Szili Katalin: Egy közösség nem létezik értelmiség nélkül

Az emlékkonferenciát megnyitó Csernicskó István rektor arra emlékeztetett, hogy 1993. október 18-án jelent meg az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás létrehozására tett első törekvés, amelynek eredményeként ma is sikeresen végzi munkáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Harminc évvel ezelőtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) együttes ülésén döntöttek arról, hogy létrehozzák az ukrán államtól független magyar felsőoktatást Kárpátalján.

A panelbeszélgetés anyaországi és kárpátaljai résztvevői felelevenítették a kezdeteket, amikor 1994-ben Beregszászon – az akkori Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzésének keretében -, négy szakon, 42 hallgatóval elindult az anyanyelvi felsőoktatás.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke elmondta, hogy az önállósuló Ukrajnában az 1990-es évek elején elfogadott kisebbségi jogszabályok alapján, az akkori pozitív közhangulatot kihasználva sikerült elindítani a főiskolai képzést. Az intézmény 1996-ban kapta meg a végleges működési engedélyét.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kifejtette: „egy közösség valóban akkor tud megmaradni, ha a közösségnek van arra ereje, hogy a saját értelmiségét kinevelje”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarság jelenleg kettős nyomás alatt él. Egyrészt a háború árnyékában, másrészt pedig a kijevi kormányzat „nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatos jogszűkítő intézkedéseinek a nyomása alatt”.

Ha a főiskola nem lenne, „akkor sokkal nehezebb helyzetben lenne ma ez a közösség” – jelentette ki Szili Katalin. Az intézmény jövőjéről szólva a miniszterelnöki tanácsadó reményét fejezte ki, hogy a főiskola fennállásának ötvenedik évfordulóját már egyetemként ünnepelheti.

„A reménységet sose veszíthetjük el, sem egymásban, sem abban, hogy ez a nemzet létezni fog évtizedek, évszázadok múlva is” – fogalmazott Szili Katalin.