Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

A Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium első ránézésre nem sokban különbözik a többi fővárosi iskolától. Modern épület a főváros XV. kerületében, amit 2016-ban adott át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az oktatás céljaira.

Esős, szeptemberi napon keressük fel az iskolát. Nagyobb diákok egy csoportja siet az épület felé. Gimnazisták, magyarok és kínaiak vegyesen. Két hatalmas kőoroszlán őrzi a főbejáratot, de a diákok nem ijednek meg tőlük. A lakótelepi környezetbe illeszkedő, ugyanakkor minden igényt kielégítő, tágas épület falai közt rendkívül fegyelmezett munka folyik.

– Nagyon meghatározza az iskola szellemiségét, hogy itt kínai gyerekek tanulnak. A magyar diákokra is átragad a szorgalom, az alázat és a küzdés szelleme: a mi iskolánk diákjai sokban különböznek kortársaiktól. Őket nem a divat, a szórakozás, a külsőségek érdeklik, hanem hogy a lehető legtöbb tudást szerezzék meg – árulja el az igazgatónő.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Erdélyi Zsuzsanna

Kemény fába vágták fejszéjüket: a kínai nyelv nagyon nehéz, a kínai kultúra pedig egészen más, mint az európai, megtanulása és megértése áldozatkészséget és kitartást igényel. De talán épp ez a vonzó benne. Ráadásul, ha ez még nem volna elég, a magyar diákoknak meg kell küzdeniük azzal is, hogy kínai társaik valóságos matekzsenik. De állják a sarat, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az intézményben a tavalyi matematikaérettségi átlaga, az emelt szintet is beleértve, magasan az országos felett alakult.

Korábban írtuk

Európában ez az egyetlen olyan két tanítási nyelvű intézmény, ahol állami oktatás keretei közt folyik a tanítás és egyben a kínai nyelv oktatása. Közép-Európában itt él a legnagyobb kínai közösség. Azért jött létre az intézmény, hogy a kínai gyerekek anyanyelvükön tanulhassanak. Az induláskor mintegy száz kínai diák kezdte meg a tanulmányait az iskolában. A létszámban az igazi fellendülést azonban a 2008-as kínai olimpia hozta el.

2016-ban indult a középiskolai képzés. Három évvel később, 2019-ben tették le az első érettségi vizsgát kínai nyelvből. Ma az 530 diákból 130 kínai, de tanulnak itt kisebb számban mongolok és néhány vietnámi is. A legtöbb a magyar, sokan közülük vegyes házasságból születtek, tudjuk meg Erdélyi Zsuzsanna igazgatónőtől.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

Óriási előny, hogy a kínai nyelvet anyanyelvi tanárok tanítják, talán ez is az oka, hogy az utóbbi években megnőtt a magyar diákok érdeklődése az intézmény iránt. Ugyanakkor azok a kínai családok, amelyek hosszabb időre telepednek le Magyarországon, ma már inkább magyar iskolákba járatják a gyereküket. Azok a kínaiak választják ezt az intézményt, akiknek fontos az anyanyelvük, a kultúrájuk ápolása.

Kínában óriási a verseny a jó iskolákért, a tudásnak nagy értéke van. A szülők nem a gyerekek öltöztetésére, szórakoztatására költenek, hanem a minőségi oktatásra. Lehet, hogy egy kínai diák tréningnadrágban üli végig a tanítást, de szorgalmasan tanul, mert ez jelenti számára az érvényesülés és a kiugrás lehetőségét.

A Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium magyar állami fenntartásban van, mellette a Kínai Népköztársaság folyamatos támogatását élvezi. Kína anyanyelvi tanárokkal, tankönyvekkel, oktatási segédeszközökkel támogatja a képzést. Hszi Csin-ping 2009-es látogatása óta nagy az intézmény iránt Kínában a médiaérdeklődés, ottjártunkkor is épp a kínai televízió forgatott.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Fotó: Demokrata/T. Szántó György

A diákok ösztöndíjra pályázhatnak, sokuk számára a járvány óta újra lehetőség nyílik Kínába is eljutni a piaci árnál jóval olcsóbban, és ott nyelvi táborokban vehetnek részt az iskola VII–VIII. osztályos, illetve középiskolás diákjai.

Az intézmény célja a kínai művészet és az évezredes hagyományok közvetítése, a vizuális kultúra fejlesztése. Mindkét ország ünnepeit megtartják. A kínaiak nagyon jól érzik magukat itt, szeretik Magyarországot. A magyarokat azért is tisztelik, mert szerintük okos emberek. Gyakran hivatkoznak Nobel-díjasaink világviszonylatban is kiugró számára.

Az igazgatónő szerint az intézmény biztos kenyeret ad a diákjai kezébe, mert itt a legfőbb erény a szorgalom és a kitartás. Ez az ára annak, hogy tizenkét év alatt megtanulnak kínaiul, magas szinten angolul, és a reál tárgyakból kimagasló eredményeket érnek el.

Kínaiak Magyarországon című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.