Az Európai Bizottság politikai bizottsággá vált
Magyarország EU-tagsága nem kérdéses, az Európai Unió nagyon hasznos platform lehetne az együttműködéshez és a közös kihívások megoldásához. Olyan uniót szeretnénk, amely erősíti tagállamait, azonban azt látjuk, hogy az Európai Bizottság politikai bizottsággá vált – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az osztrák Kuriernak adott, csütörtökön megjelent interjúban.Hozzátette, ez nincs összhangban a szerződések szellemével, a bizottság a szerződések őre kellene, hogy legyen, nem vállalhat politikai szerepet. A visszatartott uniós forrásokról a miniszter kijelentette: az eljárást már rég le kellett volna zárni, a jogállami mechanizmusnak nincs jogalapja, ez egy politikai indíttatású ügy Magyarország ellen. „Ennek ellenére konstruktívan reagálunk, mert úgy gondoljuk, hogy az EU-nak a jelenlegi geopolitikai helyzetben egységet kell tanúsítania” – jegyezte meg Bóka János. Közölte: elvárják, hogy az EU ossza ezt az elköteleződést, csakhogy nem így tesz.
Arra a kérdésre, miért jelentett be Magyarország vétót az Ukrajnával folytatott EU-csatlakozási tárgyalásokon, azt mondta, a bizottság javaslata szerint hét előfeltétele van annak, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon, és még nem mindegyik teljesült. A tanácsnak csak ebben az esetben kellene megtennie a következő lépéseket a bővítési folyamatban, ám előtte stratégiai vitára van szükség az Európai Unió Ukrajna-politikájáról – velekedett a miniszter. Hangsúlyozta: az EU-nak és az európai tagállamoknak kapcsolatra van szükségük Oroszországgal, de ennek nem Ukrajna és Oroszország viszonyától kellene függenie.
A bevándorlással kapcsolatban Bóka János leszögezte, Magyarország álláspontja két pilléren nyugszik: az EU külső határának védelmén és a külső menedékkérelmi eljárás kialakításán. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015 óta 1,6 milliárd eurót költött a déli határ védelmére – ennek az EU eddig 1,2 százalékát térítette meg -, január elseje óta pedig 170 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar-szerb határon. Emellett „többször próbáltunk jogi keretet teremteni a menedékkérelmek EU-n kívüli feldolgozására, az Európai Bíróság azonban úgy döntött, hogy ez törvénybe ütközik” – tette hozzá.
A közel-keleti konfliktusról a miniszter kifejtette: Magyarország álláspontja a gázai háborúval kapcsolatban összhangban van az európai konszenzussal; a terrorizmus ellen harcoló államoknak jogukban áll megvédeni magukat, a túszokat feltétel nélkül és azonnal el kell engedni. Az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza a közel-keleti eszkalációt – hangoztatta.
Az „anti-Soros kampányt” firtató kérdésre Bóka János úgy reagált: ez egy olyan kampány, amely releváns kérdést vet fel megvitatásra a nyilvánosság számára, ez a véleménynyilvánítás szabadságának manifesztuma. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország a zsidó közösségek számára az egyik legbiztonságosabb ország Európában; a magyar kormány példamutató munkát végez az antiszemitizmus kérdéseinek kezelésében, a zsidó közösségek védelmében és az Izraellel való egyenrangú partnerség ápolásában.
