A munkaalapú gazdaságpolitika jelenti a stabil jövő garanciáját hazánkban

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető egy, svájci vállalatvezetőkkel rendezett kerekasztal-beszélgetést követően arról számolt be, hogy az utóbbi időszakban kétszer is a feje tetejére állt a világgazdaság, de hazánkban ennek dacára is sikerült tavaly a valaha volt legsikeresebb évet zárni gazdaságilag, és mára bizonyos, hogy idén is újabb csúcsok fognak születni.

Aláhúzta, hogy „brutális” beruházási rekordot fog dönteni a gazdaság, az export nagyjából 8 százalékkal bővül, illetve továbbra is abszolút reális jelenség marad a teljes foglalkoztatás.

Minderre pedig egyedül azért kerülhet sor, mert a kormány a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború okozta krízis alatt is kitartott a munkahelyteremtésre és beruházásösztönzésre építő politikája mellett – hangoztatta.

„Hogyha az ellenzéki pártok lettek volna kormányon az elmúlt években, a magyar gazdaság már kétszer jutott volna csődbe, mert ők mind a kétszer azt követelték tőlünk, hogy segélyalapú gazdaságpolitikára álljunk át” – figyelmeztetett.

Majd kiemelte, hogy a munkanélküliség finanszírozása helyett inkább annak megelőzésére fókuszáltak.

„És az elmúlt években többek között a svájci vállalatok beruházásainak köszönhetően is bebizonyosodott, hogy ez a helyes gazdaságpolitika” – szögezte le. „A munkaalapú gazdaságpolitika jelenti a biztos, stabil jövőt Magyarországon” – tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a svájci beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország nem csupán túlélte a válságokat, hanem mindegyikből megerősödve tudott kikerülni. Tájékoztatása szerint a hazánkban jelen lévő körülbelül 900 svájci cég 30 ezer embernek ad munkát, és a kormány az utóbbi nyolc évben 36 társaság beruházásához nyújtott támogatást.

„Nem csoda, hogy a tavalyi esztendőben hatalmas rekordot döntött a kereskedelmi forgalmunk, amely először haladta meg a kétmilliárd eurót, és idén egy újabb 6 százalékos növekedést tudunk felmutatni” – tudatta.

A miniszter rámutatott, hogy Magyarország elkötelezett tagállamként erős Európai Unióban érdekelt, de olyan közösségben, amely nem centralizálja tovább a hatásköröket, hanem lehetővé tesz a nemzetek szuverenitásának, hagyományainak megőrzését.

„Olyan Európai Uniót szeretnénk, ahol nem veszik el a vitához való jogot, és olyan Európai Uniót, amely nemcsak beszél a demokráciáról, hanem azt komolyan is veszi, és demokratikusan is működik” – húzta alá.

„Ma hatalmas viták zajlanak arról, hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője. Ugyanakkor látszik, hogyha valaki a liberális mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, akkor rögtön pénzügyi szankciókkal sújtják” – közölte.

„Magyarország is ilyen pénzügyi szankciókkal szembesül, amelyek minden jogalapot nélkülöznek, és amelyek kivetésére és végrehajtására kizárólag azért kerül sor, mert a mainstreammel ellentétes, szuverén álláspontjaink vannak a legfontosabb kérdésekben” – vélekedett.

Illetve azt is sérelmezte, hogy amikor valaki az ukrajnai béke minél előbbi megteremtése érdekében a kommunikációs csatornák fenntartásának fontosságáról beszél, akkor értelmes vita helyett azonnal „az oroszok bábjának, Putyin szövetségesének vagy a Kreml propagandistájának tüntetik fel”.

„A demokratikus vita lehetősége nem adott az Európai Unióban, Brüsszel csak beszél a demokráciáról, nem demokratikusan működik, és közben pedig az emberek akaratát kérdőjelezi meg. Ez látszik például a nemzeti konzultációhoz való hozzáállásban is” – fogalmazott.

Ennek kapcsán kifejtette, hogy a nemzeti konzultáció, az emberek támogatása óriási erőforrást jelent a kormány számára a nemzet jövőjét alapvetően befolyásoló viták során. „Úgyhogy arra kérek mindenkit illő tisztelettel, hogy a nemzeti konzultációs kérdőíveket töltsék ki, és ezzel erősítsék a kormány álláspontját a következő hetek, hónapok brüsszeli vitáiban” – közölte.