– Napjainkban a fiatalok egyre korábban kezdenek szexuális életet élni. Világtendencia, hogy szexuális aktivitásuk folyamatosan növekszik. Vajon mi lehet ennek az oka?

– Álljunk meg egy szóra! A fiataloknak nem a szexuális aktivitása, késztetése növekszik, hanem a késztetés cselekvési megvalósítása. Egyes kutatók szerint, főleg a primitív népeknél, a szexuális vágy csúcsintenzitása a tizenéves korra tehető. Az egyik magyar író, Füst Milán is erre a következtetésre jutott. Ám a hazai prüdéria miatt a témával foglalkozó művét először Franciaországban adták ki.

– Az azonban tény, hogy a fiatalok közül sokan már tizenöt, tizenhat évesen javában „ott vannak a szeren”.

– Így van.

– Mi befolyásolja ezt a nagy sietséget?

– Sok minden. Többek közt a tizenkilencedik, huszadik század fordulóján elindult technikai forradalom, amelyet csak sokkal később, a hatvanas években követte a szexuális forradalom. A technikai forradalom jelentősen befolyásolta az életviszonyokat, s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Az ezt követő civilizáció megkönnyítette az életlehetőségek kihasználását, a gépek egyre több munkát végeztek el az ember helyett, amely sokat javított az életszínvonalunkon. A civilizációs törekvések, eredmények a létfenntartás nehézségeinek a leküzdésében mutattak felgyorsulást. A létfenntartás pedig mindig igen szoros összefüggésben volt a fajfenntartással, azaz a szexszel.

– Milyen valójában ez az összefüggés?

– A civilizációs fejlődés könnyebbé tette a megélhetést, és ennek visszahatása a biológiai akcelerációt is felgyorsította, módosította. A terhesség alatti fehérjedúsabb táplálkozás az alapja például annak, hogy a mai fiatalok sokkal magasabbak a száz év előtti embereknél, és a magasabb átlagéletkor is ennek a fejlődésnek köszönhető. Amíg a huszadik század fordulóján az átlagéletkor negyvennyolc év volt, addig ma ez mindkét nem viszonylatában jóval hetven fölött van. Biológiai értelemben a nemi érés is felgyorsult. Semmelweis korában, az ő felmérései szerint az első menstruáció megjelenésének átlagos ideje 17. életév volt, napjainkban 12.

– Ez a biológiai gyorsulás azonban nincs szinkronban a pszichés, vagyis a tudati és érzelmi érés felgyorsulásával.

– Egyértelmű, hogy egy tizenhét körüli lány női szereppel való azonosulása fejlettebb, mint egy tizenkét éves gyereké. Korunk átlagába belekerülnek azok is, akik körülbelül kilencévesen kezdenek menstruálni. Teljesen érthető, hogy a személyiség érettsége jócskán alatta marad az egyén biológiai érettségi szintjének. Napjainkban tehát a korán kezdődő nemi életnek biológiailag van reális alapja, ugyanakkor a pszichoszexuálisan éretlen egyén számára nincs. A testi érettség és a lelki éretlenség közötti szakadék egyre tágul. Ez sok kapcsolatteremtési és megtartási probléma magja, gyökere.

– Milyen következményekkel járhat ez?

– Elsősorban a partner megválasztásának a tévedéseivel. A fiatalok anélkül választanak szexuális partnert, hogy önismereti és emberismereti kommunikációs tapasztalataik lennének. Amíg a szex prioritása nem uralta el a partnerválasztást, a fiatalok lassabban közelítettek egymáshoz, és eközben egyéb, a tetszik, nem tetsziken túli személyiségjellemzőket is figyelembe vették anélkül, hogy tudatában lettek volna. Sok száz éven át a fiú udvarolt a lánynak. A szóban implicite benne van, hogy nem rontott ajtóstól a házba az, aki valakinek a „házához udvarolt”, hanem az udvaron át, egyre közelített a házhoz, ahova vagy befogadták, vagy nem.

– Napjainkra ez igencsak megváltozott.

– Ma a fiatalok nem udvarolnak, hanem együtt járnak. A kifejezésben nemcsak a mellérendelődés van benne, hanem annak szexuális vonzata is. Akik együtt járnak, azokról a környezetük azt is feltételezi, hogy szexuális kapcsolatban is vannak egymással. Emiatt nem szabad az együtt járó pár egyikének sem akár csak szóba állni másik lánnyal/fiúval. Nem tűrik a mással való táncot, sétát, moziba járást, sportolást, mert ez már azt jelenti a környezet számára, hogy a felek szexuális vonatkozásban is hűtlenek egymáshoz, pedig ez távolról sincs így. A szexuális összetartozást azokra is rávetíti szociális környezetük, akik között esetleg nincs is szexuális kapcsolat. A párra rávetül a megcsalás vádja még a legártatlanabb kommunikációs helyzetekben is. A fiatalok az együtt járás során megkövetelik egymástól a totális hűséget, míg a házasságkötés utáni időre kerül a hűtlenség gyakorlata, és annak társadalmi szintű elfogadása, tolerálása. Ez teljességgel helytelen álláspont. A másik nemet a házasságkötés előtt kellene jobban megismerni, s választani a partnerek között. Egyből azonban nem lehet választani.

– Mivel jár ez?

– A fiatalkori, védekezés nélküli nemi élet egyik reális következménye az, hogy a tapasztalatlan fiatalok kapcsolata megtermékenyüléssel járhat. A fiatal, egzisztenciálisan még megalapozatlan fiúk viszont úgy menekülnek el az apaság felelőssége elől, mint a tetten ért kisgyerekek. Ilyenkor a kislány főként a terhességmegszakítást választja problémamegoldó lehetőségként. Azonban a művi abortuszt sem biológiailag, sem pszichésen nem lehet meg nem történtté tenni, akkor sem, ha annak nincsenek káros nőgyógyászati következményei.

– Egy felmérés szerint a tizennyolc év alatt kezdett nemi élet az esetek felénél a fiatal lányokban rossz emlékekkel társul. Hogyan befolyásolhatja ez a későbbiekben az egyén további nemi életét?

– Minden vonatkozásban igaz, hogy az első élmény mély benyomást jelent. Minden történéshez társul valamilyenfajta érzelem. Ha az első fontos szexuális történéseket negatív érzelem kíséri, érthető, hogy a hasonló cselekvések a későbbiekben felelevenítik a rossz emlékeket. Ehhez még az sem szükséges, hogy az egyénnek aktuálisan a tudatába törjön a zavart keltő korábbi esemény. Az emlékek érzelmi vonulatához nincs szükség a tudatra. Viszont a személyiség komputerében benne van ez a program.

– Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik sérüléssel, fájdalommal, félelemmel teli emlékekkel folytatják nemi tapasztalatszerzésüket?

– Jó kérdés, de nehéz rá a válasz. Ugyanis az első szexuális együttlét a lányok számára többnyire távolról sem jelent nemi örömöt és kielégülést, azaz feszültségoldódást. Ebben lényeges szerepe van a férfi és a női genitális berendezés különbözőségének. Ha egy fiú mechanikus és pszichés ingerek összhatására kielégülést él át, megnyugszik, szexuális feszültsége levezetődik. Ugyanez a nőknél messze nem ilyen egyszerű. Az első együttlétek a legritkább esetben jelentenek a lány számára hasonló oldódást. Ha a „nem is volt jó” bűntudattal, fájdalommal, kellemetlen érzelmi sallangokkal társul, egy életre megronthatja a nő szexuális igenlését. Nemcsak az orgazmus készségét gátolhatja hosszú távon, hanem a libidóját, a nemi életre való késztetését is. Ez viszont a partner elutasításával társul, amely a kapcsolat megromlását hordja magában.

– Mindezekből milyen következtetés vonható le a partnerkapcsolaton túl a társadalmi együttélésre vonatkozóan?

– Zavar. Amíg a felnőttek nem törődnek eleget utódaik megfelelő morális nevelésével, addig a biológiailag indokolt korai szex nem kap megfelelő irányítást a felnőtt társadalom részéről. Amíg a felnőttek is morális befolyásoltság nélkül váltogatják partnereiket, amíg nem az erkölcsi attitűd vezérli a házassági hűség betartását, hanem a primitív szexuális indíttatás, addig nincs mit várnunk az ifjúság erkölcsi alapon való választásától, és sikeres kapcsolatteremtésétől. Mi tesszük boldogtalanná fiataljainkat, s ennek korrekciója a mi feladatunk, ami nem is kevés.

PÁR