A németországi legalizáció a magyar társadalomra is veszélyt jelent
Megjelent a Drogkutató Intézet főigazgatója, Prof. Dr. Haller József Drogenciklopédia című könyve. A szerző a tudomány erejével cáfolja a drogfogyasztást liberalizálni vágyók érveit és bátran állást foglal a legkényesebb kérdéseket illetően is.A kötet az első olyan mű Magyarországon, amely a legmérvadóbb nemzetközi szakirodalom alapján mutatja be a drogokkal kapcsolatos aktuális tudományos eredményeket, mindenki számára érthető és követhető formában. A mű a laikus olvasónak szól, a legmagasabb tudományos igényesség mellett. Haller József könyvében tisztázza napjaink legfontosabb, legaktuálisabb és legmegosztóbb drogokkal kapcsolatos kérdéseit.
Miközben fejezetről fejezetre bemutatja a legfontosabb drogok történelmét, hatásmechanizmusát és társadalmi hátterét, felhívja a figyelmet azok veszélyeire is.
Szerinte a most tizenéves és húszas éveiben járó generáció elsősorban nem társadalmi igazságtalanság és annak következményei miatt, búfelejtés céljával vagy instrumentális célokkal fogyaszt drogot, hanem „pozitív” motivációk miatt, örömszerzés céljából.
Ezek a fiatalok mivel nem mérik fel a kábítószerekben rejlő kockázatot, nem tudnak felelősségteljes döntést hozni.
Ezért is káros az, hogy a világ számos országában elérhető mainstream tartalomszolgáltatók a könnyű drog fogyasztás kockázatait elpalástolva igyekeznek elősegíteni azok fogyasztását. A drogokat liberalizálni vágyók tábora rendszerint figyelmen kívül hagyja a tudományos tényeket és szabadságjogi szempontból közelítik meg a legalizáció, dekriminalizáció és gyógyászati felhasználás kérdéskörét.
Haller József szerint „sokan próbálnak meggyőzni minket arról, hogy nincs mitől félnünk, ám a klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy van”.
A szerző sokat foglalkozik könyvében az elmúlt két-három évtizedben megindult drogliberalizáció kérdésével is. A következőképp ír erről:
„Felvetődik a kérdés: jó ez? Nem jó? Ezzel az életstílus szabadságát erősítjük meg, vagy újabb és újabb embereket taszítunk a drogfüggés rabságába?”
Leírása alapján a legalizáció egy azt végrehajtó országban sem hozta meg a várt eredményeket. A fogyasztók száma a tapasztalatok alapján meredek emelkedésnek indult, a feketepiac részesedése nőni kezdett, hiszen az „utcáról” olcsóbb és erősebb anyagot tudnak beszerezni és a szolgálatot teljesítő rendőrök elmondása alapján a bűnelkövetések száma is emelkedni kezdett.
Ez magyar szempontból azért is különösen fontos, mert az Európai Unió vezető gazdasági és politikai hatalma Németország nemrégiben a marihuána teljes legalizálását készítette elő. Terveik szerint 2024. január 1-jétől minden 18. életévét betöltő személy legálisan tarthat, fogyaszthat és termeszthet kendert. Ennél a pontnál Haller megjegyzi:
„A németországi marihuána legalizációs törvénytervezet jelentős veszélyt jelent a magyar társadalomra nézve.”
A német törvény ugyanis jelentősen felkavarhatja azt a – csaknem teljes – európai konszenzust, mely szerint a marihuána káros élettani és társadalmi hatásai miatt különösen veszélyes drognak minősül. Az igazságszolgáltatás leterheltségére hivatkozó liberalizációs oldal érveit pedig az alábbi mondattal zúzza porrá:
„Mi lenne, ha holnaptól kezdve szabad lenne lopni, vagyis, ha törvényesítenék – mintegy liberalizálnák – a lopást? És ha «liberalizálnák» a gyilkosságot?”