Az ÁSZ nem talált hibát a 2022-es zárszámadásban

Az ÁSZ elnöke kifejtette: a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése az alaptörvény szerint a számvevőszék kiemelt alkotmányos feladata, így ebben az évben is elvégezték a zárszámadási törvény számvevőszéki auditját. Az ÁSZ vizsgálata megállapította, hogy a törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény irányadó rendelkezései szerinti szerkezetben és tartalommal készült el, a bevételi és kiadási adatokat valósághűen mutatja be – közölte Windisch László.

Kiemelte: az ellenőrzés nem tárt fel olyan lényeges hibát, amely befolyásolná a zárszámadás elkészítéséhez felhasznált adatok pontosságát és a zárszámadási törvényjavaslat megbízhatóságát. Megjegyezte, hogy a tavalyi zárszámadásról szóló parlamenti vitában szerzett tapasztalatai szerint nem ismert mindenki előtt, pontosan milyen célból és milyen szempontok szerint vizsgálja a számvevőszék a törvényjavaslatot. Kifejtette: ez a pénzügyi audit a legjelentősebb vizsgálata az ÁSZ-nak, minden évben erre az ellenőrzésre fordítják a legtöbb erőforrást. Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a költségvetés végrehajtása szabályosan történt-e, a zárszámadási törvényjavaslat tartalma, szerkezete megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, és valósághűen mutatja-e be a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat.

Az ÁSZ munkája teszi lehetővé, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat kapcsán érdemi vitát tudjon folytatni, és ne legyen kérdéses az előterjesztésben szereplő számok megbízhatósága – magyarázta.

Windisch László hangsúlyozta: a számvevőszéknek nem feladata a költségvetési politika egészének értékelése, sőt mandátumával kifejezetten összeegyeztethetetlen lenne az, hogy a költségvetés végrehajtásáról célszerűségi vagy eredményességi értékelést adjon. Kifejtette: 2022 elején folytatódott a magyar gazdaság dinamikus növekedése, és reálisnak látszott az a prognózis, hogy a magyar gazdaság a koronavírus-járvány utáni gyors újraindulása folytatódik, azonban Oroszország Ukrajna elleni agressziója és „az erre adott szankciós válaszok ezt a folyamatot keresztezték”. A magyar gazdaság lendülete még néhány hónapig fennmaradt, de aztán a negatív hatások egyre inkább felerősödtek – mutatott rá.

Azt mondta: 2022-ben a gazdaság teljesítménye, azaz a GDP volumene 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit. Az első két negyedév dinamikus növekedését a következő két negyedévben már csökkenés váltotta fel, így Magyarország technikai recesszióba került, mivel a GDP volumene két egymást követő negyedévben is csökkent – magyarázta. Hozzátette: az év közepétől az energiaárak ugrásszerűen megnövekedtek, és az infláció is jelentősen megugrott.

Arról is beszélt, hogy eleinte a fogyasztás még a prognosztizáltnál is jobban bővült, ami a központi költségvetésnek jelentős bevételnövekedést eredményezett, mindenekelőtt az áfabevételek tekintetében. Az év közepétől ugyanakkor az energiaárak megnövekedtek, ezen kívül a háborús helyzet indokolta a honvédelmi kiadások növelésének felgyorsítását is, így új extraprofitadókat vetettek ki, illetve meglévő adók mértékét is emelték – idézte fel. Közölte: az év közepén a kormány a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket hozott, amelyek visszafogták a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak növelését, és mindenekelőtt a beruházásokat érintették.

Az ÁSZ elnöke elmondta: ellenőrzésük eredményeképpen megállapították, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó központi és fejezeti kezelésű, valamint uniós és hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatási előirányzatok, a központi alrendszerbe tartozó szervezetek, a társadalombiztosítási alapok, valamint az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatainak a 2022-es zárszámadási törvényjavaslatban szereplő teljesítési adatai megbízhatóak.

Kiemelte: a központi költségvetés bevételei és kiadásai, valamint az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvényben rögzített eredeti összegekhez képest egyaránt túlteljesültek. Megjegyezte: a gazdasági események elszámolását, a kifizetések teljesítését megelőző kontrollokat, valamint a belső szabályozásokat érintően feltárt eseti hiányosságokat az ÁSZ az érintett ellenőrzött szervezetek vezetői részére jelezte.

Közölte: a jelentésből és a kapcsolódó elemzésből látszik, hogy a 2022-es központi költségvetés végrehajtását számos olyan, elsősorban külső körülmény befolyásolta, amely a tervezhetőségen túl a végrehajtást is nehezítette, és nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a hivatkozott folyamatok nem álltak meg a tárgyalt időszak végén. Már most látszik, hogy az előirányzottnál alacsonyabb áfabevételek, az előirányzatot meghaladó kamatkiadások, valamint az uniós bevételek elmaradása a 2023-as költségvetés folyamatait is alapvetően befolyásolják – értékelt Windisch László. Hozzátette: ezért különösen fontos, hogy a költségvetés végrehajtása az esetlegesen szükséges korrekciókkal együtt is nyomon követhető, megbízható és szabályszerű legyen, e tekintetben pedig az Állami Számvevőszék a 2022-as év vonatkozásában nem talált lényeges hibát.