Hirdetés

A katolikus egyház világszerte e hó 11-én emlékezett meg Szent Márton püspökről, az irgalmas felebaráti szeretet megszemélyesítőjéről, aki hozzánk, magyarokhoz különösen közel áll, hiszen a mai Szombathely területén, a rómaiak Pannónia tartományában született 316-ban.

Idézzük fel: Mártont katona édesapja 15 évesen soroztatta be a római hadseregbe. A hagyomány szerint a galliai Amiens-ben őrjárati tisztként szolgált, amikor egy meztelen, félig meggémberedett koldust látott. Válláról köpönyegét levette, kardjával kettéhasította és felét a didergőnek adta. Álmában Jézus jelent meg, aki tudomására hozta, hogy a koldus alakjában vele tett jót. A látomás hatására 18 éves korában megtért, megkeresztelkedett, és elhagyta a katonai pályát. A Tours-i egyházmegye képviselői őt szemelték ki püspöküknek, ő azonban egy ólban rejtőzött el a magas méltóság elől. De a libák gágogása elárulta. Így lett Tours püspöke. Fáradhatatlanul járta egyházmegyéjét, prédikált, keresztelt, templomokat építtetett. Szigorú aszkéta életet élt. 397. november 8-án hunyt el, Tours-ban nyugszik.

Szent Márton különösen Franciaországban és Magyarországon lett népszerű. Középkori királyaink a fehérvári Szent Márton-székesegyházban tették le koronázási esküjüket. Szűz Mária mellett ő volt hazánk másik védőszentje. A történelmi Magyarország negyven települése viselte nevét. Szent Márton napján vágják le a meghizlalt ludakat, mely szokás napjainkig is megmaradt libaevés formájában.

Kapcsolódó cikkünk