Munkagépek túrják a földet a Nyugati pályaudvaron. Hegyekben állnak a vasúti betontalpfák, jelzik a markolók útját. Egyelőre hat kiszolgáló vágánynak estek neki a kíméletlen munkagépek: a feltépett sínekre többé már nem fut be szerelvény. Gyorsan haladnak: a Podmaniczky utca felőli vágányokat pillanatok alatt feltépték, így az inkább sártengerre, semmint Európa egyik legforgalmasabb vasúti főpályaudvarára hasonlít. A friss földhányások mentén néhány ottfelejtett vasúti ütköző jelzi csupán, hogy itt valamikor vonatok szaladtak a csarnok irányába…

Csakhogy ez a terület már nem a vasúté. A MÁV Zrt. és a Magyar Állam képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) még augusztusban ingatlan adásvételi szerződést kötött a Nyugati pályaudvar Podmaniczky utcai oldalán található posta épületétől a Ferdinánd hídon túli kazánházig terjedő területre. A terület kiürítésével a vasúttársaság 4,4 milliárd forint vételárelőleghez jut, amelyet idén november 30-ig utal a MÁV számlájára a KVI.

Sok minden történt augusztus óta. Egyre gyarapodnak a tisztázatlan kérdések a kormányzati negyed körül. A közvélemény úgy vélekedik, a projekt nem egyéb, mint egy gigantikus ingatlanpanama: napról napra újabb súlyos százmilliárdokról hullik le a lepel, miközben a negyed megépülésének teljes költsége mindmáig ismeretlen…

A kezdeti magabiztosság azonban, úgy tűnik, némileg alábbhagy: mi sem mutatja jobban, a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési és városképvédelmi bizottsága nem fogadta el a kormányzati negyedre vonatkozó Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) módosítását. Az ellenzéki képviselők mellett kormánypárti elutasítások is kellettek a határozathoz. Az elutasítás hátterében az állhat, hogy a Közlekedési Hatóság október 24-én kelt végleges véleményében felsorolta az általa szükségesnek tartott kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket. A hatóság csak ezek teljesülése esetén támogatja a keretterv módosítását.

Melyek ezek? A közlekedési hatóság úgynevezett végleges véleménye szerint a kormányzati épületekhez kapcsolódóan szükséges a Podmaniczky utca átépítése legalább kétszer két sávosra a Teréz körút és a Dózsa György út között tömegközlekedési sáv vagy villamosvonal nyomvonalának biztosításával, és a végcsomópontok átépítésével. A Podmaniczky utcai villamosvonal kiépítése esetén a vonal által érintett közutak átépítése a közterületi várakozóhelyek megszüntetésével és azok visszapótlásával, a Nyugati téri közúti csomópont átépítése a 14-es villamos végállomásának vagy a teret keresztező villamosvonal megállóhelyei területének biztosításával, új közúti alagút kiépítése kétszer két sávval, a végein szintbeli csomóponttal a Lehel tér és a Podmaniczky utca között a Ferdinánd híd melletti vonalvezetéssel, a kormányzati épületben kialakított belső parkolók kiszolgálását biztosító közforgalmú útszakaszok kiépítése közvetlen kapcsolattal a Ferdinánd híd melletti új közúti alagúthoz – tartalmazza a lista.

A felsorolás még nem teljes. Gyalogosaluljárókat, parkolókat kell létesíteni, kétszer két sávos utat kell építeni a Ferdinánd híd és a Bulcsú utca között, amely csatlakozik a Podmaniczky utcához. Ugyancsak kétszer két sávos utat kell építeni a Ferdinánd híd és a Dózsa György út között a Vágány utca vonalában – áll a szakvéleményben. A csatlakozó közlekedési fejlesztési projektek becsült értéke azonban már így is több százmilliárd forintra rúg. (Hasonló megállapításra jutott a Demokrata a IX. évf. 34. számában Antigraviplán az alagútban című cikkében: felvetettük, hogy a kormányzati negyed megvalósításához gyakorlatilag át kell építeni a Belvárost, mivel a leendő objektum helyszíne megközelíthetetlen, ennek költsége azonban nem szerepelt a kormány előterjesztésében.)

És mindez még csak a kormánynegyed közvetlen környezetére vonatkozik. Amennyiben megszűnik, vagy jelentősen lecsökken a Nyugati pályaudvar vasúti forgalma, új fejpályaudvar építése szükséges. S mivel Rákosrendező erre a mai állapotában teljesen alkalmatlan, csak ennek a beruházásnak a teljes költsége meghaladhatja magának a kormánynegyednek az építési költségeit! Egy vasúti pályaudvar ugyanis többe kerül, mint egy irodaház. Az új fejpályaudvarhoz kapcsolódó közúti fejlesztések pedig újabb súlyos százmilliárdokkal terhelnék meg a büdzsét…

A kormányzati negyed tényleges költségei a szükséges járulékos beruházásokkal elviselhetetlen mértékben megterhelnék a költségvetést, amelyekre ma egyáltalán nincs fedezet, ezért csak újabb nagy összegű államhitelekből volnának finanszírozhatók. A Demokrata információi szerint, a kormányzati negyed projektje valójában egy hatalmas államhitel fedezésére és elfogadtatására szolgál.

Tény ugyanakkor, hogy a Fővárosi Közgyűlés nem fogadta el a szabályozási keretterv módosítását. Ehhez egy felelős városatya sem adta a nevét. Az lenne a logikus, ha ezzel vége volna az ügynek. Ha nincs szabályozási keretterv-módosítás, nem épülhet meg a negyed sem. A szakvélemény azonban nem az építési engedélyezési keretterv része, tudtuk meg Poltz Kornéliától, a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékesétől.

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Főépítészi Iroda felkérésére adott hatósági szakvéleményt. A kiadott szakvélemény nem az építési engedélyezési eljárás része. Ugyanakkor a területre vonatkozó engedélyezési eljárás során a Nemzeti Közlekedési Hatóság útügyi szakhatósági hozzájárulását szükséges beszerezni – tette hozzá.

Láng Balázs, a kormányzati negyed projektszóvivője a közlekedési hatóság véleményét egy kívánságlistához hasonlította, és a Demokrata kérdésére megerősítette, hogy a szakvélemény nem képezi az építési engedélyezési eljárás részét. A szakvéleményt a jogszabályok értelmében be kell kérni, de a döntés során nem kötelező figyelembe venni. Láng Balázs ezzel gyakorlatilag cáfolta azt a sajtóban megjelent hírt, amely szerint a szakhatósági engedély hiányában nem fogják az építési engedélyt kiadni. Ugyanakkor azt elismerte, hogy jelenleg még nincs meg az építési engedély a kormányzati negyedre.

Építési engedély tehát nincs. Bontani azonban lehet? A bontási munkálatok helyszíne ugyanis a kormányzati negyed leendő területe, ami már nem a vasúté.

– Megkezdődhetnek a kormányzati negyedhez kapcsolódóan a Nyugati pályaudvar területfelszabadítási, bontási munkálatai, miután a MÁV Zrt. hirdetménnyel indult tárgyalásos közbeszerzési eljárását az újbaroki VÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. elnyerte nettó 446 millió forintos ajánlatával, tartalmazza a legfrissebb Közbeszerzési Értesítő. Vagyis egy vasútépítő cég arra vállalkozott, hogy ezúttal nem vasutat épít, hanem síneket bont. Nem kevés pénzért: 446 millióért.

Sok ez, vagy kevés? A tenderdokumentum szerint az ellenszolgáltatás eredetileg becsült értéke 150 millió forint volt, azonban a legalacsonyabb ajánlatot mégis a nyertes tette a 446 millióval. A legmagasabb ajánlati összeg ugyanis 817 millió forintra rúgott. Ám az elfogadott összeg csaknem a háromszorosa az eredetileg tervezettnek. Persze nem könnyű megbecsülni egy munka pontos ellenértékét, de ekkorát tévedni?

Lehet valamit háromszor olyan drágán megrendelni, mint amennyivel eredetileg számoltak? Lehet. Hiszen megrendelték. Október 16-án eredményt hirdettek, október 4-én pedig már meg is kötötték a szerződést a nyertes VÉP Kft.-vel. Nincs idő, december 15-ig végezni kell a bontási munkálatokkal, derül ki a közbeszerzési eljárás dokumentumaiból.

Vajon miért a nagy sietség? Emlékeztetőül: a Közbeszerzési Értesítő augusztus 24-i számában jelent meg először az a hirdetmény, amelyben a MÁV mint ajánlatkérő, a Nyugati pályaudvar területén kormányzati negyed építéséhez területfelszabadítás keretében a vasúti közlekedés létesítményeinek elbontására és áthelyezésére részvételi felhívással fordult a lehetséges ajánlattevőkhöz. Az érdeklődők ugyanezen a napon, reggel kilenc órakor tekinthették meg a területet. Aki tehát nem elég gyorsan és nem elég korán olvasta el a Közbeszerzési Értesítőt annak megjelenése napján – avagy nem kapott előre bennfentes tájékoztatást –, az nem ért oda reggel kilenc óráig…

Életszerű ez ? Semmiképp. Ordít a manipuláció gyanúja. De ez még nem minden. A pályázatok benyújtásának határideje szeptember 3., délelőtt tíz óra volt. Meghökkentően szűk határidő, 5 munkanap állt csak a pályázók rendelkezésére, hogy elkészítsék ajánlataikat…

És ekkor csoda történt. Szeptember harmadikán, a határidő lejártának napján megjelent a Közbeszerzési Értesítő következő számában a módosítás, amelynek értelmében az ajánlatkérő az „esélyegyenlőség biztosítása érdekében” úgy döntött, hogy a pályázatok benyújtási határidejét tíz nappal meghosszabbítja.

Esélyegyenlőség? Tehát tényleg volt olyan, aki már korábban is tudott a közbeszerzésről?

Kik állnak a nyertes cég mögött, amely egészen véletlenül épp a közbeszerzési eljárás időtartama alatt tőkésítette fel magát? Noha a Közbeszerzési Értesítőben a VÉP Kft. újbaroki székhellyel szerepel, a cégnyilvántartásban már hiába keressük az újbaroki cím alatt. A cég székhelye Budapestre költözött, a hárommillió forintos alaptőke pedig alaposan felduzzadt: ma már a cég alaptőkéje százhárommillió forint, épp százmillióval több, mint a határidő lejárta előtt… Ezzel egy időben a cég tulajdonosi szerkezetében is nagy változások mentek végbe. A cég tulajdonosai között kecskeméti vagyonkezelő és követeléskezelő cégek jelentek meg. Ma már ők dönthetnek a VÉP Kft.-t érintő fontos kérdésekben.

Hogy mi közük a VÉP eredeti profiljához, a vasútépítéshez? Semmi. Viszont vagyonkezelők, követeléskezelők nem indulhattak volna a tenderen… A kiírás ugyanis annyira speciálisan szakmai volt, hogy annak feltételeit kizárólag ilyen profillal rendelkező cégek teljesíthették.

De kik az új tulajdonosok?

Az egyik új tag a Bács-Holding Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amelynek szavazati joga meghaladja az 50 százalékot. A cég székhelye Kecskemét, tevékenysége ügynöki nagykereskedelem, ingatlanberuházás, ingatlanforgalmazás, ingatlankezelés, főtevékenysége üzletviteli tanácsadás. A céget Kocsisné Gulyás Erika vezérigazgató képviseli, aki korábban a cég egyik felügyelőbizottsági tagja volt. A cég egyik tagja Dózsa László, akinek a társaság irányítását biztosító befolyásának mértéke jelentős (50 százalék). A másik új tag a Credit-Invest Pénzügyi és Követeléskezelő Zrt., amelynek elnök-vezérigazgatója az a Dózsa László, aki a Bács-Holdingban 50 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik. Dózsa László azonban nem csupán a cég vezérigazgatója, de többségi tulajdonosa is a Credit-Invest Pénzügyi és Követeléskezelő Zrt.-nek. Emellett úgy döntött, hogy még személy szerint is betagozódik az átalakult vasútépítő cégbe. Az új tagok, a Dózsa László érdekeltségébe tartozó cégek és maga Dózsa László is, valamennyien szeptember 11-én léptek a korábban a kft.-k működéséhez minimálisan előírt hárommillió forintos törzstőkével működő cégbe. Bevásároltak, ahogy mondani szokás. Bevásárolták magukat egy speciális profillal rendelkező vasútépítő cégbe. Ily módon akarnak részesülni a busás haszonnal kecsegtető állami megrendelésből? Amelyet az eredetileg tervezettnél háromszor olyan drágán el is nyertek…

A helyszínen, a Nyugati pályaudvar területén a munkálatokat irányító VÉP-es projektmenedzserek nem kívántak a Demokratának nyilatkozni. Állítólag benne van a szerződésükben, hogy nem adhatnak információt a kormányzati negyedről. Annyit azonban elárultak, nem tartanak attól, hogy a számlájukat ne fizetné ki a megrendelő. Szabályos közbeszerzési eljárás során nyerték meg a munkát, és bár sajnálják, hogy ezúttal nem vasutat építeni, hanem bontani kell, ők teszik, amire megrendelést kaptak.

Íme, a vegytiszta, támadhatatlan üzleti szellem. Építeni vagy bontani jó pénzért: egyre megy…

Hernádi Zsuzsa