Mit kell tudnunk az influenzáról? Heveny, fertőző, vírusos betegség, mely közvetlenül vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed. Tünetei az egy-két napig tartó magas, harminckilenc fok feletti, hidegrázással kísért láz, ízületi fájdalom, izomfájdalmak, tüsszögés és köhögés. A teljes felépülés általában tizennégy nap múltán várható. Van-e különbség az influenza és a megfázás között? Az emberek gyakran mondják, hogy „influenzás vagyok”, pedig éppen csak megfáztak. Megfázás esetén is érezhetjük meglehetősen rosszul magunkat, sok tünete hasonlít is az influenzáéhoz, azonban a kettő nem azonos. A megfázás általában lassabban alakul ki. Amit egyszerű megfázásnak nevezünk, az nem más, mint a több száz náthavírus egyike által okozott tünetegyüttes. Az influenzára jellemző az, hogy nagyon gyorsan fejlődik ki. A magát teljesen jól érző személy mindössze néhány óra alatt is nagyon beteggé válhat. Lényeges különbség, hogy a megfázás nem veszélyes a betegre, míg az influenza súlyos szövődményekkel és betegségekkel járhat. A leggyakoribbak a tüdő- s hörgőgyulladás, a középfülgyulladás, az orrmelléküreg-gyulladás, de akár szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is felléphet. Az influenza neurológiai és mentális szövődményeket, sőt még halált is okozhat. Becslések szerint a huszadik században több mint ötvenmillió ember halt meg influenzában, vagy annak szövődményeiben.

Hogyan védekezzünk az influenza ellen? Az egyetlen hatásos mód a megelőző védőoltás beadása. Ellentétben azzal, ami a tévéreklámokban látható, a tünetek tablettákkal való kezelése nem elegendő, mert ezek bizonyos tüneteket tényleg enyhítenek, de ekkorra a betegség már kifejlődött. Ezzel szemben a védőoltás magát a betegséget előzi meg. Vizsgálatok kimutatták, hogy az influenza elleni védőoltások hatékonysága hetven-kilencven százalék körüli, ami azt jelenti, hogy a beoltottak hetven-kilencven százaléka szerez teljes védettséget. Az oltást célszerű már akár szeptemberben beadni, nincs időbeli határ. Az egészséges ember a teljes immunitást tizennégy nap után éri el, s ez a védettség, optimális esetben, tizenkét hónapon át fennmarad.

Megbetegedhetünk-e a védőoltás beadása ellenére? Az influenza elleni védőoltás az influenzavírus inaktivált, vagyis „elölt” és tisztított összetevőit tartalmazza, ezért nem okozhat vírusfertőzést. A védőoltás beadása után néha jelentkező influenzaszerű megbetegedés egyszerű, bár kedvezőtlen egybeesés azoknál, akik az oltás ellenére, de nem az oltóanyag miatt influenzásak lesznek. A védőoltás csillapítja a tüneteket, és megvéd az influenzát követő súlyos szövődményektől, amelyek kórházi kezelést igényelhetnek, és akár halálosak is lehetnek.

Miért kell az oltást minden évben megismételni? Az influenzavírusra jellemző az állandó változékonyság, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, az egész világra kiterjedő laboratóriumi hálózatot tart fenn, hogy azonosítani tudja az influenzavírus aktuális változatait. Ennek megfelelően minden év tavaszán meghatározza az adott év őszén kezdődő szezonra érvényes védőoltás összetételét. Az előző idényben beadott védőoltás hatására kialakult ellenálló képesség ugyanis nem biztosít optimális védekezést az aktuális szezon fertőzésével szemben.

Kinek szükséges az influenza elleni oltás? A védőoltás főként a fokozottan veszélyeztetett személyeknek javasolt, azaz olyanoknak, akiknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki szövődmények. Ilyenek az ötven év felettiek, az idősek otthonaiban lakók, a kórházi betegek, a krónikus betegségben szenvedők; a gyermekek, és azok a felnőttek, akik krónikus szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségben szenvednek, beleértve az asztmát is. Azok a felnőttek és gyermekek, akik a megelőző év során gyakran voltak kórházban vagy kivizsgáláson, anyagcsere-betegségek (beleértve a cukorbetegséget), veseelégtelenség, hemoglobinopátiák vagy immunhiányos betegségek miatt; azon gyermekek és fiatalok (hat hónapostól tizennyolc éves korig), akik tartós acetilszalicilsav-kezelés alatt állnak, ami influenzás megbetegedés esetén növeli a Reye-szindróma kockázatát. Valamint azok a nők, akik a következő járványos időszak során lesznek terhességük második vagy harmadik trimeszterében. Ezen túlmenően minden olyan személy beoltása javasolt, aki a magas kockázatú csoportba tartozókra nézve fertőzés forrásául szolgálhat.

A következő foglalkozások esetén javasolt a védőoltás, orvosok, nővérek, más kórházi vagy rendelőintézeti, idősek otthonában, gondozóintézetekben dolgozók, olyanok, akik betegekkel kerülhetnek kapcsolatba (még a gyermekek is). A fokozott kockázatú csoportba tartozókat otthon gondozó személyek, közszolgálati alkalmazottak, vasutasok, pénztárosok, rendőrök, katonák, pedagógusok, újságírók, építőmunkások, üzleti kiszolgálók, szupermarketben dolgozók, szerelők stb. A védőoltás ellenjavallt a fertőzéses tüneteket mutatóknál (köhögés, láz), a tojásfehérjére (a tyúktojásban előállított oltóanyag allergiás reakciót, súlyos anafilaxiás sokkot válthat ki tojásfehérje-érzékenység esetén), illetve az oltóanyag összetevőire allergiás személyeknél (beleértve a konzerválószereket és a vakcina gyártása során alkalmazott antibiotikumokat is).

Azoknál, akik allergiás tünetekkel reagáltak az előző oltásra, vagy akiknek valamikor Guillain-Barré-szindrómája volt (ez rendkívül ritka megbetegedés, százezer oltásból egy után fordul elő).

Az influenza elleni védőoltás más oltásokkal együtt is beadható, ajánlott az oltásokat különböző végtagokba adni. Minden oltást csak az orvos utasítása szerint, orvosi felügyelet mellett lehet beadni. A veszélyeztetett személyek részére az állam térítés- és vizitdíjmentesen biztosít oltóanyagot. Azok, akik nem tartoznak a kockázati csoportba, de szeretnének influenza ellen védőoltást kapni, a háziorvosukkal még most is felírathatják a vakcinát, amely a gyógyszertárakban váltható ki. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet jelenleg hét különböző influenza elleni védőoltást törzskönyvezett, a nem veszélyeztetett páciensek ezek közül választhatnak.

Nemcsak az influenza, hanem a felső légúti fertőzések is veszélyesek lehetnek. Az influenza mellett, a szintén cseppfertőzéssel terjedő pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás elleni védekezés is rendkívül fontos. A streptococcus pneumoniae baktérium rendkívül agresszívan támadja a szervezetet, és nemcsak a tüdőt betegíti meg, hanem a gyulladás véráram útján, a szervezet más létfontosságú szerveihez is eljut. A kisgyerekek, hatvanöt éven felüliek, illetve az idült betegségekben szenvedők különösen veszélyeztetettek, ezért esetükben mindenképpen ajánlatos az influenza elleni védőoltás mellé beadatni a tüdőgyulladás elleni oltóanyagot, amit a háziorvos írhat fel. Az idősebbek pneumococcus-fertőzése elleni, úgynevezett poliszacharid típusú oltóanyagot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár húsz-huszonöt százalékban támogatja. Ez a védőoltás a kisgyerekeknek, két év alatt nem adható, számukra az úgynevezett konjugált típusú vakcina van forgalomban, amelyet az OEP csak bizonyos esetekben támogat.

R. Papp Ágnes

Tanácsok influenza ellen

A higiénés rendszabályok betartásával, az időjárásnak megfelelő, réteges öltözködéssel, az ellenálló képesség erősítésével, vitamindús táplálkozással, illetve járványos időszakban a zsúfolt helyek lehetőség szerinti kerülésével mérsékelhető a fertőződés veszélye. A szervezet ellenálló képességét fokozza, ha C-vitamin-tartalmú készítményeket, ételeket fogyasztunk. A télen is hozzáférhető zöldségek közül a savanyú káposzta, a fokhagyma és a vöröshagyma a legjobb vírusűző, a gyümölcsök közül pedig a citrom, a narancs, a grapefruit és az alma is segíthetnek egészségünk megőrzésében.