„Az Európai Unió döntéshozói beengedték a Közel-Kelet összes konfliktusát”

Rétvári Bence kiemelte: az embercsempészek egyre jobban szervezettek, egyre professzionálisabb módszerekkel csempészik a migránsokat az EU-ba, egyre agresszívabbak, egyre veszélyesebb fegyvereket használnak. Hozzátette: a határkerítésben idén nyár közepéig negyedmilliárd forintos kárt okoztak, ami jóval több, mint korábban. Felhívta a figyelmet arra: az embercsempészés nem a szegény emberek Európába jutási lehetősége, hanem az illegálisan Európában tartózkodni akarók lehetősége. Megjegyezte: a Közel-Keletről 200 ezer forintért már kapható egy repülőjegy Európába, az embercsempészeknek azonban ötmillió forintot fizetnek, hogy Törökországból Németországba eljuttassák az embereket. Aki illegálisan jön Európába, azért jön így, mert illegálisan akar itt tartózkodni – emelte ki Révári Bence.

Emlékeztetett: a nyár elején „egy jogi trükkel” elfogadta az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa a kvótarendelet szövegét, pár hete pedig 13 perc tárgyalás után a „krízisrendeletet” a bevándorláspárti politikusok nyomására. Hangsúlyozta: Magyarország ellenzi ezeket a döntéseket, mert ha életbe lépnek, akkor az uniós eljárások egyharmadát Magyarországon kellene lefolytatni, ennek nyomán a déli határon „egy Lampedusa” jönne létre. Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország a határkerítés felépítésével megmutatta, hogy lehet kezelni az illegális bevándorlást, és a tagországok közös akarattal, szándékkal – a szárazföldön kerítés építésével, tengeren pedig az érkező hajók be nem fogadásával, a kérelmek európai területen kívüli elbírálásával – gátat tudnának vetni az illegális bevándorlók beáramlásának.

A szándék hiányzik Brüsszelből: nem megakadályozni, hanem szervezni akarják a bevándorlást. Az EU nem hajlandó kifizetni sem a déli határkerítés kiépítésének, sem a folyamatos védelmének a költségeit, már 650 milliárd forinttal tartozik – mondta Rétvári Bence, jelezve: „elvárjuk”, hogy ezt kifizesse. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról beszélt, a magyar határon ebben az évben 157 200 határsértőt és 961 embercsempészt fogtak el, ami majdnem a duplája a tavalyelőtti számoknak, és egyre nagyobb ütemben nőtt az elfogott migránsok és embercsempészek száma. Továbbra is a szerb-magyar szakaszon fogják el a legtöbb migránst, akik jellemzően szírnek, afgánnak, töröknek, marokkóinak vagy palesztinnak vallják magukat. Kiemelte: Ásotthalomnál idén 51 ezer ember átjutását akadályozták meg, és több mint 50 ezret tartóztattak fel, ami „példátlan” nagyságrend.

Elmondta: megszűnt a korábban tipikus módszer, az alagútépítés, és most már szinte kizárólag létrával jönnek át a kerítésen, vagy – ez a magyar-román határra jellemző – elrejtőznek egy járműben. A magyar-szerb határszakaszon idén 18 esetben támadták meg a határ védőit, 119-szer a rendőrségi járműveket, 39-szer a biztonsági határzárat és a rajta elhelyezett technikai eszközöket, a támadásokban pedig 8 rendőr sérült meg. A gépkocsik javítására tavaly 57 millió, idén már 109 millió forintot kellett költeni. A rendőrök 19 alkalommal láttak fegyvert az embercsempészeknél, és 75 eseteben hallották a határ túloldaláról a lövéseket – közölte.

Felidézte: szeptember 21-én Mórahalom térségében a szerb-magyar járőrre adtak le lövéseket, egy nappal később Röszkénél egy embercsempész géppisztollyal biztosította a 13 tagú csoportja áthaladását. Bakondi György ismertetése szerint az embercsempészeknél az afgánok kerültek túlsúlyba, vagyis jelenleg a tálib kormány és az Iszlám Állam által koordinált embercsempészek döntik el, kik léphetnek be az EU-ba. Az embercsempészet felszámolása érdekében elkerülhetetlennek tartja az európai titkosszolgálatok szorosabb együttműködését – közölte.

Bakondi György kiemelte: 2015 óta az Európai Unió hibás válaszokat ad a migráció kezelésére, a külső határok ellenőrzése, az átlépők távoltartása, szűrése helyett belső legális migrációs csatornákat akar létrehozni, ösztönzi az útnak indulást, és betelepítési kvótákkal foglalkozik.

Úgy vélte, a tél közeledtével a tengeri útvonal kevésbé lesz használható és felértékelődik a balkáni migrációs útvonal. Jelezte: ha a Gázai övezetből útvonal nyílik Egyiptom felé, akkor onnan is sok menekültre kell számítani.