A rendszerváltoztatás óta többször kavart kisebb-nagyobb botrányt, hogy egy képviselő távollévő frakciótársa helyett nyomta meg a szavazógombot egy parlamenti ülésen. Erre ugyanis nincs lehetőség, mert csak az szavazhat, aki parlamenti mandátummal rendelkezik, és kizárólag a maga nevében adhat le voksot. Más a helyzet azonban az országgyűlési szakbizottságoknál. A bizottságok esetében a házszabály úgy rendelkezik, hogy helyettesíteni lehet a távollévő politikust, amennyiben egészségügyi állapotából vagy más okból következő akadályoztatása miatt nem tud részt venni a bizottsági munkában. Az erről rendelkező passzus így fogalmaz:

„(1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon bizottság tagjának adhat eseti képviseleti megbízást.

(3) A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.”

A szabály tehát világos és érthető. Mindezek fényében azonban joggal merül fel a kérdés, hogy az országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságában hogyan helyettesíthették – egészen idén februárig – a 2006 nyarán súlyos közúti balesetet szenvedett, és azóta kómában fekvő Toller Lászlót. A volt pécsi polgármestert, aki mindeközben képviselői alapdíját, bizottsági pótlékát is megkapta, sőt költségtérítést is utaltak neki.

A válasz egyszerű: Toller László esetében – nincs jobb szó rá – kijátszották az előírást. Egy képviselőnek ugyanis írásban, saját kezű aláírásával kell megbízást adnia, és a házszabály idézett harmadik bekezdése azt is pontosan kimondja, hogy ez a meghatalmazás egyetlen bizottsági ülésre szól. Nyilvánvaló azonban, hogy a kómában fekvő volt pécsi polgármester nem adhatott sorozatban írásos megbízást.

Hogy akkor miképpen hidalták át a helyzetet, arról a Toller Lászlót több alkalommal helyettesítő, szintén MSZP-s Csákabonyi Balázs beszélt a Demokratának.

– Több ciklus óta az a bevett szokás, hogy év elején minden képviselő aláír egy biankó meghatalmazást. Ha valakit helyettesíteni kell, akkor ezt a meghatalmazást lefénymásolják, kitöltik a dátumot, illetve beírják, ki legyen a helyettes – mondta a Demokratának a szocialista politikus. – Így történt ez Toller László esetében is, egészen a közelmúltig. De ez a helyzet most megszűnt, hiszen ebben az évben nem adtak be helyette vagyonnyilatkozatot, így László nem gyakorolhatja képviselői jogait, ezért a nevében sem vehet részt a bizottsági üléseken senki.

Megkérdeztük a jogász végzettségű, a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízotti posztját is betöltő képviselőt, nem tartja-e furcsának a házszabály kikerülését.

– Valóban nem jó ez a gyakorlat, de gyorsan hozzáteszem, nem csupán nálunk, az MSZP-nél működött ez a rendszer, hanem máshol is. Arra, hogy valakit hosszú időn át, rendszeresen helyettesíteni kelljen, az elmúlt ciklusokban emlékezetem szerint nem volt példa, így a probléma igazából csak most, Toller László esetében került a felszínre. A történtek miatt nemrégiben Szili Katalin házelnök asszony nyomatékosan kérte is, hogy a jövőben térjünk át az eseti megbízásra, és a Toller-ügy ne teremtsen precedenst – tette hozzá Csákabonyi Balázs.

Balsai István, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság fideszes tagja szerint megengedhetetlen, hogy a volt pécsi polgármester helyettesítésekor biankó meghatalmazásokat töltöttek ki.

– Nyilvánvalóan kifogásolható ez a szokás, és nem vet jó fényt az Országgyűlés vezetésére, hogy mindez másfél éven keresztül így történhetett. Szili Katalinnak mint szintén pécsi illetőségű szocialista képviselőnek, tisztában kellett lennie Toller László állapotával, és nem lett volna szabad hagynia, hogy a házszabállyal ellentétes gyakorlat alapján történjen a helyettesítés – mondta a fideszes politikus.

Balsai István hozzátette, különleges és egyedi esetekben, például ha egy vidéki képviselő elkésik, még el lehet fogadni, hogy egy előre kitöltött megbízás alapján helyettesítik. Toller László esetében azonban másfél éves időtartamról, több tucat bizottsági ülésről volt szó, és a kómában fekvő politikus, állapotából következően, még szóban sem rendelkezhetett. A volt igazságügy-miniszter azonban úgy véli, hogy mindezen visszásságok ellenére nincs szükség a szabályok módosítására.

– Sajnos többször tapasztaltam, hogy ha valami nem működik jól, akkor azt a jogszabályokra fogják és szigorítani akarnak. A Toller-ügyben is hallottam ilyen hangokat, ám ezekkel nem értek egyet. A házszabály egyértelmű és világos, a kérdés pontosan szabályozva van, csak be kellene tartani az előírásokat – nyilatkozta a Demokratának a képviselő.

A Toller-ügy kapcsán az is felmerült az utóbbi időszakban, hogy mivel a képviselő másfél éve magatehetetlen, és állapotában a következő időszakban sem várható gyors pozitív változás, így választókörzetében időközi választást kellene tartani. Nos, a jogszabályok szerint a képviselői mandátum megszűnhet a képviselő halála esetén, illetve ha a választott képviselő lemond posztjáról, esetleg összeférhetetlenség merül fel. Mandátumát ezenkívül elveszíti egy képviselő akkor is, ha bírósági döntés alapján méltatlanná válik a tisztség ellátására – például valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt eltiltják a közügyektől –, és abban az esetben is megszűnik a mandátum, ha a választott tisztségviselő cselekvőképtelenné válik. Utóbbi megállapítása, szakértő bevonásával, szintén a bíróság feladata, és a családtagok, a gyámhatóság vagy az ügyészség kérelmére történik. Így tehát pusztán az a tény, hogy egészségi állapotából kifolyólag Toller László 2006 júniusa óta nem járt a Parlamentben, még kevés ahhoz, hogy új választásra kerüljön sor.

A pécsi polgármester azonban a hónapok óta kórházban kezelt Horn Gyulához hasonlóan, bár mandátummal rendelkezik, de február 11. óta nem gyakorolhatja képviselői jogait (és helyette sem rendelkezhet ezekkel a jogokkal senki, még meghatalmazással sem). A képviselői jogok gyakorlásához ugyanis az kell, hogy a választott tisztségviselő minden év januárjában érvényes vagyonnyilatkozatot nyújtson be. A volt polgármester helyett tavaly ezt a felesége megtette (hogy ehhez volt-e joga, az hónapokig vita tárgya volt), de a megszaporodott támadások miatt Toller Tünde idén már nem adta be a vagyonnyilatkozatot, mint ahogy Horn Gyula helyett sem nyilatkozott senki. Ennek következtében Toller László és Horn Gyula továbbra is rendelkeznek mandátummal, ám vagyonnyilatkozatuk benyújtásáig akkor sem vehetnének részt a bizottsági munkában és nem vehetnének fel tiszteletdíjat, ha felépülnének. A vagyonnyilatkozat benyújtásáig ráadásul helyettesítésükre sincs mód. A helyzet tehát február 11. óta végre jogszerű. Csak másfél évet kellett várni…

Bándy Péter