Idegenek a hegyekben

Ausztria, Csehország és Lengyelország múlt hét közepén egyaránt ideiglenes ellenőrzést vezetett be szlovákiai határszakaszán, Szlovákia pedig a hazánkkal közös határán állítja vissza október közepéig az ellenőrzést. Felvidékre ugyanis dél felől, Magyarországról jutnak át a hódítók.

Éjjeli száguldás

Nógrád vármegyében, a Börzsöny térségében is megjelentek a betolakodók. Diósjenő polgármestere az önkormányzat honlapján kérte elővigyázatosságra a helyieket. „Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész-tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is. Ismeretlen rendszámú, fiatal férfiakkal tömött furgonok és kisbuszok söpörnek végig nagy sebességgel, jellemzően az éjszakai órákban a községen. Hátizsákos – nem turistának kinéző – népes csoportokkal lehet találkozni az erdőben. Az, amit a híradóban láttunk a déli határról, az élőben zajlik a szemünk előtt” – írta a település elöljárója.

Diósjenőn nehezen nyílnak meg az emberek, ha illegális migránsokról van szó. Meglehet, tartanak a következményektől. Pedig szeptember közepén egy tanya mellett 13 illegális migránst tartóztatott fel a rendőrség. Annyit azért megtudunk egy szűkszavú helybélitől, hogy a száguldozó csempészkocsik – személy­autók és furgonok – tíz-tizenöt embert szállítanak. Ahogy a déli végeken mára sajnos mindennapos, itt is fának hajtott egy csempészfurgon, abban történetesen csak nyolcan ültek. Egy idős hölgy annyit még elárul, hogy tartanak a jövevényektől.

– Szeptember első felében akut helyzet volt, arra kértem a diósjenőieket, hogy senki ne próbálja megállítani, feltartóztatni a csempészeket, mert az veszélyes lehet. Szerencsére nem történt baj, az elmúlt egy-két hétben enyhült a nyomás, köszönhetően a rendőri jelenlétnek – mondja Székely József polgármester.

Miklós Ferenc, a helyi polgárőrség elnöke is úgy látja, az utóbbi időben megnyugodtak a kedélyek, de korábban előfordult, hogy az idegenek a környékbeli erdőkben lányokat szólítottak le, vizet kértek tőlük. A diósjenői polgárőrök vezetője szerint a határvédelem megerősítésében szerepe lehetne az önkéntes területvédelmi tartalékosoknak is.

Lopják az ételt

Főleg azok találkoznak ebben a térségben illegális migránsokkal, akiknek hajnalban és este is dolguk akad az állataik körül a villanypásztorokkal körülvett legelőkön. A betolakodók jellemzően ezekben a napszakokban mozognak, napközben a környező erdőkben bújnak meg. Többek között a Diósjenőhöz tartozó Fácántanyán botlottak beléjük a helyiek. Erdei munkások panaszkodnak, hogy egyre többször dézsmálják meg a pihenőhelyeiken hagyott élelmiszeres zsákjaikat. Ott van mellettük a pénztárcájuk vagy valamilyen személyes iratuk is, azok érintetlenek maradnak. Az erdei állatok szóba sem jöhetnek, azok széttépnék a zsákokat, itt viszont épségben maradnak, csak az élelemnek kél lába. Teljesen érthető hát, hogy egy helyi, a lovakat szerető tizenegy éves kislányt újabban csak félve engednek nyeregbe a szülei, és azt is szigorúan megszabják neki, merre ügethet. Édesanyja, mint mondja, retteg, hogy baja esik a gyereknek.

Van egy olyan feltételezés a környéken élők körében, hogy csak idáig, azaz a magyar határig hozzák el az illegális migránsokat a csempészek, és itt rakják ki őket, mondván, ez már Szlovákia. Igaz, a jól felszerelt jövevények csoportjai innentől rövid időn belül be tudják tájolni mobiltelefonnal vagy laptoppal, merre járnak. Szinte mindegyikük kezében ott vannak ezek a digitális eszközök, sokszor a drágább, fejlettebb fajtából. Elterjedt, hogy akik mégis tájékozódási nehézségekkel küzdenek, 2000 eurót kínálnak olyan helyieknek, akik hajlandók átvezetni őket a határon.

A Nógrád Vármegyei Rendőrkapitányság közlése szerint a környékbeli Rétságon, Őrhalmon, a határátkelő Pa­ras­sa­pusz­tán is tartóztattak fel, illetve fogtak el jellemzően 10-17 fős migránscsoportokat. A híradások szerint zömük szír állampolgárnak vallotta magát; ezt persze dokumentumok híján nem tudták bizonyítani.

Furgon a bekötőúton

Akár a déli határnál, Nógrádban is hirtelen megszaporodtak az elhagyott csempészautók. Mintha csak afféle egyszer használatos, eldobható eszközök volnának.

– Folyamatosan jönnek, rengeteg az elhagyott jármű. Eddig azt tapasztaltuk, hogy a szlovák oldalról az ottani rendőrök és katonák nem toloncolták vissza, hanem kifejezetten várták a migránsokat, és buszokkal elszállították őket valahová – mondja a Salgótarján közelében lévő Cered alpolgármestere, Petrovics Ferenc.

Mi Nagyorosziban bukkanunk egy magyar kisteherautóra, egy Ford gyártmányú hűtőkocsira, amit a közel húsz éve elhagyott egykori laktanyához vezető, igen rossz állapotú bekötőút mentén állítottak le, közel a vasúti átjáróhoz.

A laktanyában egykor jellemzően légvédelmi egységek állomásoztak, legutóbb a 87., légvédelmi tüzérezred települt ide. Az alakulatot csak 2004-ben törölték a hadrendből, ez egyben a laktanya bezárását is jelentette. A településen az a szóbeszéd járja, hogy most afféle átmeneti pihenő- és búvóhelyként veszik birtokba a migránsok a hely immár romos és elhagyott épületeit. Mi csak egy mezőgazdasági céget találunk itt, amit kutyák őriznek. A telep dolgozója sem nyilatkozik, de annyit elmond, hogy bízik a kutyákban…

Persze kellően nagy területről beszélünk, aminek a másik sarkában, de az egykori kapuépületben is meghúzhatják magukat a migránsok, a kutyák valószínűleg eddig már nem jönnek el. Szépek, erősek, de nem közép-ázsiai juhászok, amelyek sokhektáros terepet képesek bejárni minden őrszolgálatuk során.

Ami az elhagyott furgont illeti, a sofőr­ülés melletti ablakot lehúzva találjuk, a kormány alatti indítókábelek műanyag tokját megbontották. Ez a lopott autókra jellemző. A jármű oldalán egy neves zöldség-gyümölcs kereskedő vállalkozás emblémája látható; a cégtől megtudjuk, hogy amint az az üzleti világban szokás, időnként leselejtezik és eladják a járműveiket. Ez a furgon is szabályos adásvételi szerződéssel került új tulajdonosához, aki embercsempészésre használta. Vagy úgy lopták el tőle a csempészek. Az is kiderül, hogy ez a módszer, mármint a piacra dobott céges járművek megvásárlása újabban gyakori az embercsempészek körében.

Nagyoroszi polgármestere, Babicska Károly szerint három ilyen gépkocsit üldözött, majd fogott el itt a rendőrség. A másik kettőt nyilván elvitte a hatóság, akár mint a bűncselekmény, azaz az embercsempészet bizonyítékát. A polgármester szerint a helyiek nyugodtak, bár van bennük némi érthető félelem az illegális migránsok kapcsán, még úgy is, hogy azok itt senkit és semmit sem bántottak.

Rendőrökre támadtak

Nem úgy, mint Ipolyszögön. A Balassagyarmathoz közeli településen szeptember 19-én egy gyanús kisteherautót állítottak meg és ellenőriztek a rendőrök. Egy 45 éves kistarcsai férfi vezette.

A magukat szírnek valló migránsok egy része menekülni kezdett, mások támadólag léptek fel a rendőrökkel szemben. Nem volt más megoldás, egy rendőrnek több figyelmeztető lövést is le kellett adnia, hogy meghátráljanak. Mindez akár az előjátéka is lehet olyan eseteknek, mint amikor embercsempészek nemrég gépkarabélyból tüzet nyitottak egy négytagú magyar–szerb rendőrjárőrre a déli határon.

Az elfogott illegális migránsokat egyébként a rendőrség tájékoztatása szerint elszállították, vagyis visszataxizták a trianoni szerb határra, Tompára, a kistarcsai férfit pedig őrizetbe vették, embercsempészés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.

Ipolyszögön elsősorban horgászok látnak migránsokat, akik tőlük távol próbálnak átkelni a nyugodt vízjáráskor könnyen átlábolható folyón.

A faluban csak ritkán bukkannak fel az idegenek, tudjuk meg Bagyinszki Ivett polgármester asszonytól. Az Ipolyszöget Balassagyarmattal összekötő 22-es főúton ugyanakkor naponta látni illegális migránsokat szállító csempészautókat, teszi hozzá.

Balassagyarmat központjában észre is veszünk az autóból egy közel-keleti fiatalembert, amint egy út menti padon ülve telefonál. Mire a sűrű forgalomból kikászálódva letesszük az autót, már nincs ott. Elég jól öltözött volt ahhoz, hogy akár turistának is nézhessük; a csempészek egyébként most arra biztatják a migránsokat, ha elfogják őket, vallják magukat turistának. Lehet, hogy időközben felfigyeltek emberünkre az arra járó rendőrautók, negyedórán belül hármat-négyet is látunk a belvárosban.

Visegrádi stratégia kell

Általában is erőteljes rendőri jelenlétet tapasztalunk a térségben és a 2-es számú főúton is végig, nyilván ezért is változtatnak olyan sokszor útvonalat az embercsempészek. A cél azonban változatlanul ugyanaz: Felvidékre juttatni a csoportokat, amelyek onnan aztán átszivárognak Lengyelországba vagy Csehországba, hogy elérhessék végre a német határt. Tehetik, hiszen ha egyszer Szerbia felől bejutottak Magyarországra, onnan már csak a teljesen nyitott schengeni határokon kell átkelniük, ahol elvileg senki nem állítja meg őket. Legalábbis mostanáig.

Az újonnan bevezetett határellenőrzések szétszabdaló hatása helyett a visegrádi szövetségnek egységes stratégiát kell kidolgoznia az új helyzet kezelésére. Mert több minden mellett az illegális migráció is olyan tektonikus erő, amely egymáshoz préseli a V4-es országokat. Idén eddig 160 ezer illegális migránssal szemben kellett intézkedniük a magyar határvédőknek országszerte.