Az ukrán drogliberalizáció Európának is bajt okozhat
Felelőtlen emberkísérlet
Várhatóan heteken belül második körben is elfogadja az ukrán parlament a marihuánalegalizációs törvényt. Így a jövőben Ukrajnában gyakorlatilag bármely jogi személy termeszthet majd kannabiszt. Miért jelent ez veszélyt az európai országokra, köztük hazánkra? Kik támogatják és kik ellenzik a könnyű drogok legalizálását? Szakértő segítségével jártuk körbe.
Nincs új a nap alatt. Ahová beüt a káosz, egy járvány, népmozgás vagy háború, ott sokan keresnek megnyugvást a fizikai örömökben, amit bizonyos érdekeltségek, csoportok, gazdasági körök vagy kormányok kihasználnak, értékeli a Demokratának keleti szomszédunk döntését Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet (DKI) vezető elemzője.
– Nincs ez másként Ukrajnában sem, ahol több mint másfél éve tart a háború, a drogliberalizáció-párti kormányok miatt felelőtlen emberkísérlet zajlik keleti szomszédunknál is, a szabadságjogokat tévesen értelmezik, és teljes mértékben káros gondolkodást próbálnak a társadalomra ráerőltetni. A hangos és agresszív elit ezúttal legalizálni akarja a kábítószerek használatát, árusítását és terjesztését.
Sokáig ellenálltak
Az ukrán társadalom alapjában véve konzervatív és vallásos, ennek tudható be, hogy sokáig ellenállt a marihuána legalizációjának. Az első próbálkozások 2012-ben kezdődtek, majd 2017-ben Uljana Szuprun, Petro Porosenko amerikai–ukrán kettős állampolgárságú egészségügyi minisztere próbálta keresztülverni a legalizálást. Akkor még sikertelenül.
– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a 2019-es választási kampánya során is a kannabisz rekreációs célú használatának engedélyezése mellett foglalt állást. A marihuána legalizációjáról szóló törvénytervezetet végül 2022-ben benyújtották a kijevi parlamentnek, amelyet 2023. július 20-i döntése értelmében első olvasatban a 344 képviselőből 268 megszavazott. A törvényt a második parlamenti olvasatot követően végül Zelenszkij elnöknek kell aláírnia – magyarázza Ozsváth Kálmán.
Az enyhítés legfőbb oka hivatalosan az Ukrajnában zajló háború, annak a népességre és a katonaságra gyakorolt hatása. Ebben még volna is ráció, hiszen köztudott, hogy a katonák teljesítményének mesterséges növelése szinte egyidős a háborúkkal, a II. világháborúban pedig mindkét oldalon bevett szokás volt különböző amfetaminszármazékok alkalmazása, és bár nem verik nagy dobra, a mai napig használnak harci drogokat a fegyveres erők éles helyzetekben. Az ukrán törvényalkotók a kannabisz orvosi célú legalizációja mellett több érvet is felsorakoztattak: ezek szerint a szer segít a háborúban a civil lakosságnak és a veteránoknak megküzdeni a mentális és fizikai traumákkal; enyhíti a poszttraumás stresszt, a stresszbetegségeket és a fájdalmakat; csökkenti az esetlegesen kialakult depressziót. Az első körben megszavazott törvény értelmében a tulajdon bármely formájával rendelkező jogi személyek termeszthetnek kannabiszt Ukrajnában.
Kettős veszély
Az elmúlt évtizedek nemzetközi tapasztalatai világossá tették, hogy ahol legalizálják a marihuána használatát, ott nincs megállás, mutat rá a DKI vezető elemzője.
– Ráadásul most egy háborús országról van szó, ahol teljes káosz uralkodik rendvédelmileg, gazdaságilag, szociálisan és egészségügyileg is. A kannabisz használatának és forgalmazásának állami legalizálása nem jelenti a kábítószer terjedésének visszaszorítását, éppen ellenkezőleg. A tervezett intézkedés nyomán kettős drogpiac jöhet létre, ahol, bár az állam megpróbálja hivatalos üzletekbe vagy egyéb keretek közé terelni a vásárlókat és felhasználókat, a szerek tisztasága és az árak nagysága miatt sokan továbbra is a feketepiacot fogják választani.
Vagyis párhuzamos gazdaságként a szabályos állami hozzáférés mellett megmarad a fekete úton való vásárlás is. Ahol eddig a droglegalizáció megtörtént, ott általában nemhogy nem csökkent, de nőtt a feketekereskedelem, óriási pluszterhet róva az egészségügyi és a szociális ellátórendszerre, valamint a rendvédelmi szervekre. Az állami adóbevétel sem növekedett. Nem nehéz elképzelni, hogyan alakul majd ez a háború sújtotta Ukrajnában. Ha a kormány, a parlament és Zelenszkij elnök is elfogadja a tervezetet, akkor az Európai Unióba, köztük a szomszédos Magyarországra is özönleni fog a marihuána; a menekültek és természetesen a feketekereskedők is hozzák majd magukkal a szert.
– Hazánkba is jöhetnek olyan menekültek, akik egyben fogyasztók is. Vagyis felmerül a kérdés, ezek az emberek honnan, milyen csatornákon keresztül szerzik majd be a kannabiszt? Az EU és benne Magyarország hogyan fogja tudni mindezt kezelni? Mit tud tenni majd az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, a belső rendvédelmi, határvédelmi és bűnüldöző szervek, illetve a bíróságok? – teszi fel a kérdést Ozsváth Kálmán, hozzátéve: a veszély kettős, ugyanis dacára annak, hogy sokak szerint a kannabisz ártalmatlan, valójában a tartós fogyasztóknak legalább 15 százaléka függő lesz, mégpedig nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is.
A legalizációnak gyermekvédelmi vonatkozásai is vannak. Serdülőkorban, amikor az agy még fejlődik, a gyakori és tartós kannabiszhasználat összefüggésbe hozható a későbbi pszichózis megjelenésének nagyobb kockázatával. Emellett a keringési rendszer is sérülhet. Kimutatták azt is, hogy a THC (tetrahidrokannabinol) fokozza a véralvadást, mert a vérlemezkék aggregálódásához, vagyis összecsapzódásához és így vérrögök képződéséhez is vezethet. Ezek a kannabisz okozta kóros folyamatok egytől egyig az iszkémiás sztrók fokozott kockázati tényezői között szerepelnek.
Rossz választás
A káros hatások ellenére úgy tűnik, Európában egyre több ország mozdul el a liberalizáció irányába. Hollandiában már 1976 óta legális a marihuána. Máltán a dekriminalizációs folyamat első lépéseként 2018-ban a gyógyászati és kutatási célú felhasználás kapott zöld utat, az országban „kannabiszegyesületek” létrehozását engedélyezték. Spanyolországban, Csehországban és máshol az árusítást még büntetik, de a fogyasztást már nem.
– Nem lehet eleget beszélni a németországi folyamatokról sem. A legutóbbi választások előtt a baloldali koalíciós kormány tagjai már a kampány időszakában is egyértelműen kiálltak a marihuána legalizációja mellett. Ez nagyobb szabadságot ad, mint a más országokban már bevezetett dekriminalizáció, ugyanis megengedné a kannabisz termesztését és az állam által szabályozott körülmények között való kereskedelmét is – húzza alá Ozsváth Kálmán.
A törvényjavaslatot, ahogy azt korábban a Demokrata is megírta, a német kormány jóváhagyta, és a Bundestag most ősszel rábólinthat. Ennek értelmében 25 grammig engedik a marihuána birtoklását „rekreációs” használat céljából, és a kender termesztése is legális lesz fejenként három tő erejéig. Az úgynevezett kannabiszklubok egyszerre legfeljebb 25, havonta összesen 50 gramm kannabiszt adhatnak el tagjaiknak. A legalizáció után a marihuánát engedély birtokában lévő szaküzletekben lehetne majd vásárolni.
A megállapodás döntő pontja az engedéllyel rendelkező üzletek létesítése. A németországi zöldek azzal érveltek a legalizáció mellett, hogy a kannabiszpiac adóbevételei elegendőek lennének az államnak ahhoz, hogy megfelelő oktatási és prevenciós kampányt folytasson belőle. Egy másik érv a rendőrség és az ügyészség tehermentesítése, Németországban ugyanis minden harmadik percben a rendőrség vagy az igazságszolgáltatás hatókörébe kerül egy kannabiszfogyasztó.
– A döntéssel Németország a teljes Európai Uniót veszélyezteti, hiszen legerősebb államként olyan rossz példával jár elöl, ami óriási nagy problémát okozhat szerte a kontinensen, így Magyarországon is – hangsúlyozza a DKI vezető elemzője. Nem is beszélve arról, hogy az EU-ban nincsenek belső határok, nincs belső határrendészet, vagyis a kábítószertermékek is sokkal könnyebben áramolhatnak a nemzetállamok között.
– A kannabisz használatának és forgalmazásának törvényi engedélyezése nem jelenti a kábítószer terjedésének visszaszorítását. Sőt! Kanada Brit Kolumbia nevű tartományában már most óriási problémákat okoz a legalizálás, nem beszélve az USA néhány tagállamáról vagy Thaiföldről, ahol 2022-ben Ázsiában először legalizálták a marihuánát. Hollandia is éppen most tervezi szigorítások bevezetését – mondja Ozsváth Kálmán, hozzátéve, a Németországgal szomszédos és az unióban szintén komoly befolyással bíró Franciaország sem támogatja a legalizálást. A franciák ugyanis a fogyasztást és a kereskedelmet súlyosan büntetik, szabályozásuk az egyik legszigorúbb a térségben. Nem is terveznek rajta változtatni: Emmanuel Macron elnök többször is jelezte, szóba sem jöhet a drogkereskedelem visszaszorítását szolgáló szabályok bárminemű fellazítása és a francia legalizálás.
– Röviden azt mondanám, hogy beláthatatlan következményei lennének a legalizálásnak. Bele sem lehet gondolni, milyen folyamatok indulnának el az Európai Unióban. Óriási negatív hatása lenne az emberek egészségére, ennek következtében a családokra, a munkahelyekre, a munkahelyi teljesítőképességre, az ellátórendszerekre, hatóságokra. A feketekereskedelem, a korrupció és a bűnözés hatalmas méreteket öltene – összegzi Ozsváth Kálmán, hozzátéve, a megoldás Németországban, Ukrajnában és természetesen itthon is a teljes tiltás, illetve a büntetési tételek jelentős emelése, ami elrettenti a fogyasztókat, az előállítókat és a terjesztőket is.
