A jövő már nagyon elkezdődött

– Parádés az idei év mérlege: arany-, ezüst- és bronzérmek a szakmák Európa-bajnokságán. A nemzetközi ranglistákon előrerukkoló magyar egyetemek. És a csúcssiker: két magyar tudós érdemelte ki a Nobel-díjat. Elégedett?

– Természetesen, hiszen mindemellett a magyar labdarúgó-válogatott is kijutott az Eb-re! De a kérdésre visszatérve, a felsőoktatás, a szakképzés, az innováció és tudománypolitika küldetése nem más, mint hogy a magyar társadalom és gazdaság ellenálló képességét fokozzuk. Mindehhez pedig a magyar kreativitás, furfang alapján olyan kutatásokat folytatunk, amelyek jövőt formálnak. Szóval úgy gondolom, idén nagyot léptünk előre, és minden lehetőségünk adott, hogy jövőre még erősebb teljesítményt nyújtsanak az intézményeink.

– Kezdjük talán a szakképzéssel. Hiszen a szakképző rendszerünket szinte a nulláról kellett visszaépíteni az utóbbi tíz évben. Meddig jutottunk?

– Kulcsfontosságú volt a szakképzés 2020-as átalakítása, amelynek középpontjába azt helyeztük, hogy olyan szakmákat oktassunk a vállalatokkal együttműködésben, amilyenekre a magyar gazdaságnak szüksége van. Mára pedig elmondhatjuk, hogy szakképzésünk Európa-bajnok lett. Idén ősszel a Lengyelországban megrendezett szakmák Európa-bajnokságán az informatikai rendszerüzemeltető magyar csapat lett az összesített Európa-bajnok, a megszerezhető 800 pontból 799-cel. Összesen öt arany-, egy ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttek be a diákok olyan modern szakmákban, mint a webfejlesztés, ipari robotika és mechatronika. Vagyis minden olyan területen, amely ma a csúcstechnológiák üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez kell. Ez a tudás valódi húzóerő a modern gazdaságban.

– A hagyományos szakmák képviselői hogyan szerepeltek?

– A klasszikus szakmákban is kiváló teljesítményt nyújtottak a diákjaink. Aranyérmesek lettünk az asztalosok, a festők, a víz-gáz és fűtésszerelők között, bronzérmet szereztünk a szépségápolásban, betegápolásban és szárazépítésben. Az összesített dobogós helyeket tekintve 32 ország közül a szakmák versenyében Európában első helyezett lett Svájc, a második Magyarország és a harmadik helyezett Ausztria. Ez a siker a magyar gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő megújított szakképzés sikere. Köszönet érte az elkötelezett oktatóknak, diákoknak, támogató cégeknek és természetesen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, velük most azon dolgozunk, hogy a közeljövőben Magyarország rendezhesse meg a szakmák világbajnokságát. Hiszen kevés felemelőbb van annál, mint ha hazai pályán lehetnénk világbajnokok!

– Már hallom is a tamáskodókat, akik azt mondják, hogy egy-egy ilyen siker nem ad képet a rendszer egészének minőségéről. Egyetért ezzel?

– Az nem véletlen, hogy ma már tízből hat diák választja valamelyik szakképző intézményt a nyolcadik osztály után. Az a célunk, hogy még ezen a számon is javítsunk, és tízből legalább heten válasszák valamelyik szakképzési centrumot. Egyébként számos ilyen intézményben már ma is túljelentkezés van, magasabb pontszámmal lehet bekerülni, mint a gimnáziumok egy részébe. Évente megjelenik a technikumok rangsora is, ami megkönnyíti a gyerekeknek és a szülőknek a választást. Hiszen ez az iskolatípus nemcsak szakmát, hanem érettségit is ad, és a végzősök előtt nyitva állnak az egyetemek kapui is. A képzések színvonalát mutatja, hogy idén 76 százalékkal több szakképző intézményből érkezett diákot vettek fel valamelyik egyetemre, mint a korábbi években. Ez különösen fontos műszaki, mérnöki, informatikai területen. Mindez, gondolom, elegendő érv, hogy mindenki lássa: büszkék lehetünk rá, hogy sikerült visszaépítenünk a kiváló magyar szakképzést és azt a tekintélyét, amit egyesek leépítettek.

– Úgy tűnik, az egyetemek nemzetközi rangsorát nézve is van okunk a büszkeségre. Milyen területeken javították pozícióikat a magyar intézmények?

– A világon összesen harmincezer egyetem van, és a legjobb 1500-ban tizenkét hazai is szerepel. Sőt, ha a szakrangsorokat nézzük, ezek legjobbjai között ott van az Állatorvostudományi Egyetem, így összesen tizenhárom intézményünk van a legkiválóbbak között. Négy évvel ezelőtt hét élvonalbeli egyetemünk volt, két éve kilenc, tavaly tizenegy. Vagyis évről évre több kerül be az elit klubba. Ez azt mutatja, hogy javul az oktatási kiválóság, ami az egyetemistáinknak érdekes, és emellett javul a kutatási-innovációs eredményesség is, ami a gazdaságunk miatt fontos. Továbbá minden rangsorban kiemelt szerep jut a nemzetköziesítésnek, ez pedig Magyarország versenyképessége miatt elengedhetetlen.

– A további sikerekben szerepe lehet Karikó Katalin kutató biológus és Krausz Ferenc fizikus Nobel-díjának is. Vagy tévedek?

– Mint leszögezték mindketten, magyar egyetemről indulva jutottak el a világ tudományos életének a csúcsára. Ez óriási dicsőség az őket útjukra bocsátó intézményeknek. Hangsúlyozom, hogy például Krausz professzor kutatásait 2019 óta 20 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány úgy, hogy e kutatások eredményeinek egészségügyi alkalmazásai hozzáférhetők legyenek Magyarországon. Éppen ezért 2030-ig további 75 milliárd forintot szán a kormány e kutatások folytatására. Mindeközben alakul egy, a jelenleginél szorosabb együttműködés Krausz Ferenc professzor úr kutatóintézete és a Semmelweis Egyetem között. Ennek köszönhetően is azt reméljük, hogy a Semmelweis hamarosan bekerülhet a világ száz legjobbja közé. Ez óriási jövőformáló erővel bír. Szeretnénk, ha 2030-ra lenne három európai top 100-as egyetemünk is. A magyar innovációs és tudománypolitika célja pedig, hogy 2030-ra Magyarország ott legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között. Ehhez természetesen nem elegendő kizárólag a csúcsteljesítményeket támogatni, nélkülözhetetlen, hogy erősítsük a műszaki, természettudományi, mérnök-informatikai, agrár- és orvosegészségügyi képzési területeket is. Hasonlóan fontos a pedagógusképzés is, hiszen a jövő tanárai fogják megalapozni az általános és középiskolákban a jövő tudományos és innovációs eredményeit. Ezért is örvendetes, hogy idén 72 százalékkal nőtt a felvett tanárjelöltek száma. Képzési, innovációs és tudománypolitikánk fókuszába a digitalizáció, az egészséges élet, a fenntarthatóság, a mezőgazdaság, az energetika és persze a védelempolitikai kérdések kerültek. E területeken haladunk előre lépésről lépésre. Ami a felnőtteket illeti, részükre olyan valós és érdemi rövid képzésekre törekszünk, amelyek egyrészt segítik a cégeket abban, hogy munkavállalóik naprakész gyakorlati tudással legyenek felvértezve, lehetővé téve az átképzést, másrészt segítse az oktatás adott esetben egyes részszakmák megismerését, és ezek a jövőben jelenthessenek egyetemi kreditet is.

– Jövőre változik a felvételik rendje. Milyenek lesznek az új szabályok?

– A diákokkal, a szülőkkel és a fenntartókkal való egyeztetések után még tavaly nyáron dolgoztuk ki az új szabályokat, két lépésben vezetve be ezeket. Már az idei felvételi is számos lehetőséget teremtett az egyetemeknek, eldönthették, mikor kérnek emelt és középszintű érettségit, vagy milyen minimális pontszámokat alkalmaznak. A változás jó irányát jelzi, hogy nemcsak többen kezdték meg tanulmányaikat, hanem messze átlag felett nőtt a magyar gazdaság számára fontos képzési területekre felvettek száma, emellett jóval többen tanulnak munka mellett, és minden második diák vidéki egyetemre iratkozott be. Idén tovább bővül az egyetemek mozgástere, hiszen dönthetnek az 500 pontból a felvételi és tanulmányi pontokat adó tárgyak köréről is, és változik a közép- és emelt szintű érettségi pontok számítása. Míg a felvételihez szükséges egy középszintű érettségi százalékért 0,67 pont jár, addig ugyanez az emelt szint esetében 1 pontot jelent. Azaz megéri az emelt szintű érettségit választani, mert az eddigieken felül még további többletpontokat is kapnak a felvételizők. Továbbá az egyetemek maguk döntenek arról, hogy miért adnak 100 intézményi pontot. Itt szinte minden esetben jár többletpont a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért, de előny lehet például a sikeres sportpályafutás, a közösségi munka, a szakmai tapasztalat is, továbbá ha a jelölt az adott intézmény térségéből érkezik. Hiszen az egyetemeknek a régiójukért is felelősséget kell vállalniuk. Összességében elmondhatom, az új szabályok megalkotásakor arra törekedtünk, hogy növeljük az egyetemi autonómiát és rugalmasságot. Azaz ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség is.

– A magyar oktatáspolitika egyik deklarált célja, hogy a fiatalok külföldön is tapasztalatot szerezzenek. A kormány éppen ezért vállalta, hogy hazai forrásokból biztosítja a diákok számára az Erasmus-, a kutatók számára a Horizont-pályázatokkal járó ösztöndíjakat. Az uniós döntéshozók azonban továbbra elzárkóznak ezek finanszírozásától. Van rá esély, hogy megegyezzünk velük?

– Mint tudjuk, a remény hal meg utoljára. De mi nemcsak reménykedünk, hanem folyamatosan dolgozunk is azon, hogy a magyar diákokat, kutatókat ne érje hátrány. Úgy, hogy közben az ellenzék tudatosan hamis információkat ad Brüsszelnek. Folyamatosak a nemzetközi csereprogramok, most ősszel is ötezer diák és oktató, kutató van külföldön ösztöndíjjal. Ez megfelel az eddigi arányoknak. Jövő nyárig minden mobilitási program biztosítva van, legutóbb 1,8 milliárd forint forrás ált a modellváltó egyetemek rendelkezésére. Brüsszel azonban továbbra is küldözgeti a diktátumait. Egyik legutóbbi elvárásuk például az volt, hogy zárjuk ki az egyetemek vezetőit a kuratóriumi tagok közül. Jelenleg 12 rektor vagy volt rektor tagja a fenntartó testületeknek. Teljesen szürreális, ami történik. A magyar egyetemi modell autonóm, versenyképes, a magyar társadalom és gazdaság érdekeit szolgálja. Ez utóbbi fáj igazán nekik. Nemzetünk szuverenitásához azonban elengedhetetlen, hogy egyetemeink ezen értékek bástyái legyenek!

– A mellékhelyiségek számával elégedettek az uniós bürokraták?

– A genderalapon elkülönített mellékhelyiségek kérdése még nem került terítékre, de nem lennék meglepve, ha legközelebb ezzel a követeléssel állnának elő. Hozzáteszem: a felsőoktatás nem uniós, hanem nemzeti hatáskör. A magyar egyetemeknek, kutatásnak-tudománynak, szakképzésnek és felnőttképzésnek pedig a magyar nemzet szolgálatában kell állnia. Az elmúlt években ebbe az irányba léptünk előre, ahogy az eredmények is mutatják, és bármennyire ezt akarják is Brüsszelben, erről az útról nem térünk le!

– Egy évvel ezelőtt arról beszélhettünk, a külföldi egyetemek ódzkodnak attól, hogy magyar kutatókat befogadjanak a kutatási programokba, mert tartottak Brüsszel re­torziójától. Ez a helyzet változott?

– A hazai egyetemek számos kapcsolatot ápolnak a nemzetközi térben. Ezek a kapcsolatok elevenek, és hozzásegítik a magyar kutatókat, hogy megtartsák pozícióikat a nemzetközi tudományos életben is. Emellett a magyar kormány vállalta, hogy biztosítja az önrészt a nemzetközi kutatási programokhoz. Ám arra is törekszünk, hogy olyan kutatásokat támogassunk, amelyekre a hazai gazdaságnak szüksége van. Mert lássuk be, hogy az uniós támogatások egy része olyan programokhoz érkezik, amelyek nem valós problémákra keresnek választ.

– Az egyetemi modellváltás egyik célja az volt, hogy a korábbiaknál lényegesen elevenebb kapcsolatok épüljenek ki a tudomány és a hazai üzleti világ között. E területen hogyan alakultak a dolgok?

– Az egyetemek sikerességét nem csak a külföldi publikációk számával mérjük. Az új modell éppen arról szól, hogy rugalmas kereteket teremtsen a kutatóhelyek és a gazdaság együttműködéséhez. Idén 80 milliárd forintot szántunk az egyetemek és a piaci szereplők közös innovációs pályázatainak támogatására. A tervek szerint jövőre már minden második forint teljesítményalapon jut el az egyetemi költségvetésekbe.

– Tudjuk, a Magyarországon működő világcégek sokat költenek innovációra. A hazai kis- és közepes méretű vállalkozások szintén hozzáférnek ezekhez a programokhoz?

– Ma a magyar kkv-k 32,5 százaléka költ erre a célra. Az európai átlag 50 százalék fölött van. Az a célunk, hogy mi is elérjük ezt az arányt, vagy megduplázzuk az újítani kész vállalkozások számát. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy bekerüljünk a legjobb innovátor országok közé. Ehhez pedig meg kell erősítenünk a magyar cégeket, és jelentősen meg kell növelnünk a magyar szabadalmak számát. A hazai egyetemek az idén közel száz szabadalmat nyújtottak be. A felsőoktatásban és a gazdaságban megmutatkozó folyamatokat értékelve nem valóságtól elrugaszkodott terv az, hogy négy év múlva elérjük az akár évi 600 új magyar szabadalom bejegyzését.