SUPO: Oroszország ellenséges nemzetként tekint Finnországra
Finnország és Oroszország viszonya jelentősen megromlott az utóbbi időben, miután Finnország áprilisban belépett a NATO-ba – közölte a Finn Biztonsági és Hírszerző Szolgálat (SUPO) csütörtökön.A finn hírszerzés közlése szerint Oroszország „készen áll arra, hogy intézkedéseket hozzon a Finnországgal szemben” és valószínűleg folytatja befolyásoló tevékenységét, hogy aláássa a két ország közötti nemzetközi kapcsolatokat. Az 5,5 millió lakosú Finnország tavaly májusban több évtizedes katonai semlegesség után benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, Svédországgal együtt és április negyedikén harmincegyedik tagállamként be is lépett a szövetségbe.
A SUPO közlése szerint Moszkva Helsinkivel szembeni ellenséges hozzáállása egyértelműen megmutatkozik az orosz média Finnországról szóló tudósításaiban, valamint abban, hogy Oroszország októberben úgy döntött, hogy bezárja Finnország szentpétervári főkonzulátusát. „Oroszország jelenleg továbbra is az ukrajnai háborúra és a nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére összpontosít, de ez nem jelenti azt, hogy az orosz hírszerzés általi befolyásolási kísérletek megszűntek Finnországban” – mondta Antti Pelttari, a SUPO igazgatója. „Finnország NATO-csatlakozása, az ukrajnai háború folytatódása, a nyugati országok és Oroszország közötti konfrontáció elmélyülése, valamint a szigorúbb szankciók felerősíthetik a Finnországgal szembeni orosz ellenintézkedéseket” – tette hozzá.
Sajtótájékoztatóján Pelttari arról nem nyilatkozott, hogy Oroszország állhat-e a Finnország és Észtország közötti tenger alatti gázvezeték elleni esetleges szabotázs mögött. Elmondta, hogy a két NATO-tagállamot érintő ügyben nem zárható ki állami szereplő részvétele. A finn rendőrség a hétvégén büntetőeljárást indított a szivárgás miatt leállított, 77 kilométeres Balticconnector vezeték esetleges szabotázsának ügyében.