Potápi Árpád János: Minden magyar közösség számíthat Magyarországra

Potápi Árpád János előadásában úgy fogalmazott, hogy az együttműködés a magyar nemzet megmaradásának kulcsa.

A magyar nemzetpolitikát 2010 óta az állandóság, a kiszámítható folyamatok jellemzik – mondta. Ismertetése szerint a kormány megtízszerezte a nemzetpolitikára fordított forrásokat, amelyek az elmúlt években megközelítették, több esetben meg is haladták az évi 100 milliárd forintot, miközben 2010 óta a külhoni magyar intézményeknek, szervezeteknek, egyházaknak és önkormányzatoknak több mint 500 milliárd forint támogatást nyújtottak.

Szólt arról is, hogy a nemzetpolitika az elmúlt időszak kihívásai ellenére is működött, működik. Emlékeztetett: tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, hogy a nemzetegyesítés továbbra is stratégiai cél.

Minden magyar, minden külhoni magyar közösség számíthat a magyar kormányra – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve, a nehéz gazdasági és háborús helyzet ellenére sem adják fel stratégiai céljaikat. Az államtitkár kitért arra, hogy a külhoni magyar közösségek tagjai személyesen vagy online vehetnek részt a regionális találkozókon, rendezvényeken.

„Amikor magyar nemzetpolitikáról beszélünk, (…) azt mondhatjuk, hogy magyar nemzet nincs magyar gyermekek nélkül” – jelentette ki az államtitkár. Ezért is okozott neki nagy örömet – fűzte hozzá -, amikor Spanyolországban azt látta, hogy az ottani magyar nemzetiségű gyermekek tanulják a magyar nyelvet.

Az államtitkár a magyar nyelvet, a hagyományokat, a magyar kultúrát és a gasztronómiát nevezte a magyarság megtartó erejének és – mint fogalmazott – a diaszpórában is ezek megtartására kell törekedni. Ezzel kapcsolatban Potápi Árpád János a több külföldi országban is működő hétvégi magyar iskolák fontosságát hangsúlyozta, melyek közül 255-tel tart folyamatosan kapcsolatot a kormány.

Megemlítette, hogy a nyugat-európai diaszpórának is tudnak támogatást nyújtani, ami – mint az államtitkár fogalmazott – a magyarországi gazdasági helyzet javulásának is köszönhető.

Elmondta, hogy 300 ezer forinttól 5 millió forintos keretösszegig állnak rendelkezésre pályázati lehetőségek. Eddig 196 pályázatot támogattak, ezek közül kiemelte a Kőrösi Csoma Sándor- , illetve a Petőfi Sándor-programot, szorgalmazva, hogy a jövőben lehetővé tegyék az ezen programok közötti átjárást. Az államtitkár elmondta, hogy 14 országban 75 magyar fiatal részesült ösztöndíjban.

A kormány kiemelten támogatja a cserkészek tevékenységét, a diaszpóra iskolatáborait, a Rákóczi Szövetség segítségével a 10 és 29 év közötti magyar fiatalok magyarországi látogatását, felsőoktatási ösztöndíjprogramot vezetett be és létrehozta az úgynevezett hazaváró szolgáltatást is – sorolta az államtitkár.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó előadásában arról beszélt: 2010-től a nemzetpolitika fő elve, hogy a magyar állam, a magyar kormány felelősséget visel valamennyi határon túli magyar közösségért, és ez az alaptörvényben is megtalálható.

Ma a világ minden táján élnek magyar közösségek – mondta, emlékeztetve: az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is kiemelte, hogy a kormány nemzetpolitikájában éppen olyan fontos szerepe van a diaszpórában élő magyarságnak, mint a Kárpát-medence több területén tömbben élő magyarságnak.

A főtanácsadó nagy eredménynek nevezte, hogy az elmúlt 13 évben nemcsak közjogilag, hanem lelkileg is sikerült összekovácsolni a nemzetet.

Alapelv, hogy minden magyar számít, bárhol éljen is a világban, és „mindenki számíthat ránk, aki magyarnak vallja magát és akinek fontos, hogy a jövő nemzedékei is megőrizzék magyarságukat” – mondta Szili Katalin.

A főtanácsadó reményteljesnek nevezte, hogy Franciaországban Emmanuel Macron elnök kezdeményezte Korzika, a korzikaiak autonómiáját. Az Európai Unió számára ez akár jó példa is lehet, és erősítheti az erdélyi magyarság, a székelység autonómiatörekvéseit – mutatott rá.

Szili Katalin nehezményezte, hogy az Európai Bizottság még mindig nem vette napirendjére az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, annak ellenére sem, hogy a Minority SafePack sikeres kezdeményezés volt.

Miközben az unióban a nemzeti kisebbségek a lakosság mintegy tíz százalékát teszik ki, problémájukkal Brüsszel sokkal kevésbé foglalkozik, mint a csupán ötszázaléknyi bevándorló, a migránsok helyzetével – jegyezte meg.

Szili Katalin előadásában ismertette a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzetét, megállapítva, hogy lélekszámuk mindenhol sajnálatosan fogy, és helyzetük éppen Ukrajnában tekinthető a legnehezebbnek, miközben az országgal a csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett javaslatot az Európai Bizottság.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője előadásában úgy fogalmazott, hogy az elhibázott uniós gazdasági, szankciós, integrációs és bevándorláspolitika komoly károkat okoz Magyarországnak is, ezért Brüsszelben változásokra van szükség, ehhez pedig minden konzervatív, jobboldali szervezet összefogása szükséges. A kormánypárti EP-képviselő hangsúlyozta, hogy ebben számítanak a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének tagszervezeteire is.

A szövetség weboldalán olvasható tájékoztató szerint a szervezet kiemelt fontosságot tulajdonít a szórványmagyarság oktatási feladatainak, a magyar kultúra ápolásának Nyugaton.