A kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a Hamász támadása kapcsán azt mondta, amikor látni a terror „lenyomatát”, az megrendítő hatással van. Az ember „együtt érez azokkal, akik elszenvedték a támadást és imádkozik a hozzátartozókért, a túlélőkért, egyáltalán érzelmileg az áldozatok oldalán áll” – fogalmazott. Hozzátette: ilyenkor látszik, micsoda érték a béke és a stabilitás, amelyben Magyarország él, a választott vezetők dolga az, hogy ezt megvédjék.

Kijelentette: Magyarország mindig is a terrorizmus ellen volt, függetlenül attól, hogy a terroristatámadások melyik országot célozták. Közölte, ha megtámadnak egy országot egy terrorakcióban, az ottani vezetőknek, ez esetben Netanjahu miniszterelnöknek „nyilván az van a fejében”, az a kötelessége saját népe iránt, hogy mindent megtegyen, hogy ez ne fordulhasson elő. Ha valakit terrortámadás ér, annak joga van ahhoz, hogy lépéseket tegyen, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő, még egyszer a saját állampolgárai ne essenek áldozatul terroristaakcióknak – fejtette ki.

Orbán Viktor elmondta, korlátok közé kell szorítani a konfliktust, mert most ugyan háború van, de az a terrorizmus ellen van, mint ahogy az amerikaiak csinálták. Most még nincs államközi háború, a veszély az, ha Izrael háborúba keveredik valamelyik szomszédos arab országgal – közölte. Értékelése szerint egy arab-izraeli háború destabilizálná a térséget, olyan mértékben rengetne meg mindent a világpolitikában, hogy a rengés hullámait még Magyarországon is érezni lehetne.

A magyar diplomáciának az a dolga, hogy miközben elismeri Izrael jogát, hogy megvédje magát, közben deeszkalációs politikát kell folytatnia, hogy ne alakulhasson ki államközi háború – összegzett. Elmondta azt is, remélik, mindenkit ki tudnak hozni, aki magyar, és ki akar jönni. Hozzátette: nincs tudomásuk arról, hogy az áldozatok között lenne magyar. Felidézte: „a dolgok már éppen kezdtek jól alakulni a világnak abban a sarkában”, Donald Trump amerikai elnöki mandátuma idején nagyon sokat javult az arab-izraeli kapcsolatrendszer, olyan viszonyrendszerekben is bekövetkezett javulás Izrael és az arab államok között, amire néhány évvel ezelőtt talán még senki sem gondolt volna.

Megjegyezte: hogy a terrorakciót éppen azért csinálták-e, hogy ez a folyamat ne haladjon tovább vagy sem, még csak spekuláció, erről Magyarországnak még nincsen semmilyen titkosszolgálati információja, ugyanakkor a terrortámadás ellenére meg kéne menteni, amit csak lehet az elmúlt évek közeledésének eredményeiből. Megdöbbentőnek nevezte, hogy szimpátiatüntetések vannak a terroristák mellett egész Európában. Jelezte: még Magyarországon is próbálkoztak, „de terrorszervezetek mellett szimpátiatüntetést nem lehet rendezni, mert az önmagában is terrorveszélyt jelentene”. Ezért „nem is fogunk erre semmilyen engedélyt sem megadni” – jelentette ki.

Nyugat Európában azonban számos helyen nem tudják megakadályozni a terror melletti szimpátiatüntetéseket, és ez azt jelenti, hogy ott nagy számban vannak emberek, akik helyeselnek ilyen akciókat – fejtette ki. Úgy értékelt: miután a migrációs válság idején nagy számban engedtek be ellenőrzés nélkül tömegeket a nyugat-európai országokba, most köztük ott vannak a Hamász megbízottjai is, ami közvetlen, komoly kockázatot jelent minden nyugat-európai országnak. „Adjunk hálát a Jóistennek, hogy 2015-ben helyén volt az eszünk, meg a szívünk is, és megépítettük mind a kerítést, mind pedig a jogi korlátokat, amelyekkel a migrációval (…) szükségszerűen együtt járó terrorista veszélyt Magyarországtól távol tudtuk tartani” – fogalmazott.

Kijelentette: a világjárvány, az orosz-ukrán háború, és most a terrortámadás Izraelben azt mutatja, hogy a veszélyek korában élünk, de ez nem jelenti azt, hogy beletörődhetnénk, hogy a biztonság szintje Magyarországon csökkenjen; a veszélyek korában is helyt kell állnia a magyar államnak. Magyarországon van Európa egyik legnagyobb létszámú zsidó közössége, „persze ez egy színes világ, ortodoxok is vannak, neológok is, pont úgy, mint Izraelben”, nyilván különböző politikai nézeteket is vallanak ezek az emberek, de mindannyian Magyarország polgárai. „Ők magyar állampolgárok, és őket a magyar államnak meg kell védenie” – hangsúlyozta.

Kiemelte: nem lehet megengedni, hogy a származásuk vagy a vallásuk miatt magyar állampolgárok veszélyben érezzék magukat. Azt is hangsúlyozta: a migránsokkal szemben csak a magyar modell működik, az Európai Unió pedig ahelyett, hogy átvenné, le akarja azt rontani. Orbán Viktor kiemelte: Brüsszel azt akarja, hogy „osztozzunk a biztonsági kockázatban, amelytől ők szenvednek a korábbi években meghozott rossz döntéseik miatt”.

Olyan szabályokat alkotnak, amelyekkel rá akarják kényszeríteni Magyarországot, hogy engedje be a területére azokat az embereket, akik a déli határainál erőszakosan lépnek fel, agresszívek, fegyvert használnak a magyar határőrök ellen. Brüsszel döntése szerint Magyarországnak is fel kéne építeni egy tízezer fős menekülttábort, egy „migránsgettót”, és ott kellene tartanunk a migránsokat egy ideig, utána pedig ki kéne őket engednünk – mondta a miniszterelnök hangsúlyozva, hogy ez ellen védekeznünk kell.

Kitért arra: az unió jelenlegi vezetőivel „nem fogjuk tudni megvédeni Magyarországot”, mert „Brüsszel nem szembejön velünk, hanem hátba támad”, „nem segít, hanem rombol” és folyamatos biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Ezért a jövő évi európai parlamenti választáson jelentős változást kell elérni az Unióban.

A kormányfő Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja kapcsán azt hangsúlyozta: két olyan magyar tudósról van szó, akik „mély Magyarországból” jönnek, egyikük a kun-jász vidékről, a másik pedig Mórról, ami sváb vidék. Hozzátette: nem a budapesti belvárosból érkező vagy az amerikai vagy európai egyetemeken végzett, jómódú családok gyerekeiről beszélünk, hanem a „mély Magyarország” világáról.

„Ez a mi nagy tartalékunk, (…) a magyaroknak, akármilyen nehéz időket is élünk, soha nem kell megijedni, mert fantasztikus koponyák teremnek valahol kint a széleken, a mély Magyarország vidékein, akik ha egy kis lehetőséget kapnak, abban a pillanatban megindulnak fölfelé, és a világ legjobbjai között találják magukat” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ilyenek a sportolóink, a tudósaink és a kultúra is jó néhány ilyen nagy formátumú személyiséget tud fölmutatni.

Úgy értékelt: a két Nobel-díj jó biztatás a jövőre nézve, és azt üzeni, hogy „ne féljetek magyarok, elég tehetségesek vagytok ti ahhoz, hogy a legnehezebb időkben is sikerre juthassatok”. A kormányfő a gazdaságról szólva kiemelte: az idei év az infláció letörésének éve, jövőre pedig a kormány újra megindítja a gazdasági növekedést.

Orbán Viktor kifejtette: az infláció elleni harc hagyományosan a jegybank hatáskörébe tartozik, de egy olyan méretű „nemzetközi inflációs özönvízzel” állt szemben Magyarország, amit „a maga kis vödreivel” a nemzeti bank nem tudott felfogni. Ide komolyabb eszközök kellettek, és így a kormánynak át kellett vennie az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – mondta. Hangsúlyozta: azt szerették volna elérni, hogy az infláció elleni küzdelem közepette a gazdasági növekedés is relatíve magas szinten maradjon, ez azonban nem sikerült. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei év az infláció letörésének az éve, még ha ennek a gazdasági növekedés oldalán veszteség lesz is az eredménye, 2024-ben pedig egy magas gazdasági növekedést fognak majd megcélozni – közölte a kormányfő.

Felhívta a figyelmet arra: ez nem lesz egyszerű, mert egy olyan közegben, ahol a többiek nem nőnek, nehéz lesz növekednie különösen egy olyan országnak, mint Magyarország, amelynek a belső piaca kicsi, és a gazdasági teljesítménye nagy része abból származik, hogy itthon termel és külföldön ad el. Fontosnak nevezte ezért, hogy ilyenkor „ne egy lábon álljon egy ország”, azaz amellett, hogy a német gazdaság továbbra is meghatározó, és elsődleges az Európai Unió, a világ minden piaca felé nyitva kell maradni. Hozzátette: a világban ma zajlik egy nagy vita arról, hogy a világgazdaságot nyugati és keleti részre bontsák, vagy továbbra is az összekapcsolás logikáját kövessék, a magyar gazdaság érdeke pedig egyértelműen az összekapcsolódás.

Orbán Viktor jelezte: ezért megy a jövő héten egy hosszabb, több tárgyalást is tartalmazó útra Kínába. A magyar állam külkereskedelemmel foglalkozó része komoly feladat előtt áll a következő évben: beruházásokat kell létrehozni Magyarországon, a termékeket pedig el kell adni – mondta. Az elmúlt két napban tett georgiai látogatásával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: Georgia európai, keresztény alapokon álló ország, amely fontos átjáró a Kaukázus többi része és Európa között.

Hozzátette: uniós tervek szerint Azerbajdzsánban előállított elektromos áramot akarnak Georgián, Románián és Magyarországon keresztül behozni Európába, amihez több mint ezer kilométer hosszú, a Fekete-tenger alatt húzódó, nagyfeszültségű kábelt kell lefektetni, és minden ehhez kapcsolódó infrastruktúrát megépíteni. Ez jó lesz az ott élő embereknek, jó lesz Magyarország biztonságának, energiaellátásának, és jó lesz egész Európának, reméljük, hogy az unió nem hátrál ki ebből – összegzett Orbán Viktor.

Hirdetés
Korábban írtuk