Bekövetkezett mindaz, aminek terve már tavaly nyáron körvonalazódott. A Demokrata 2007. augusztus 16-i számában beszámoltunk arról, hogy a Magyar Posta el akarja adni a Moszkva tér ékességének számító gyönyörű Postapalotát, elképesztően alacsony áron. Azóta eladta, ám még az akkor tervezett ötmilliárdnál is olcsóbban.

Noha Tomecskó Tamás, a Posta szóvivője állítja, hogy a tranzakció a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, a megkötött megállapodás több pontját homály fedi. A legfontosabbat példának okáért, vagyis a pontos vételárat, amennyiért a Postapalota elkelt, máig nem hozták nyilvánosságra. A szóvivő annyit árult el a Demokratának, hogy valamivel négymilliárd forint felett cserélt gazdát az egyedülállóan gyönyörű, 1925-ben épült, népi eklektikus stílusú épület. De vajon mennyit kóstál a „valami”?

A Magyar Posta 2007. november 15-én hirdette meg eladásra a Krisztina körút 6–8. szám alatti, 5687 négyzetméteres telken található, 18 628 négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkező épületet. A pályázók csak egyösszegű fizetési ajánlatot tehettek, kivéve, ha hitelből fizetnék a vételár egy részét. Tizennégyen vásárolták meg a pályázati feltételek dokumentumait, ám – rejtélyes okokból – a januári beadási határidőig már csak egy ajánlat érkezett. A Posta az árverseny elmaradása miatt érvénytelennek nyilvánította az eljárást és új pályázatot írt ki. Illetve…

– A Wallisé lett a Postapalota – adták hírül a lapok március elején. Néhány héttel az érvénytelenített eljárás után már nem számított, hogy az árverseny megint elmaradt.

A szerencsés vevő a Wallis Ingatlan (amelynek 2005-ig Bajnai Gordon, jelenlegi önkormányzati miniszter volt a vezérigazgatója) egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüliként nyújtott be pályázatot, ami a második pályázaton már nem volt gond.

A Wallis nagyon jó üzletet kötött. Mint tudjuk, „valamivel négymilliárd forint fölött” hozzájutott egy gigantikus és látványos, műemlék jellegű budai ingatlanhoz Buda legfrekventáltabb terén, amelynek ugyan késik a felújítása, de a többek közt Bajnai Gordon által felügyelt Új Magyarország program részeként egészen bizonyosan megtörténik, és akkor ez a palota kincseket ér majd.

Nem kétséges, a Postapalota a Wallisnak szinte ingyen volt. Egy négyzetméterre vetítve a budai ingatlanárak messze meghaladják azt az összeget, amiért a Wallis átvehette a Postapalota kulcsait. A budai Várban és a környékén egy négyzetméter ára 1,3 millió forintnál kezdődik és a felső határ a csillagos ég. Az árakat a telek fekvése, az egyedülálló elhelyezkedés, a műemléki, kastély jellegű építési forma, a környezet határozza meg, és nem hátrány, ha az épület felújításra szorul. Sőt ez adott esetben kifejezetten előnyös, mert az új tulajdonos a saját igényei szerint alakíthatja át az épületet.

A Postapalotából a hírek szerint ötcsillagos szálló lesz. Az új tulajdonos bátran számolhat azzal, hogy a Moszkva tér átépítésére, régóta tervezett rekonstrukciójára előbb-utóbb sor kerül. A látványtervekben hangulatos, szép, szökőkutakkal, fákkal és növényekkel övezett tágas tér tárul a szemünk elé. A Postapalota a megszépülő tér ékessége lesz: a Vár kapuja, a főúri pompa, az elegancia és a tekintély monumentuma.

Számoljunk a minimális 1,3 millió forintos négyzetméterárral: ekkor a Postapalota valódi értéke meghaladja a 24 milliárd forintot! Mivel itt sokkal különlegesebb fekvésű ingatlanról, egy a teret uraló várkastélyszerű épületről van szó, joggal feltételezhető a négyzetméterenkénti 2 milliós vételár is, ez utóbbi esetben a Postapalota értéke túl van a 36 milliárd forinton is. Ehhez képest az épület 214 ezer forintos négyzetméteráron kelt el, olcsóbban, mint egy pesti külvárosi tömblakás!

Ez a botrányos kiárusítás azonban, úgy tűnik, cseppet sem zavarja a posta vezetését. Költségmegtakarításról és gazdaságosságról beszélnek, miközben javában folyik a költözés. Az új székhely egy jellegtelen irodaház a külvárosban, tízemeletes panelházak szomszédságában.

Tomecskó Tamás a recepciós pulthoz támaszkodik. Az öltönyét és nyakkendőjét otthon hagyta, az irodába sem lehet felmenni, minden csupa por: költöznek. A szóvivőnek nincs sok ideje. Sietve elmondja, a nyilvános felhívás megjelenése előtt a társaság európai uniós nyílt közbeszerzési eljárás keretében választotta ki új székhelyét. Az eljárás győztese a Gateway irodaház lett a XIII. kerületi Népfürdő utcában. A bérelt épületbe nemcsak a Postapalota dolgozói költöznek, hanem a főváros több telephelyén működő szervezeti egység munkatársai is.

– A korszerűtlen munkahelyek felújítása olyan sok pénzt emésztett volna fel, hogy a társaság inkább az olcsóbb, bérleti megoldás mellett döntött – hangsúlyozza a szóvivő.

A Gateway Business Park üzemeltetőjének ajánlata, amelyre a Posta vezetése habozás nélkül igent mondott, havi 400 ezer euró (a jelenlegi árfolyamon átszámítva havi százmillió forint).

Éves szinten tehát 1,2 milliárd forintot fizet ki a Magyar Posta bérleti díjra, azaz így nem egészen négy év alatt elfogy az a pénz, amit az eladásból nyertek. Ez olyan rossz üzlet, hogy a szemlélőben óhatatlanul felvetődik a hűtlen kezelés gondolata… Ráadásul a bérleti díj négyzetméterre vetített ára (23 ezer négyzetméter 17,4 euró/négyzetméter áron) soknak tűnik.

Tomecskó Tamás szerint azonban a fővárosban aligha akad még egyben kiadó 23 ezer négyzetméteres irodaház. Nincs igény ekkora méretű irodaházra, állítják az ingatlanforgalmazó cégek.

– Általában kisebb irodák iránt van kereslet. Most épül a Népliget Center, de még csak kilencezer négyzetméter készült el, a teljes átadásra még évekig várni kell – mondja lapunknak Kerekes István, a cég értékesítési menedzsere.

De vajon milyen áron fogják értékesíteni az összesen 26 600 négyzetméteres irodaház egy négyzetméterét?

– A havi négyzetméterárak 12,5 és 14,5 euró között mozognak. Ehhez még hozzá kell számolni az üzemeltetés költségeit, ami négyzetméterenként 4 eurót jelent havonta – tudjuk meg. Természetesen, ha valaki nagyon nagy alapterületet bérel, jelentős árkedvezményt kap…

A Posta Népfürdő úti bérleményének szomszédságában is található egy hatalmas üvegház, amelyen felirat hirdeti, irodák bérbe adók. Itt is havi 14-18 euró között kínálják az irodák négyzetméterét, bár akkora méretű alapterületet, amekkorát a Posta bérel, nem tudnak rendelkezésre bocsátani.

– Nincs igény ekkora irodákra – mondja egy hölgy a vonal másik végén.

Általában annak éri meg az irodabérlés, akinek kis alapterületű irodára van szüksége. A bérbeadóknak is az az elképzelésük, hogy minél több bérlővel töltsék meg az irodaházát. Ilyenkor ugyanis fajlagosan magasabb bérleti díj üti a markukat. A kisebb alapterület négyzetméterre vetítve drágább, a négyzetméter növekedésével a bérleti díj jelentősen csökken. A posta négyzetméterenkénti 17,4 eurós bérleti díja tehát csillagászati ár. Tomecskó Tamásnak azonban más a véleménye.

– Miért nem tettek kedvezőbb ajánlatot? – kérdi. – Mindenkinek megvolt a lehetősége arra, hogy olcsóbb ajánlatot tegyen. Ez volt a legkedvezőbb – szögezi le.

De vajon mi kényszerítette a Postát arra, hogy méregdrágán béreljen, és mi akadályozta meg abban, hogy saját irodaházat építsen?

A Közti Rt. tervezői, építészei egy új építésű iroda esetében négyzetméterenként 100-300 ezer forintos árral számolnak. Induljunk ki ennek átlagából, vagyis a 200 ezer forintos négyzetméterárból. Könnyen kiszámítható, hogy a Posta egy 20 ezer négyzetméteres székházat négymilliárd forintért felépíthetett volna, vagyis a telekárral együtt a teljes beruházás ötmilliárd forintból megvalósítható, ráadásul az ingatlan is az övé marad.

Ha a Posta mindenáron meg kívánt szabadulni a korszerűtlennek bélyegzett Postapalotától, miért nem épített magának új irodát? Miért nem erre írtak ki nemzetközi tendert, hiszen ha a Postapalotát a tényleges piaci áron értékesítik, legalább 20 milliárd forint bevételre tehettek volna szert. A húszmilliárdos vételár negyedéből modern, korszerű, minden igényt kielégítő irodaházat építtethettek volna, a fennmaradó mint egy 15 milliárd forintot pedig fejlesztésekre, korszerűsítésre, a logisztikai szolgáltatások fejlesztésére, a szolgáltatás színvonalának emelésére fordíthatták volna.

Ezzel szemben a Magyar Posta kerek 4 év leforgása alatt feléli a csipkés palota árát, és a szerződés értelmében még további 6 éven át évi 1,2 milliárdért bérli a Gateway székházát.

Miből fogja kigazdálkodni ezt a bérleti díjat? Tomecskó Tamás nem aggódik emiatt. De azért nem vezet be minket a Posta gazdálkodásának rejtelmeibe. Nem ér rá, siet.

Az adatok azonban nyilvánosak. A Magyar Posta Zrt. 2006. évi mérleg szerinti eredménye 1,89 milliárd forint volt. (A 2007-es mérlegadatok még nem ismertek.) Ez az összeg alig több, mint amennyit a Posta a szerencsés bérbeadónak az irodaházért kifizet! Ráadásul tíz évre elkötelezte magát, és előre rögzítették a bérleti díj összegét is. Ha közben megváltozik a piaci környezet, ha még korszerűbb irodaházak épülnek a jelenlegi áraknál olcsóbban, vagy eszébe jut a Postának, hogy inkább mégis saját székházat építene, nem tud változtatni: előre leszerződtek egy évtizedre, előre lekötötték a 23 ezer négyzetméteres bérleményt.

Az internet korában, a mobiltelefonok elterjedésével folyamatosan csökken a klasszikus postai szolgáltatások köre. Nem írnak már kézzel levelet, de még az üdvözlőlapokat is a telefonos sms váltja fel. A hivatalos levelek és a számlalevelek száma ugyan megnövekedett, de ez a tendencia az elektronikus adattovábbítás elterjedésével várhatóan megtorpan. A postai befizetéseket is a banki átutalás váltja fel. A csomagok kézbesítésénél pedig már évtizedek óta jelen vannak a piacon a különféle gyorsposta-, csomagküldő- és futárszolgálatok. Az üzemanyagárak emelkedése, a piaci verseny erősödése és a postai szolgáltatások liberalizációja új kihívások elé állítja a Postát. Hogyan próbál ennek megfelelni? Rendkívül sajátos módon. Gazdaságosságra hivatkozva megszünteti a kistelepüléseken a postahivatalokat, rontva ezzel a saját hálózat lefedettségét. Valóságos értéke 20 százalékáért eladja patinás központi épületét. Éves eredménye 63 százalékát székházbérlésre költi. Csak irodabérlésre kifizet évi 1,2 milliárdot. Tíz év alatt 12 milliárd forintot. Nem számol a változással, tíz évre előre elkötelezi magát.

Ki fogja mindezt kifizetni? A lakosság, természetesen, azaz akik igénybe vesszük a postai szolgáltatásokat. Ha rövidesen megjelennek a piacon az olcsóbb és jobb postai szolgáltatást kínáló külföldi cégek, nem lesz min csodálkozni. De mit számít mindez azoknak, akik most megkötötték ezt az üzletet? Ha ügyesek, legalább 30 milliárd forintot keresnek rajta. Ne legyenek kétségeink, ügyesek… Hacsak egy ellenzéki politikus nem kezdeményez vizsgálatot az aránytalanul rossz áron történt értékesítés, és az aránytalanul rossz feltételekkel kötött bérleti szerződés miatt.

Hernádi Zsuzsa

38 hivatalát zárta be februárban a Magyar Posta a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a nagyobb vidéki városokban. Március elsején további 65 egység húzta le a rolót. A Magyar Posta szóvivője a csökkenő levélforgalommal indokolja a karcsúsítást, amely ezzel még nem ért véget: március 11-én megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben újabb 218 postahivatal vállalkozásba adásának tendere. 2009-ben várhatóan további ezer postát adnak vállalkozásba.