Megvetjük lábunkat az új világrendben

Harmadik alkalommal tartották meg a múlt héten Pekingben az Övezet és út Fórumot (BRF). A nagyszabású csúcstalálkozóra és a tematikus konferenciákra több mint tízezren regisztráltak. A kínai vezetésnek van mit ünnepelnie, idén tízéves ugyanis az Övezet és út (BRI) – korábbi nevén Egy Övezet, egy Út – kezdeményezés, amelynek részeként mára több mint 150 ország és harminc nemzetközi szervezet írt alá együttműködési megállapodásokat az eurázsiai szuperkontinenstől Afrikán át egészen Latin-Amerikáig.

A találkozón most 151 országból és 41 nemzetközi szervezettől vettek részt delegációk, tizenhét államfő és hét miniszterelnök volt jelen.

– A harmadik BRF méltó megünneplése volt a tízéves évfordulónak, hiszen a korábbiaknál sokkal nagyobb szabású volt, telt házas rendezvényeket tartottak a pekingi konferencia-központ minden részében – hangsúlyozta lapunknak Horváth Levente korábbi sanghaji főkonzul, az Eurázsia Központ igazgatója, aki a korábbiakhoz hasonlóan az idei fórumon is részt vett. Rámutatott, noha Orbán Viktor kormányfő az unió vezetői közül egyedül vett részt a csúcstalálkozón, és a térségből is csak egy regnáló vezető, Aleksandar Vučić szerb elnök volt jelen Pekingben, a különböző kerekasztal-beszélgetéseken a közép-európai régióból számos korábbi állam- és kormányfő is felszólalt, például Lengyelországból, Csehországból, Horvát­országból és Szerbiából is.

Win-win együttműködés

Kína tíz éve az ősi Selyemútból ihletet merítve hirdette meg nagyszabású kezdeményezését, aminek célja a politikai, infrastrukturális, kereskedelmi és pénzügyi, valamint az emberek közti kapcsolatok szorosabbra fűzése, a konnektivitás erősítése, továbbá hogy új lendületet adjanak a globális gazdaságnak. Hszi Csin-ping kínai elnök beszédében emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben gazdasági folyosók, vasutak, repülőterek, utak, kikötők, csővezetékek, elektromos hálózatok épültek a BRI keretein belül.

A világgazdaság úgy haladhat előre a kínai elnök szerint, ha a sikerekből mindenki részesül, az együttműködés kölcsönös tiszteleten alapul, és minden fél számára előnyös. „Megtanultuk, hogy az emberiség egy közösség, amelynek közös jövője van. Kína csak akkor járhat jól, ha a világ is jól jár. Ha pedig Kína jól teljesít, a világ még jobban fog teljesíteni”, mondta. „Az elmúlt tíz évben elért eredmények azt mutatják, hogy az Övezet és út együttműködés a történelem jó oldalán áll,” hangsúlyozta Hszi Csin-ping.

A kínai vezető ismertetett egy nyolcpontos akciótervet is, amelynek főbb elemei az összeköttetések további erősítése, a nyitott világgazdaság támogatása, a zöldfejlesztések, a tudományos és technikai innováció előmozdítása, az emberi közti kulturális cserekapcsolatok támogatása, továbbá a kezdeményezés intézményi felépítésének megerősítése.

Záró sajtótájékoztatóján Vang Ji kül­ügy­­­miniszter négy pontban összegezte az idei BRF legfontosabb üzene­teit. „Először is, a fórum legegyértelműbb üzenete az egység, az együttműködés, a nyitottság és a mindenki számára előnyös, azaz win-win együttműködés” – mutatott rá. Másodszor, új szakaszába lépett a kezdeményezésen belüli magas szintű együttműködés; harmadszor, a fórum célul tűzte ki a globális modernizáció közös erőfeszítések útján való megvalósítását; és negyedszer, a fórum cselekvésorientált, hatékony és pragmatikus volt.

A kezdeményezés első tíz évének számszerűsíthető eredményeit már az október 10-én kiadott fehér könyvben is összefoglalta a kínai kormány, ezek közé tartoznak például a világkereskedelemben rendkívül fontos szerepet játszó kikötők is.

– Magyar szempontból kiemelendő például a görögországi Pireusz, amelynek kikötője a BRI keretein belül ma már Európa negyedik legforgalmasabbjává fejlődött, kínai menedzsment alatt, mutatott rá lapunknak Horváth Levente. Felidézte, 458 közös projektről született megállapodás az idei fórumon – mások mellett Magyarországgal is –, közel százmilliárd renminbi, azaz mintegy 5000 milliárd forint értékben írtak alá szerződéseket.

– Ez is azt mutatja, hogy a BRI a tervezés fázisából átlépett a végrehajtásba, hangsúlyozta a szakértő, rámutatva, hogy a Hszi által ismertetett nyolc akciótervben elsődleges szerepe volt a zöldfejlesztéseknek és a digitális kereskedelemnek, ezeken a területeken születtek a hazánk és a kínai kormány, illetve nagyvállalatok – mint a Huawei – között kötött megállapodások is.

Hszi Csin-ping beszédének üzenetei közül Horváth Levente kiemelte, hogy noha a BRI Kínából ered, a kezdeményezés által teremtett lehetőségek az egész világot gyarapítják, bizonyítva, hogy a megfelelő irány a kölcsönösen előnyös együttműködés; nem szabad más országok fejlődésére veszélyként tekinteni, sokkal inkább segíteni kell a felzárkózást. A szakértő felhívta rá a figyelmet: történelmi tapasztalataink is azt mutatják, a hidegháborús gondolkodás nem vezet jóra, a blokkosodás a nyugati világ számára sem a megfelelő irány. A bezárkózást és a kínai gazdaságról való leválásra irányuló európai törekvéseket a magyar kormány is elutasítja. Ne felejtsük el, a világ nyolcmilliárdos lakosságának a Nyugat csak egytizedét teszi ki, Kínának pedig jó kereskedelmi kapcsolatai vannak Ázsiá­ban, Afrikában, Latin-Amerikában is, szükség esetén tehát meg fogja találni a piacait máshol. Horváth Levente megjegyezte, Pekingnek nem célja a Nyugattól való gazdasági elkülönülés, ami egyébként jól láthatóan nem is valósítható meg.

Egy átalakuló világrend és világgazdaság tanúi vagyunk, az ázsiai országok felemelkedőben vannak, az évtized végére már ők adják a világ GDP-jének felét. A megerősödő nem nyugati országok megelégelték az ötszáz éves nyugati, atlanti dominanciát, hallatni akarják a hangjukat, nagyobb beleszólást akarnak a világgazdaság alakulásába. Horváth Levente szerint a törekvés nem új, az elmúlt hetven évben ázsiai vezetők többször is tettek a világrend átalakítására vonatkozó javaslatokat, csak akkor még nem voltak elég erősek a megvalósítá­sukhoz.

– Mára azonban eljött az idejük, Kína a világgazdaság második legnagyobb ereje, a BRI-n keresztül új, multipoláris, mindenki számára pozitívabb alternatívát nyújt a nemzetközi kapcsolatok keretrendszerére, amiben örömmel látja a nyugati országokat is, amennyiben a békére és az együttműködésre törekszenek, nem pedig blokkosodásra és viszálykodásra, összegezte az Eurázsia Központ igazgatója.

Keleti szél, nyugati zászló

A fórumon elmondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök Európa és a nyugati világ versenyképességének csökkenéséről, az összeköttetések fontosságáról és Magyarországról mint a keleti és nyugati gazdaság és technika találkozási pontjáról beszélt. Mint mondta, a Nyugat számára most az európai dilemma az, blokkosítsuk-e a világgazdaságot, versenyezzünk, protekcionisták legyünk, vagy keressük az új korszak adta együttműködési, összekapcsolódási lehetőségeket. Kiemelte, a konnektivitás hívei, köztük Magyarország, elutasítják a blokkosodás politikáját. Közép-Európa évtizedeken keresztül szenvedett a blokkosodástól, ami nem volt jó, észszerűtlen volt, embertelen volt – mutatott rá.

A kormányfő szerint Magyarország célja, hogy a keleti és a nyugati gazdaság és technika találkozási pontja legyen. „Ma Európában nálunk találkoznak az új technológiai korszakra átálló legjelentősebb keleti és nyugati beruházók. Büszkék vagyunk arra, hogy mára Magyarország lett a kínai vállalati beruházások első számú közép-európai célpontja” – mondta.

Orbán Viktor Pekingben tárgyalt Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang kormányfővel is. A magyar–kínai együttműködést rendkívül hasznosnak és kölcsönösen előnyösnek nevezte; a kétoldalú kapcsolatok soha nem látott magasságokba emelkedtek. Felidézte, hazánk kezdettől fogva támogatta a BRI-t, ami „olyan kezdeményezés, amely megváltoztatja a világot, megváltoztatja a világgazdaságot, és olyanná alakítja, amely több ember jólétét szolgálja, mint korábban”.

A kínai gondolkodás távlatosságát, folytonosságát mutatja, hogy a kínai–magyar barátságról Hszi Csin-ping történelmi visszatekintésben is beszélt, amikor felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarország volt az egyik első olyan ország 1949-ben, amely elismerte és diplomáciai kapcsolatokat létesített a Kínai Népköztársasággal, így a két ország közötti barátság nagy múltra tekint vissza.

A magyar miniszterelnök kínai útján tárgyalt a legnagyobb kínai bankok, valamint olyan hazánkban is jelen lévő óriás­cégek vezetőivel is, mint a Huawei és a BYD autógyár. A Huawei a világ egyik vezető információs és kommunikációs techvállalata. A sencseni találkozón – amin Nagy Márton gazdaságfejlesztési, Lantos Csaba energiaügyi, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett – bejelentették, a Huawei Kapuváron jelenleg tesztüzemben működő gyárában Európában egyedülálló technológiákat vezetnek be, a modern gyártási know-how-ra helyezik a hangsúlyt, és a leginnovatívabb Ipar 4.0 digitális technológiákat használják.

– Magyarország a keleti nyitás meghirdetésével diverzifikálta a kapcsolatait, azzal a jelmondattal, hogy hazánk nyugati zászló alatt hajózik, de a világgazdaságban keleti szél fúj, mondta lapunknak Horváth Levente. Fontosnak nevezte, hogy Magyarország idejekorán arra törekedett, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a világgazdaság meghatározó szereplőivel, megfelelően pozicionálja magát a kialakuló új világrendben.

A BRF egyik tematikus konferenciáján felszólalt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Elmondta: „Az Övezet és út kezdeményezés multilaterális együttműködési platformmá fejlődése hozzájárult az úgynevezett eurázsiai kor megszületéséhez, ugyanis Eurázsia szerepe és súlya az elmúlt években nőtt, a világ gazdasági súlypontja pedig Kína és más feltörekvő ázsiai gazdaságok miatt áthelyeződik, így az Európai Unió versenyképessége nagyban függ a Kínával való együttműködéstől.” A jegybankelnök szerint „a XXI. század megnyeréséhez a magas hozzáadott értékű üzleti tevékenységeket – beleértve a tudás- és technológiaintenzív BRI-projekteket – kell kihasználnunk, hogy versenyképességünket új szintre emeljük”. A kínai médiában nagy visszhangot keltettek Matolcsy György gondolatai arról, hogy a nyugati gondolkodásra jellemző zéró összegű játszmák helyett a BRI minden résztvevő számára előnyös, nem csak „win-win”, hanem „win-win-win” együttműködést kínál a világnak.

Háború és energia

A honi és a nyugati sajtó és politika figyelmét is felkeltette, hogy a fórum margóján Orbán Viktor kétoldalú tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Szóba került az energia és az ukrajnai háború is, ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Nekünk, magyaroknak és egész Európának az volna a legfontosabb, hogy a szomszédunkban legyen vége a menekültáradatnak, a szankcióknak és a harcoknak.” Megjegyezte, a válasz, amit az orosz elnöktől kapott, „a legkevésbé sem volt megnyugtató”. Vlagyimir Putyin a tanácskozáson arról beszélt, hogy hazánk és Oroszország kapcsolata az elmúlt évtizedekben abszolút pragmatikusan, a két ország saját érdekeinek megfelelően fejlődik. Később egy interjúban úgy fogalmazott, Orbán Viktor „az európai politikusok azon kis létszámú csoportjához tartozik, akik tudják, hogyan kell megvédeni az érdekeiket, és ő ezt kitartóan, következetesen, véleményem szerint teljesen tapintatosan teszi”. „Távolról sem mindig egyeznek meg nézeteink, ráadásul gyakran különböző platformon állunk, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy beszélgessünk és megoldást keressünk bizonyos kérdésekre, problémákra” – tette hozzá.

David Pressman amerikai nagykövet az X közösségi portálon bírálta a pekingi találkozót, mondván, miközben Oroszország „civileket támad”, a magyar kormányfő „üzletért könyörög”. Erre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – aki egyébként szintén Kínában tárgyalt, politikusok mellett számos jelentős kínai vállalat, think tank és egyetem vezetőivel – úgy reagált: „Ha arról van szó, hogy ki üzletel az oroszokkal, akkor az amerikaiaknak csendesebbnek kellene lenniük. Csak nukleáris fűtőanyagból több mint kétszer annyit vásárolnak, mint korábban, és van egy egész listánk. Elegünk van az amerikai képmutatásból!” Pressman mindazonáltal nem hagyta annyiban a témát, találkozót szervezett a NATO-tagállamok és Svédország budapesti nagykövetével.

Az észt miniszterelnök is felháborodását fejezte ki a Putyin–Orbán-találkozó ügyében. Kaja Kallas megszólalására reagálva Szijjártó Péter emlékeztetett: az észt kormányfő férjéről az derült ki nemrégiben, hogy a háború kitörése után is tulajdonrésze volt egy olyan cégben, amely harmincmillió euró értékben szállított nyersanyagokat egy orosz gyárnak a harcok ellenére is.