Ferenc pápa aggódik az izraeli-palesztin háború kimenetele miatt

Ferenc pápa hangsúlyozta, a Hamász terrorista szervezet október 7-i izraeli támadása óta követi a helyzetet.

Kifejtette, minden háború vereségnek számít, mivel „háborúval nem lehet semmit se megoldani, miközben a békével minden nyereség”. A legbölcsebb megoldásnak két egymás mellett élő állam létrehozatalát nevezte, és ezzel egy időben rendkívüli státuszt szorgalmazott Jeruzsálem városának.

A katolikus egyházfő elmondta, hogy naponta telefonon beszél a Gázai övezetben található Szent Család plébániatemplommal, amelyet jelenleg az egyiptomi plébános-helyettes vezet, de egy argentin nővér is szolgál ott, valamint Kalkuttai Szent Teréz anya nővérei, akik beteg gyerekeket látnak el. A pápa információi szerint a plébánián 536-an találtak menedékre, közöttük muzulmánok is.

Ez a háború bennünket is érint, többek között azért, mert a Szentföldön zajlik – mondta Ferenc pápa. Hozzátette, félelmei vannak a konfliktus kimenetelével kapcsolatban.

Az antiszemitizmus erősödéséről úgy vélte, a holokauszt óta „az antiszemitizmus el volt rejtve, de sose múlt el”.

Békét sürgetett Ukrajnában is: azt mondta, megérti Kijev álláspontját, tudja, mennyit szenvedett az ukrán nép a történelem során, „de békére van szükség, a háborút le kell állítani, a tárgyalás az egyetlen megoldás”.

Ferenc pápa a RAI1-híradó igazgatója, Gian Marco Chioccia kérdéseire válaszolt. Ez volt az első interjú, amelyet pápa televíziós híradónak adott.

A migrációt illetően Ferenc pápa kifejtette, migrációra szükség van, ha Európában települések néptelenednek el gyermekhiány miatt. Ugyanakkor a bevándorlók integrációja nélkül a migrációs politika nem működik. Az egyházfő a Belgiumban született vagy ott felnőtt emberek által elkövetett terrorista-támadásokat hozta fel példaként.

Méltatta a nők egyre növekvő szerepét az egyházban, hangsúlyozva, hogy a Vatikánban egyre magasabb hivatali pozíciókat töltenek be. „A nők olyan dolgokat is megértenek, amelyeket mi férfiak nem” – mondta. Ezzel egy időben teológiai problémának nevezte és kizárta a nők pappá szentelése lehetőségét. A papi cölibátust módosítható egyházi törvénynek nevezte, de úgy vélte, nem a cölibátus megszüntetésétől függ a papok számának növelése.

Megerősítette, hogy elődjétő,l XVI. Benedek pápától két kartondoboznyi dossziét kapott a függőben levő problémákról, és azok egy részét már elkezdte megoldani.

„Az egyháznak soha nem szabad elszakadnia saját gyökereitől, máskülönben visszafelé halad. A hagyományok őrzése nem jelent mozdulatlan konzervativizmust” – hangoztatta Ferenc pápa. Úgy vélte, egyik pápára, így rá sem lehet ráhúzni a jobboldali vagy baloldali címkét, inkább az számít, hogy munkáját mennyire végzi következetesen.

A 2013-ban kezdődött pápasága egyik legnehezebb pillanatának a szíriai békéért ugyanabban az év szeptemberében, a Szent Péter téren tartott imádságot nevezte: hangsúlyozta, nem volt elég tapasztalata, és félt, hogy téved, nem helyesen cselekszik.

A mai kor egyik legnehezebb kihívásának a teremtett világ védelmét nevezte. Bejelentette, hogy december első napjaiban részt vesz Dubajban az ENSZ COP28 éghajlatváltozás csúcstalálkozóján.

A személyét érintő kérdésekre válaszolva Ferenc pápa elmondta, hogy utoljára 1975-ben járt a tengerparton, felidézte első szerelmét, és Argentínába emigrált olasz családját. Elmondta, hogy hitét sohasem veszítette, de volt, amikor sötét ösvényekre lépett és Istent kereste. Jónak nevezte egészségi állapotát: bélműtétei ellenére mindent ehet, és térdfájdalmai is enyhülnek – mesélte el.

Utolsó kérdésként a két argentin labdarúgó, a nyolcszoros aranylabdás Messi és Maradona között kellett választania, de Ferenc pápa a brazil Pelé mellett tette le a voksát. Kijelentette, Maradona nagy játékos volt, de emberként kudarcot vallott.