Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2010-ben – döntött 2005 októberében a kormány. A program mindennel együtt közel 45 milliárd forintba kerülne, ebből 36 milliárdot tenne ki a konkrét beruházások költsége. Ennek a 85 százalékát az EU adja, a kormány 5 százalékot. Pécs tízet kell hogy hozzátegyen, a programok szervezési költségeiből pedig 40 százalékot vállalt a kabinet. Tiszta sor, kódolva a siker, a nemzetközi érdeklődés. De nem.

Pécsnek kellett már valami. Valami, ami kimozdítja a várost arról a holtpontról, ahová a rendszerváltás óta eltelt években jutott. Páva Zsolt, a Fidesz helyi frakcióvezetője szerint Pécs ez alatt az idő alatt semmilyen jelentős támogatáshoz nem jutott, beleértve azokat az esztendőket is, amikor ő volt a város polgármestere. Sokat árulkodik a város állapotáról, hogy Pécs ma az utolsó előtti a megyeszékhelyek listáján a GDP tekintetében…

Az, hogy milyen elképzelés jegyében pályázzon Pécs a kulturális főváros címre, több helyi értelmiségi, főként egyetemi tanárok fejében érlelődött meg 2002-ben. A pályázat Pécs kétezer éves kulturális hagyományaira, az itt élő sokszínű lakosság tradícióira épült. A most divatos multikulturalitás gondolata ragadta meg Brüsszelt, ezért nyerte el Pécs a 2010-es lehetőséget és a vele járó sok pénzt.

Páva Zsolt, a Fidesz önkormányzati frakcióvezetője elmondta, hogy pártja – félretéve a politikai vitákat – minden támogatást felajánlott a városvezetésnek a felkészüléssel kapcsolatosan. A szocialisták azonban nem kértek a segítségből. Révész Mária fideszes képviselő, a párt városi elnöke emlékeztetett arra is, hogy frakciója ennek ellenére megszavazta az EKF-program főigazgatójának személyét, csak azért, hogy minél előbb elindulhasson a felkészülés. Noha a helyi Fidesz tudta, hogy Mészáros András korábban a pécsi dohánygyár lobbistája volt, s nem rendelkezett semmiféle kultúrdiplomáciai tapasztalattal. A választások alatt az MSZP siófoki kampányfőnöke volt.

A pécsi tervek egyes számú betegsége a koncepció hiánya.

– Van elképzelés, történetesen három is – mondta Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület önkormányzati képviselője –, de máig nem dőlt el, hogy melyik az irány adó. Annyi bizonyos, hogy az eredeti terv, amely Pécs kétezer éves hagyományaira és etnikai sokszínűségére épült, s amely szeretett volna egy alternatív kultúrcentrumot teremteni Budapest mellett, teljesen átformálódott. Ma a beruházások, elsősorban az épületek lettek a fontosak, ám az, hogy milyen programokat szerveznek majd az épületekben, s mi lesz egyáltalán a rendezvénysorozat fő művészeti és filozófiai irányvonala, az bizonytalan.

Nincs koncepció, de nincs művészeti igazgató sem. Méhes Márton, a korábbi művészeti vezető háromnegyed éves ténykedés után lemondott. Felőrlődött a Mészáros András főigazgatóval folytatott vitákban. Méhes szervezett ugyanis egy tanácsadó testületet művészekből és értelmiségiekből. Ezt azonban a főigazgató ellenezte és Méhes túlzott önállósodásának tekintette.

A térség művészeit azóta sem kapcsolták be a felkészülési munkába. Bencsik István Kossuth-díjas pécsváradi szobrászművész, a pécsi egyetem tanára elmondta, őt egyetlenegyszer sem kérdezte meg senki a kulturális főváros programmal kapcsolatban, noha véleménye szerint a programot irányító Pécs 2010 Kht.-nak éppen az lett volna az egyes számú feladata, hogy pezsgésbe hozza Pécs kulturális életét.

Kővári János képviselő szerint a koncepciók hiánya mellett nagy gond a város pénzügyi helyzete is. Most érnek be a Toller László városvezetése idején hozott döntések negatív következményei. Pécs jelenleg 5,5 milliárd forintos működési hiánnyal küszködik, ami az év végére elérheti a 9 milliárdot, s ezenfelül 12 milliárdos fejlesztésihitel-tartozása is van. És nem csökkennek a terhek, hiszen a kulturális beruházások önrészét is hitelből kell fedezni, ráadásul az újonnan létrejövő intézményeket az EU rendelkezései értelmében a kulturális fővárosi ciklus után öt évig fenn kell tartani eredeti funkciójukban. Ez meghaladja a város erejét.

Az a veszély fenyeget, hogy nem készülnek el időre a beruházások. Öt nagy építkezésről van szó. Többek között egy hatezer négyzetméteres kiállítótérről, illetve a patinás múltú, de mára lepusztult Zsolnay gyár átépítéséről. Az újjávarázsolt komplexum több kiállítóteremnek és más kulturális funkciójú létesítménynek adna otthont, de ide költözne a pécsi egyetem művészeti kara is. Végül, de nem utolsósorban nagy beruházás lenne a pécsi koncert- és konferencia-központ is, valamint a regionális könyvtár és tudásközpont, illetve az Utcák-terek nevű program, amelynek keretében Pécs egyes köztereit hoznák rendbe és szépítenék meg.

Szász Andrea, a Pécs 2010 Kht. kommunikációs vezetője szerint az EU ellenőrizte a magyarországi előkészületeket, és mindent rendben talált. Jan Kennis, Hollandia magyarországi kultúrattaséja viszont kétségeit fejezte ki, amikor azt mondta, hogy zökkenők jellemzik a felkészülést, s hogy a politika pórázon tartja a pécsi programot.

Az utóbbi kijelentéssel ért egyet dr. Hargitai János, a Baranya megyei közgyűlés Fidesz–KDNP-s elnöke is, hozzátéve, azért is olyan megdöbbentő a bizonytalanság, mert a pécsi városvezetés és a kormány ugyanahhoz a politikai erőhöz tartozik. Pécs több segítséget várna a kormánytól. Meixner András, a város szocialista alpolgármestere szerint a kabinet nem kezeli a maga értékén a pécsi programot. Hiller István kultuszminiszter viszont arra utalt egy nyilatkozatában, hogy Pécs városa csak az időt vesztegeti, holott ma már minden eltékozolt hét négyszeres késést jelent.

Hogy ki hibázott először, mitől romlott meg Pécs és a kormány kapcsolata? Meixner András alpolgármester úgy véli, elsősorban a város és a kormány tapasztalatlansága okozott problémát. Dévényi Sándor építészmérnök, az ÖPE önkormányzati képviselője, az egykori pályázat író csapat tagja viszont más bajokat lát a háttérben.

– A kormány egyszerűen rátenyerelt a pécsi EKF-programra. Noha a város nyerte a pályázatot, a kabinet számos jogot és lehetőséget vont magához. Úgy intézte például, hogy a rendezvényekre költhető tízmilliárd forint háromnegyed részét majd egy budapesti cég, a Hungarofest költheti el. De Budapesten akartak határozni a marketingköltségek kétmilliárdos összegének 1,3 milliárd forintjáról is.

A városvezetés érezvén a veszélyt, gyorsítani szeretné a folyamatokat. Írásban javasolta a kabinetnek egy kormányzati kurátor kinevezését. El is készítette az ide vonatkozó jogszabálytervezetet, de azt még csak napirendre sem vette a kormány. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, látva a pécsiek bizonytalankodásait, viszont mindjárt meg is lebegtette egy kormánybiztos kinevezésének lehetőségét. A biztos a kurátorral szemben nem segítő, sokkal inkább ellenőrző és irányító feladatokkal érkezne Pécsre. A miniszter végül is nem kormánybiztost, hanem egy levelet küldött a baranyai megyeszékhelyre. Ebben az állt, hogy a tárca Pécs helyében nem építené meg a Nagy Kiállítóteret. A terület alatt ugyanis régészeti leletek sokasága feküdhet, és nemcsak hogy nagy lenne a feltárás költsége, de alaposan elszállna ezzel az idő is. Vigyék inkább az oda tervezett kiállításokat a Zsolnay-negyedbe.

Dévényi Sándor építész megdöbbent azon, hogy miközben a kabinet nyilatkozatban is bejelentette, Pécs sikere az ország sikere lenne, nem mellékesen egyúttal a kormány életképességét is bizonyítaná éppen 2010-ben, a választások évében, a kabinet mégsem nyilvánította nemzeti intézményekké a pécsi program beruházásait, mindenekelőtt a Nagy Kiállítóteret.

Szász Andrea, a Pécs 2010 Kht. kommunikációs igazgatója továbbra is rendíthetetlenül bizakodó. Elmondta, hogy az EU huszonnégy hónapot ad a beruházások megvalósítására, de reális számítások szerint már 2009 decemberére elkészülnek ezek. Páva Zsolt viszont felhívta a figyelmet, hogy létezik egy háromezer oldalas megvalósíthatósági tanulmány.

– Most nem is az a lényeg, hogy közel 330 millió forintért készült el az anyag, hanem az, ami benne van. A tanulmány ugyanis leírja, hogy a beruházások jó esetben 2010 közepére készülhetnek el, de lesz olyan beruházás, például az úgynevezett Zsolnay-negyed, amelyet csak 2011-ben sikerül majd befejezni. Az anyagot csupán húsz percre adta át a városvezetés a Fidesz-frakciónak. Utána, mondván, hogy csak ez az egy példány van belőle, gyorsan vissza is vette. A tévékamerák az átadást természetesen fölvették, a visszavételt már nem…

A Fidesz most eljárást kezdeményezett a városvezetés ellen, mert nem hozta nyilvánosságra a tanulmányt, azaz a Fidesz értelmezése szerint közérdekű adatokat titkolt el.

Pécs nagy fájdalma, hogy nehezen közelíthető meg. A kabinet azt ígérte, 2010-re elér az M6-os autópálya a megyeszékhelyig. Most elkezdték a Pécs és Bóly közötti szakasz építését, a Budapest–Dunaújváros-szakasz már kész, a Bóly és Dunaújváros közötti 80-90 kilométeres távon viszont egyetlen kapavágás sem esett…

Páva Zsolt szerint ha a helyi városvezetés és a kormány miatt kudarcba fullad a pécsi program, akkor egyedülálló történelmi lehetőséget tékozol el a megyeközpont a térség felemelésére. Ebből a helyi közvélemény persze keveset érez majd 2010-ben, hiszen egymást érik majd a koncertek és a rendezvények, a fesztiválok és utcabálok, folyik a sör, gőzölög a papírtálcákon a virsli… Csak épp a rendezvénysorozatnak nem ez a célja. Hogy a nagy nemzetközi leégésről ne is beszéljünk. Ráadásul magyar város legközelebb csak 2017-ben pályázhat hasonló címre. Ha pályázhat ezek után.

Sinkovics Ferenc

Csapatleépítés – Távozó vezetők az EKF 2010 projektből

TAKÁTS JÓZSEF kulturális főtanácsadó

A nyertes pécsi terveket kidolgozó civil csapat vezetője 2006 júniusában mondott le.

TARRÓSY ISTVÁN

Az EKF-projektet koordináló Európa Centrum Kht. vezetője 2007 februárjában távozott.

FREIVOGEL GÁBOR főépítész

2007 júniusában felmentették, többek között azért, mert kritizálta a városvezetést.

KISS TIBOR általános igazgató

2007 júniusában lemondott.

MÉHES MÁRTON művészeti igazgató

2007 novemberében lemondott.