Tavaly év elején gazdasági elemzők azt jósolták, hogy a kormányzati megszorítások hatására a fogyasztás mérséklődni fog. Hogy végül nem így lett, az a hitelfelvételeknek tudható be. Az emberek nem szívesen mondanak le a megszokott életszínvonalról, próbálják magukat szinten tartani. Ezt csak a fogyasztási hitelek segítségével tudják megoldani, ugyanis a magyar háztartásoknak megtakarítása nincs. A magyar lakosság inkább hitelfelvételekbe menekül, hogy fenntartsa korábbi fogyasztási szintjét. Amit ma megvehetünk, nem halasztjuk holnapra. Még akkor sem, ha nem telik rá.

2007 vége fordulópontot hozott az eladósodásban. Ekkor a háztartások 400 milliárd forintnak megfelelő összegben vettek fel hiteleket, ami az év harmadik negyedévében meghaladta a megtakarításokét. Ez korábban soha nem fordult elő. A lakossági hitelállomány 2000 óta folyamatosan növekszik, ma már 6000 milliárd forintot tesz ki.

Az eladósodás mértékét mutató ábra meredeken felfelé ível. Míg 2005 elején 21 milliárd forintot tett ki a háztartásoknak nyújtott fogyasztási, illetve lakáscélú kölcsönök értéke, addig 2007 végére ez az összeg már megközelítette a 200 milliárd forintot. A háztartások teljes tartozása elérte az 7394 milliárd forintot. Egy év alatt 24 százalékkal nőtt a lakosság adósságállománya.

Bíró Péter, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Demokratának elmondta, a háztartások eladósodottsága nemzetközi mértékben még nem magas, az európai uniós országoktól e téren még el vagyunk maradva. Persze tegyük hozzá, hogy a jövedelmek terén még nagyobb az elmaradás.

Számítások szerint 2007-ben mintegy 1030 milliárd forintot tett ki a fogyasztási célú új hitelfelvétel, 2006-ban még csak 740 milliárd forint volt ez az összeg. 2007-ben a magyar háztartások 1420 milliárd forint új jelzáloghitelt vettek fel, 30 százalékkal többet, mint 2006-ban. Lakáscélra tavaly 770 milliárd forintnyi kölcsönt vettünk fel, 2006-ban 690 milliárdot.

A lakosság már csaknem kizárólag devizaalapú kölcsönt kap. A devizahitelek részaránya a személygépkocsi-hiteleknél már 90 százalék körüli. A devizahitelek erőteljes növekedése igen kockázatos, ugyanis ha a forint gyengül, nő a devizában megállapított törlesztőrészlet.

Vajon meddig bírjuk még? A nettó jövedelem meddig képes fedezni a törlesztőrészleteket? Meddig tudunk még megfelelni a fogyasztói társadalom diktálta értékrendnek?

Eltörölni az uzsorát

Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője fogyasztóvédelemmel foglalkozik. A képviselő szerint ezt a pénzügyi szolgáltatásokra is ki kell terjeszteni.

– A felvett hitelek összege ma már meghaladja a GDP negyedét – magyarázza Koszorús, miért számít nagy összegnek a hétezermilliárd forint.

A képviselő elmondta, az egyik közvélemény-kutató cég 2007-es, háromezer ember megkérdezésével készített felmérése szerint a háztartások 72 százaléka hitellel van terhelve. – Ők az életszínvonalukat nem akarják lejjebb adni, mindenáron ragaszkodnak ahhoz. Hiteleket vesznek fel, hogy megvásárolhassák azokat a javakat, amelyeket kölcsön segítsége nélkül nem tudnának megvenni. Tavaly karácsonykor 430 milliárd forintnyi kölcsönt vettünk fel, amelynek fele áruhitel volt. Ezekből tavaly és idén is a legtöbben plazmatévéket vásároltak. A Turizmus Zrt. adatai szerint idén nyáron a legtöbb személyi kölcsönt nyaralásra költötték. Miközben a fizetések stagnálnak és a magánszférában sem követik az inflációt, egyre többet fizetünk az élelmiszerért, az energiáért, az utazásért. Ennek következtében a háztartások terhei az idén havi 20-25 ezer forinttal nőnek. Sajnos ott tartunk, hogy már a vésztartalékokat éljük fel – figyelmeztetett Koszorús László.

– A társadalom szerkezete 2003-ban, az Orbán-kormány után volt optimális. Egy vékony felső és egy vékony alsó réteg között egy szilárd, erős középosztály alakult ki. Ilyen társadalomszerkezete van jelenleg a nyugat-európai országoknak. 2003-ban Medgyessy Péter miniszterelnök világbanki hitelből 50 százalékkal megemelte a köztisztviselők és közalkalmazottak bérét. Ennek az intézkedésnek azért nem volt gazdaságserkentő hatása, mert hitelből történt. Most 2008 második félévére kialakulhat egy vékony felső, egy keskeny közép- és egy nagyon széles alsó réteg. A soron következő kormányzatnak ismét a középosztály megerősítésén kell dolgoznia. Ez tíz évvel ezelőtt volt a programunk – mutatott rá a kivezető útra a képviselő.

Koszorús 2007 novemberében nyolc pontból álló önálló indítványt nyújtott be „egyes banki szolgáltatásokkal kapcsolatos törvényi rendelkezések fogyasztóvédelmi célú módosításáról” címmel. Az indítványt a gazdasági bizottság tárgysorozatba vette, így a képviselő szerint jó esély van arra, hogy a kormánypártok is elfogadják a változtatásokat. Az előterjesztés megszüntetné az uzsorakamatot, maximálná az előtörlesztés költségét, figyelmeztető jelzésekkel látná el a reklámokat és szociális bankszámlát vezetne be.

– Szükség van a kamat maximalizálására, hogy a szabad rablást megfékezzük, azaz a hitelek THM-e (teljes hiteldíjmutató) ne haladja meg a jegybanki alapkamat háromszorosát. Megengedhetetlen, hogy van olyan bank Magyarországon, például a Provident, amelyik több mint 400 százalékos THM-mel kínál hitelt. Bevezetnénk az ingyenes hitelügyi tanácsadást, amely szerint a hitelfelvételkor közreműködő közjegyzőket törvény kötelezné a segítségnyújtásra és az ingyenes tanácsadásra. A hitelszerződés csak akkor emelkedhetne jogerőre, ha a hitelfelvevő aláírásával igazolta, hogy megkapta a szükséges tájékoztatást. Szükségesnek tartom, hogy a dohányreklámok mintájára a hitelreklámokon is szerepeljen figyelmeztető jelzés: reklám után sötétüljön el a képernyő az alábbi felirattal: „Ezt még kamatostul vissza kell fizetnie!” – magyarázta Koszorús, majd hozzátette, erre az ORTT is nyitott lenne.

Az indítvány tartalmazza még az előtörlesztés szabályozását, amely szerint rövid lejáratú hiteleknél az előtörlesztés költsége nem haladhatja meg a hitelösszeg másfél, hosszú lejáratú hiteleknél a három százalékát. Itt példaként hozta fel, hogy van olyan banki hitel, ahol 150 ezer forint a szerződés felmondási díja. Kezdeményezi továbbá, hogy a lakáshiteleket valamilyen okból nem törlesztőknek egy évig értékesítési jogot kell biztosítani a jelzálogra vagy fedezetére, ami akkor lépne életbe, ha az ingatlant a tulajdonos magasabb áron tudja értékesíteni, mint a bank, amivel meg lehetne akadályozni az ingatlanhiénák nyerészkedését.

„Egyszerű, gyors, egyénre szabott, ingyenes” – hirdetik a hitelreklámok, ahol mosolygós és vonzó arcok népszerűsítik a különböző hitelformákat. Szinte kedvünk támad az adósok boldog táborába tartozni. Hitelezni jó: az Expressz hirdetési napilap címlapján például 14 keretes hirdetésből 8 hitelhirdetés. Az arányok minden más médiumban hasonlóak. De vajon jó-e hitelt felvenni? A reklámok milyen szerepet játszanak a lakosság nagymértékű eladósodásában? – tettük fel a kérdést a Human Telex reklámügynökség kreatív igazgatójának.

Bujtás Attila szerint a hitelfelvétel abból fakad, hogy az embereknek nincsenek megtakarításaik.

– Nem létezik hatékony hitelreklám, mert ha egy hitelszolgáltatás jellemzőit kidomborítjuk, a Gazdasági Versenyhivatal büntetést ró ki nem megfelelő tájékoztatás miatt. A reklámfilmek kreatívak, de nem hatékonyak, mert az igényt nem képesek növelni, csak a választás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. A hitelek iránti igényt egyértelműen a gazdasági helyzet szüli – tette hozzá.

A jövő elzálogosítása

Egy nevének elhallgatását kérő pedagógusnő, nevezzük Helgának, elmesélte a Demokratának, milyen az, amikor a napi megélhetésért kell küzdelmet vívni, és a túlélési harcban csak a hitelintézethez fordulhatunk.

– Férjem húsz éve munkanélküli. Ahogy a gyerekek cseperedtek, a tartalékokat szépen lassan feléltük. Támaszunk, a nagyszülő, aki mindig példásan spórolt, megbetegedett. A betegség pedig manapság luxus. Szakorvos, recept, gyógyszer, tápszer, ápoló, különleges étrend, sorolhatnám. Ilyenkor az ember nem számol, nem mérlegel, csak reszket és segítségért könyörög. Végül elérkezik az idő, amikor már csak az adósság marad, és a döbbenet, hogyan tovább – mesélte a középkorú asszony, akinek nagyobb összegű banki kölcsönt kellett felvennie, hogy többmilliós tartozását vissza tudja fizetni.

A megoldást az „életbiztosítással kombinált ingatlanfedezetes hitelben” találta meg. Az igényléshez előbb szükség volt egy értékbecslési folyamatra, amely 28 ezer forintba került. Egy tulajdonlapot is mellékelni kellett, amelyet a Földhivataltól kellett kérelmezni, ahol 4 ezer forintot fizetett azért, hogy megtudja, a lakáson jelzálogterhelés van. Útja innen az OTP-hez vezetett, ahol kiderült, mindez tévedés, ő már 16 éve rendezte azt az adósságot. Mivel az OTP hibájából nem történt meg a jelzálogterhelés törlése, így a bank fizette a 6 ezer forint törlési díjat. Pár nap múlva újra visszament a Földhivatalhoz, ahol mégis kifizettették vele a 6 ezer forintot.

– Végre szabad volt a pálya, hogy újabb tulajdonlapot kérjünk tehermentesített ingatlanunkról. De erre már csak a következő hitelkérelmem miatt volt szükség, mivel az elsőt elutasították, mert BAR-listára kerültem egy lízingelt autó miatt. Közben kaptam egy telefonhívást a Földhivataltól, ahol közölték velem, hogy visszakapom a 6 ezer forintot, aminek örüljek, „mert nem szoktak ilyet figyelembe venni.” Megtudtam, hogy létezik egy olyan konstrukció, ahol más nevére, de továbbra is ingatlanfedezettel lehet felvenni hitelt. Itt nem számít, hogy BAR-listán vagyok. De ehhez újabb bankot kellett keresnem, újabb értékbecsléssel, mert minden bank más fejlécet kér – folytatta Helga, majd rátért az újabb hitelfelvételi kálváriájára.

– Amikor választanom kellett, hogy milyen típusú hitelt szeretnék, akkor a lehető leggyorsabbat kértem, hiszen már halaszthatatlan fizetnivalóim voltak. Az „egyhetes” variáció mellett döntöttem. Indult az egész elölről a Földhivatalnál, de nem kértek jövedelemigazolást. Ugyanis, ha fizetsz 150 ezer forintot, akkor nem kérdezik, hogy mennyi a havi fizetésed. Senkit nem érdekel, hogyan fizeted a törlesztőrészleteket. A bt.-nek, amely a hitelt intézte, kifizettem 35 ezer forintot. Egy közjegyző ismertette velem, hogy mit is írtam alá, és ha nem fizetem a részleteket, akkor elárverezhetik a lakást. De nyugodjak meg, létezik adósságrendező hitel is. Ezekért a rendkívül hasznos tanácsokért 32 ezer forintot fizettem – magyarázta keserűen, majd elárulta, a pénz utalása sem ment egyszerűen.

A bank ugyanis havonta csak két napon folyósít. Helga hiába kérte az egyhetes, gyors folyósítást, ez eleve lehetetlen volt. Az „egyhetes akciónak” viszont megkérték az árát. Így nagyobb lett a megállapított havi törlesztőrészlet.

– Az igényelt hárommillióból levontak mintegy 300 ezer forintot, a fent említett díjak miatt. Ennyibe került tehát, hogy életem végéig eladósítottam magam, és folyamatosan reszketek, nehogy elveszítsem a munkám. 20 év alatt 9 milliót fogok visszafizetni, de ahogy a közjegyző mondta, ez elszalad hamar, észre sem vesszük. Akkor már 70 fölött leszek, de legalább elmondhatom, hogy izgalmas életet éltem – zárja le történetét, majd hozzáteszi, nemrég kikapcsolták az áramot, amit egy hosszú tortúra után tudott csak visszakapcsoltatni.

Hitelből hitelbe

Nincs mit szépíteni, Magyarország az adósok országa. A fő probléma az, hogy egyre inkább azok vesznek fel hiteleket, akiknek nincsenek tartalékaik, akiknek a hitel az egyetlen lehetőségük az életben maradásra. Nemcsak a lakosság, hanem az önkormányzatok is hitelekre szorulnak, hogy működni tudjanak. A fizetésekből nem tudunk félretenni, feléljük tartalékainkat, elzálogosítjuk jövőnket, eladósítjuk gyermekeinket. Hitelből hitelbe élünk.

Lass Gábor