolta.

„Természetesen nem értünk, és nem is érthetünk egyet mindenben. Viszont annak az elfogadása, hogy Európa sokszínű politikai nézetek és tradíciók közössége, hozzásegíthet ahhoz, hogy együttműködjünk ott, ahol tudunk, miközben járjuk a saját utunkat a tagállami hatáskörökön belül azokon a területeken, ahol eltérők az elképzelések” – húzta alá.

Majd rámutatott, hogy a válságok nyomán tovább erősödik a felek egymásrautaltságra, ezért a lehető legszorosabban együtt kell működni a stratégiai célok, például az európai versenyképesség javítása, az innovációs, védelmi és nemzetközi fejlesztési együttműködés, illetve a Nyugat-Balkán integrációjának előmozdítása érdekében.

A miniszter ezután kiemelte, hogy Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, amit jól demonstrál az is, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly megközelítette a 70 milliárd eurót, és ezzel hatalmas rekordot döntött, ráadásul idén újabb csúcs várható. A német vállalatok alkotják ma hazánkban az első számú beruházói közösséget, mintegy 300 ezer embernek adva munkát.

„Ha valaki megkérdezi, hogy mit jelent az a kifejezés, hogy ‘win-win’, akkor erre a legegyszerűbb válasz az, hogy az olyan, mint a német vállalatok és Magyarország együttműködése” – fogalmazott.

Ennek kapcsán pedig arra is kitért, hogy az utóbbi kilenc évben 187 német vállalat kapott kormányzati támogatást beruházása megvalósításához. „Ezek a vállalatok Európa legalacsonyabb adóit fizetik, és az Európa legstabilabb politikai rendszere által nyújtott biztonságban működhetnek” – szögezte le.

Szijjártó Péter végül erős összekötő kapocsnak minősítette a magyarországi német nyelvű közösséget, amely évről évre nő, identitása pedig erősödik. Emellett tudatta, hogy az utóbbi harminc évben közel 400 testvérvárosi kapcsolat és több száz iskolai együttműködés jött létre.

Utóbbiról szólva az „oktatási együttműködés zászlóshajójának” nevezte az Andrássy Egyetemet, amely az egyetlen német nyelvű felsőoktatási intézmény a német nyelvterületen kívül, s ennek köszönhetően Magyarországon Európában egyedülálló módon a bölcsődétől a PhD fokozat megszerzéséig lehet majd német nyelven tanulni.

„A páneurópai piknik, a határnyitás, majd pedig a német újraegyesítés sikere a szabadságmozgalmak szimbólumává vált. Megmutatta, hogy az emberek szabadságvágya nem elnyomható. Ez mindennél erősebb alapot ad nekünk ahhoz, hogy együtt haladjunk tovább a szabadság és az együttműködés útján Európa erőssé és sikeressé tétele érdekében” – összegzett.