A jövő stadionja – az FTC új arénája
Május végére készült el, augusztusban pedig már fontos meccseknek adhat otthont az új ferencvárosi stadion. Fürjes Balázs kiemelt budapesti beruházásokat felügyelő kormánybiztossal az építkezés hátteréről, az aréna egyedülálló megoldásairól és arról is beszélgettünk, kellenek-e a mai magyar futballnak új létesítmények.
Szeptemberre-októberre tervezték az új ferencvárosi stadion átadását, ehhez képest az arénában augusztusban már mérkőzést játszhatnak. Valljuk be, kevés olyan nagyberuházásra emlékszünk Budapesten az elmúlt két-három évtizedből, ami határidő előtt készült el. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy tavaly március 10-én a Fradi még a régi, Albert Flóriánról elnevezett stadionban verte meg az Újpestet, láthatjuk, valóban itthon szokatlan gyorsasággal zajlott a beruházás.
– Ahogy a Példabeszédekből szoktam idézni, „készen áll a ló a csata napján, de az Úr adja a győzelmet”, vagyis az emberi erőfeszítés mellett a gondviselés is segített minket, például az enyhe téllel. Ugyanakkor tény, mindent megtettünk, hogy ne legyen csúszás az építkezésen – mondta a Demokratának Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű fővárosi beruházásokat felügyelő kormánybiztos. – A legfontosabb, hogy itt valóban csapatmunka folyt. Az előkészítés során a legapróbb részletekig végigegyeztettünk mindent a hatóságokkal, tervezőkkel, a kerülettel, a fővárossal és a Ferencvárossal, majd amikor elindult az építkezés, akkor is mindenki egyfelé húzott. A nagy többséget a szíve, a Fradi-szíve hajtotta, de fontos ösztönző erő volt az is, hogy látszott: különleges, európai szinten is egyedülálló aréna épül. A régi ferencvárosi stadionhoz sokakat fűztek szép emlékek, de mind külsejében, mind a használat során érezhető volt, elavult az átadása, a hetvenes évek óta. A mostani aréna megjelenésében is egyedi, látványos, emellett sokkal praktikusabb.
A kormánybiztosnak feltettük az örök kérdést: a jelenlegi magyar futballnak kell-e egyáltalán új stadion? Hiszen az elmúlt években, de még az utóbbi hetekben-hónapokban is sokkal több bosszúságot okoztak a magyar futballisták, mint amennyi örömöt.
– Tény, hogy gyakran érezhetjük úgy: a magyar futball számára innen már remélhetőleg csak felfelé vezet az út. A másik oldalról viszont azt gondolom, uniós tagállamként, ráadásul nagy futballhagyományokkal rendelkező országként szégyen, hogy mostanáig nem volt egyetlen nemzetközi mérkőzések rendezésére maradéktalanul alkalmas, a UEFA-előírásoknak minden tekintetben megfelelő stadionunk. Most viszont lesz kettő: a debreceni és a ferencvárosi – válaszolta Fürjes Balázs. – Az, hogy ez a két nagy aréna épült fel először, teljesen logikus. A Debrecen az elmúlt tíz év legsikeresebb magyar klubja, a Fradi pedig az elmúlt több mint egy évszázadé, a zöld-fehérek egyébként a legutóbbi bajnokságban is közel tízezres átlagnézőszám mellett játszották bajnoki meccseiket. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy új stadion átadása a nemzetközi tendenciák alapján már önmagában is húsz-harminc százalékos nézőszám-emelkedést hozhat, ráadásul az FTC most újra kiléphet az európai kupaporondra, s jövőre akár még erősebb lehet, akkor egyáltalán nem elérhetetlen egy 14-15 ezres átlagos nézőszám, sok telt házas mérkőzéssel. Vagyis nem kell attól tartani, hogy az új stadion kihasználatlan lesz.
A kormánybiztos szerint az új aréna felépítése gazdasági szempontból is megtérül. A régi stadion például szinte csak futballmérkőzések rendezésére volt alkalmas, vagyis évi harminc-negyven alkalom kivételével üresen állt, fenntartása éves szinten is legalább több tízmillió forintot emésztett fel. Ezzel szemben az új arénában számtalan más eseményt is lehet tartani, köszönhetően például a főépületben található, akár 1500 fős, kiállítások rendezésére is alkalmas konferencia-központnak, illetve egy 500 fős, felosztható, bérbe adható teremnek, ahol sajtótájékoztatókat, céges eseményeket vagy éppen esküvőket lehet tartani. De van a stadionban étterem és bisztró is, ezek szintén bevételt hoznak, nem beszélve arról, hogy a gyep lefedésével néhány húsz-harminc ezres közönséget vonzó koncert is lehet a ferencvárosi arénában. Fürjes Balázs szerint óriási előny a létesítmény elhelyezkedése, hiszen a belvárosból és a reptér felől, tömegközlekedéssel és közúton is kiválóan megközelíthető. Az első években növelheti a kihasználtságot az is, hogy az újjáépítendő Puskás-stadion átadásáig ez az aréna adhat otthont a válogatott találkozók többségének is.
– És akkor még nem számoltunk számos más, gazdasági szempontból fontos tényezővel. Az építkezés bő egy éve alatt több mint háromezren dolgoztak itt, ennyi munkahelyet teremtett a beruházás, ennyi ember után fizettek adót, járulékokat, mindebből több milliárd forintos bevétele volt a költségvetésnek – folytatta Fürjes Balázs. – Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a stadiont a régihez képest elforgatva, hátrébb tolva építettük fel, ami által felszabadult egy háromhektáros építési telek. Itt is nagy vonzerő a jó elhelyezkedés, a metró és az 1-es villamos közelsége, a belváros és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér könnyű megközelíthetősége, úgyhogy a terület eladásából legalább négy-öt milliárdos bevétel származhat. Az ősz folyamán kiírhatja a pályázatot az állam, akár télig sor kerülhet az eredményhirdetésre, az elsődleges szempont a kínált ár lesz. Aki pedig megveszi, nyilván azért teszi, mert építeni akar ide valamit.
Az adottságok alapján, a földfelszín alatt és felett összesen nagyjából 120 ezer négyzetméteres épület kerülhet ide, ez a beruházás is munkahelyeket teremt, adó- és járulékbevételt termel az államnak.
– Ha mindezt összeadjuk, akkor a ferencvárosi stadion nagyságrendileg 14 milliárdos ára kevesebb mint egy évtized alatt lényegében visszajut a költségvetésbe, úgy, hogy lett egy modern arénánk, megszépült Budapest és Ferencváros, és munkahelyeket teremtettünk – mondta Fürjes Balázs.
A kormánybiztos hangsúlyozta, az új létesítmény zöld stadion lett. Nem csupán a székek vagy a Ferencváros klubszíne, hanem a környezetbarát megvalósítás és működtetés okán is.
– Az építkezés során fontos szempont volt az újrahasznosítás. A régi stadion bontásából származó beton például száz százalékban bekerült az új aréna alapjába, falaiba és a környező utakba, mindezzel rengeteg terheléstől óvtuk meg a környezetet. De felhasználtuk például a kandeláberekből származó világítótesteket is – mondta Fürjes Balázs. – Emellett a stadiont is úgy terveztük meg, hogy környezetbarát minősítést kaphasson, ezt egy nagy angol intézet ellenőrzi, ilyen az aréna műszaki-gépészeti háttere, a napelemektől a szürkevíz-felhasználásig.
A stadionban nyugati-európai viszonylatban is különleges fejlesztések lesznek. Ilyen a vezeték nélküli internethálózattal kombinált belső kamerás rendszer, ami lehetővé teszi például, hogy a meccsek legfontosabb jeleneteit a szurkolók visszanézhessék az okostelefonjukon. De egy számítógépes mérkőzéselemző rendszert is kiépítettek, aminek köszönhetően a Ferencváros (vagy a válogatott) edzője már úgy tarthatja a szünetben a taktikai értekezletet, hogy személyre lebontva láthatja egy-egy játékosa adatait, első félidei teljesítményét.
– Említést érdemel a fű is, amihez hasonló például az angol Manchester United és Newcastle United vagy a német Hoffenheim arénájában van. Nem gyeptéglákat fektettek le, hanem vetett gyepszőnyeg került a stadionba, amihez a fűmagot, illetve a talajt – ábrahámhegyi homokot – is laboratóriumi körülmények között, speciálisan erre a helyre, ehhez az éghajlathoz választották ki. A gyepmagokat különleges, növekedést gyorsító műtrágyabevonattal lőtték be a talajba, a gyökereket pedig vékony polipropilén szálak szövik át, így egy-egy meccs sokkal kevésbé károsítja a talajt, mint amennyire egyébként megszokhattuk a futballpályákon. Az öntözést és szükség esetén a mesterséges napoztatást is számítógépes rendszer kontrollálja. Soha nem gondoltam, hogy ez ennyire speciális tudományág – tette hozzá a kormánybiztos.
Nem ez volt az első olyan sportcélokra is alkalmas, multifunkciós létesítmény, amelynek építését Fürjes Balázs felügyelte: az első Orbán-kormány idején ő volt a leégett BS helyén létesült Sportaréna beruházásának miniszteri biztosa is. Az az építmény is – funkciója és építészeti megoldásai nyomán – fontos épülete lett a fővárosnak az elmúlt bő egy évtizedben.
– Nehéz eldönteni, a Budapest Sportaréna vagy a Ferencváros új stadionja fontosabb-e az életemben. Úgy fogalmaznék, a BS az első, míg a Fradi az örök szerelem. Jogászemberként a Sportaréna beruházásakor szembesültem azzal, milyen érzés, amikor a semmiből születik egy gondolat, amiből aztán egy részletesen kimunkált terv készül, a terv pedig, csapatmunkával, fizikailag is megfoghatóan, valósággá válik – mondta a Demokratának Fürjes Balázs. – Ami pedig a Fradit illeti, tízéves voltam, amikor édesapám sok-sok könyörgés után kivitt egy meccsre. A derbi egy Fradi–Újpest-rangadó volt, 1982. április 21-én, 25 ezer néző előtt, többek között Szokolai három góljával, 5-0-ra vertük a Dózsát. Emlékszem az első gólra, amikor apám nyakába ugrottam, a győzelem feletti örömre, az élményre, amit hetekig büszkén meséltem. Sok hasonló kedves emlék után különleges megtiszteltetés volt, amikor 2011 őszén Kubatov Gábor felhívott, és azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnökkel azt gondolják, kormánybiztosként én építsem föl az új Fradi-stadiont. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy az új ferencvárosi stadion nem csak a hozzám hasonló fradistáknak okoz majd örömet, hiszen egy olyan modern, európai szintű és szép épülettel gazdagodott a főváros, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. Hiszen Európa leggyorsabban felépült stadionja magyar tervezők elképzelései alapján, magyar kivitelezővel, magyar munkások, szakemberek keze munkájával készült.
Az új ferencvárosi stadiont május utolsó napján adta át a kivitelező Market Zrt., a következő hetekben a műszaki próbákra és a hatósági engedélyek beszerzésére kerül sor. Az ünnepélyes megnyitót augusztus első felében rendezhetik, s ezután az FTC – ha sikerrel veszi az Európa Liga selejtezőjének első köreit – a bajnoki meccsek mellett már nemzetközi mérkőzéseket is játszhat itt. Ha így lesz, garantált a telt ház.
Bándy Péter
