A miniszterelnök is felszólalt a VOSZ rendezvényén

A kormányfő a magyar vállalkozók napja alkalmából tartott eseményen reményét fejezte ki, hogy a vállalkozók sikeresek lesznek és mindebből az ország felemelkedése, vagyis a közhaszon növekedése áll majd elő. Hozzátette: a politikai vezetők felelőssége és munkája, hogy ezt úgy igazgassák össze, hogy a vállalkozók magánsikere az egész ország sikerévé váljon.

„Olyan kormányunk van, amely hisz abban, hogy a dagály minden hajót felemel” – fogalmazott.

A kormányfő arra is kitért: míg a vállalkozókat a nyereség motiválja, az üzleti tranzakcióktól magánhasznot remélnek – és „ez így van jól, ezt hívják piacnak és magántulajdonnak” -, ezzel szemben a politika motivációja az, hogy a gazdaság működése a nemzet javára váljon.

Ez akkor is igaz, hogyha ugyanarról az ügyről van szó – jelezte, példaként a budapesti repülőtér visszavételét hozva, ami értékelése szerint a vállalkozónak üzleti ügy, a kormánynak pedig nemzetgazdasági kérdés.

Hangsúlyozta: míg a kommunista gazdaságtan szerint a magánhaszon és a közhaszon, a magánérdek és a közérdek szükségszerűen szemben áll egymással, addig a polgári gazdaságtan szerint ezek nem szemben állnak, hanem feltételezik egymást, azaz közhasznon csak magánhasznon keresztül jöhet létre. Ebből lesz az együttműködés, osztályharc helyett osztálybéke – fogalmazott.

A kormányfő négy pontban foglalta össze, hogy a vállalkozó magánérdekei, magánhasznai és üzleti ügyei milyen módon járulnak hozzá a közérdekhez.

A legfontosabb hozzájárulásnak azt nevezte, hogy a vállalkozók munkát adnak az embereknek. Emellett a vállalkozók adót fizetnek, hozzájárulva a közös kiadásokhoz, tőkéjükkel képesek stabilizálni a magyar gazdaság működését, a negyedik fontos hozzájárulás pedig, hogy ha a magyar vállalkozók nem működtetnének vállalkozásokat, akkor azt megtennék a külföldiek, a haszon pedig kimenne az országból.

Arra figyelmeztetett: nem szabad fölülni annak a mesének, miszerint a pénznek nincs szaga.

„A tulajdonosnak van” – jegyezte meg, hozzátéve: ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a pénz, a tőke kinek a kezében van.

Felidézte: megtanulta 2008-2009-ben, hogy amint elkezdtek kiszáradni a bankok Európában, forrásaikat a Magyarországon lévő külföldi bankok azonnal elkezdték hazavinni, hogy otthon tudják finanszírozni a vállalataikat. Ebből vontuk le azt a következtetést, hogy a magyar bankrendszer 50 százalékának mindig nemzeti kézben kell lennie, mert az ilyen és ehhez hasonló válságokat nem fogjuk tudni kivédeni – jelezte.

A kormányfő felidézte az öt éve elhunyt Demján Sándor alakját, akivel együtt gondolták ki többek között a Széchenyi-kártyát.

Elmondása szerint a nagyvállalkozótól két dolgot tanult, az egyik, hogy nemzeti önbecsülés nélkül nincs magyar siker.

Demján Sándor mutatta meg azt is: van olyan, hogy baloldali hazafiság, amellyel a jobboldal is meg tudja találni az együttműködést.

A másik fontos dolog, hogy csak olyasmire érdemes vállalkozni, amit mások lehetetlennek gondolnak. A mostani kormány is csupa lehetetlen dologra vállalkozik rendszeresen, és vállalkozott 2010-ben a válságkezelés megtervezésekor: egyszerre növelni a magyar gazdaság méretét, elérni a magasabb foglalkoztatottságot, leszorítani az államadósságot, ugyanakkor csökkenteni az adóterheket. Ezekről minden liberális tankönyv azt mondja, hogy csak külön-külön lehetségesek – idézte fel.

„Megpróbáltuk, és sikerült is” – tekintett vissza, kiemelve: a GDP nominális értékben megháromszorozódott 2010 óta, a foglalkoztatottak számát 1 millióval növelték, az adóék mutatószáma 41 százalékkal csökkent, de a cél a további csökkenés. Az államadósságra kitérve elmondta: a pénzügyminiszternek köszönhetően 2019-re sikerült azt levinni 65 százalékra, majd a Covid és a háború miatti visszafordulást követően „most megint jó irányba áll a kocsi rúdja”, az év végére 70 százalék alatt is alakulhat az államadósság.

Hozzátette azt is: az ország kitettsége sosem volt olyan kicsi az államadósság tekintetében, mint most, a 2010-es 4 százalék helyett ugyanis az állampapírok 22 százaléka van a hazai lakosság kezében, „ezzel Európában csúcstartók vagyunk” – hangsúlyozta.

A keleti nyitás politikájának gondolata valójában Demján Sándortól származik – tekintett vissza Orbán Viktor, felidézve: 2009-ben együtt utaztak Kínába, hogy már ellenzékből megtörténjen a kapcsolatfelvétel.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a jövőben el kell kerülni a hitelezés, az energiaárak és a fogyasztás csapdáját.

Rámutatott: az energiaárak csapdáját a lakosság esetében sikerült elkerülni, a vállalkozóknak azonban ez terhet jelent. Közölte: kormány legutóbbi ülésén 10 eurós árcsökkentésről döntöttek, az intézkedéseket hamarosan látni fogják, és a következő évben további energiaár-csökkenéseket szeretnének „előidézni” a vállalkozók számára, hogy megtarthassák a versenyképességüket.

Hozzátette, a hitelezés csapdáját a kormány nem tudja egyedül elkerülni, bár próbálnak a „jegybank hatáskörét súroló módszerekkel” a kamatcsökkentés irányába lépni, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a kamatszint meghatározása Magyarországon a monetáris politika része és annak gazdája a jegybank.

---

Abban a minden modern piacgazdaságban fennálló klasszikus vitában, hogy a biztonság érdekét szem előtt tartó magasabb kamatok vagy a beruházásokat lehetővé tevő alacsonyabb kamatok legyenek, a kormány mindig a vállalkozók és a gazdaság oldalán áll, mert abban érdekelt, hogy növekedés és hitelezés legyen. Ehhez alacsonyabb kamatok tartoznak – hangsúlyozta.

Orbán Viktor kitért arra is, hogy amikor a kormány nem tud eredményt elérni, mert a jegybank magasan tartja a kamatokat, akkor hitelprogramokkal próbálnak a vállalkozóknak segíteni. Példaként hozta az újraiparosítást, gyármentést és exporttámogatást célzó programokat, amelyekben a magyar vállalkozók részt tudtak venni.

A fogyasztást illetően egyetértett Parragh Lászlóval – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökével – abban, hogy a fogyasztás lassúbb ütemben tér majd vissza a régi szintre. „A magyar józan fajta”, és amikor nem fogyaszt, azt jelenti, megtakarít – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: miután a gazdaságban van pénz, és még az idei, nehezebb esztendőben is keletkeztek újabb jövedelmek, amelyeket az emberek „nem fogyasztanak el”, hanem megtakarítanak, ez a számlákból világosan látszik, emögött egészséges életösztön húzódik meg.

Kiemelte: a kormánynak nem dolga, hogy mesterséges eszközökkel kibillentse az embereket a normális gondolkodás ösvényéről. Ugyanakkor az sem jó, ha az emberek óvatossága indokolatlan félelemből fakad, azokat el kell oszlatni.

Orbán Viktor azt mondta: ma több az indokolatlan félelem a gazdaság jövőjét illetően, mint a valóság azt indokolná. Ezért a kormánynak óvatosan, de egyértelműen azt az üzenetet kell küldenie a magyar lakosságnak, hogy a 2024-es év reményteljes év lesz – közölte.

A kormányfő beszélt arról, a gazdaságban is vannak fétisek, mítoszok, amiket időnként érdemes megvizsgálni, érvényesek-e még.

Értékelése szerint szertefoszlott az a mítosz, hogy az európai gazdaságban uniós tagállam uniós pénz nélkül nem tud boldogulni.

Az, hogy 2023-at így kivédték, 2024-ben visszatér jól láthatóan a növekedés és közben „egyetlen penny” európai uniós támogatás sem érkezett Magyarországra, jól mutatja: lehet úgy szervezni a gazdasági életet, hogy csak saját erőforrásokra vagy piaci alapon bevont erőforrásokra építik a gazdaság növekedését az Európában megszokott pénzügyi transzferek helyett vagy nélkül.

Ez nem azt jelenti – folytatta a kormányfő -, hogy azt a „pár milliárdocskát”, amivel tartozik Európa, ne hajtanák be rajtuk, de fontos, hogy a magyar gazdaságban meglegyen az önbizalom. A magyar gazdaság az elmúlt idősuzakban, 2022-23-ban bebizonyította, hogy politikai alapú pénzügyi transzferek nélkül is képes eredményeket elérni – mondta.

A kormányfő értékelése szerint a mostani válság – amelyen lassan túljutunk – nem konjukturális természetű.

Kifejtette: ez a válság összekapcsolódik egy nagy világpolitikai és világgazdasági átrendeződéssel, amit érdemes figyelembe venni.

Arról van szó, hogy az eddig megszokott dolgok nem fognak működni úgy a jövőben, mint a válság előtt. A gazdasági erőviszonyok átrendeződnek, új technológiák lépnek be, és ezek iparágaiban a hagyományosan vezető, nyugati civilizációs előny eltűnt. Az új iparágakban Magyarországon is látható, hogy a keleti technológia versenyre hívja a nyugatit – mutatott rá.

Orbán Viktor hozzátette: ez azt jelenti, hogy a technológiai átrendeződés magával fog hozni egy informatikai korszakváltást, egy automatizálási, digitalizálási átalakulást és egy energetikai új korszakot.

Az energiát egészen máshogy tároljuk a jövőben, mint eddig – közölte, azt prognosztizálva: a világgazdaság kiegyensúlyozottabbá válik ezekben az új iparágakban, kelet és nyugat nagyjából azonos súllyal vesz részt ebben a versenyben.

Aláhúzta: Magyarországnak ebben a nagy átalakulásban meg kell találnia a helyét. Más ágazatok válnak fontossá, és más ágazatokban keletkezik a nagyobb profit, máshonnan érkeznek a versenytársak.

Azért, hogy nyertesei legyünk ennek az átalakulásnak – a vállalkozók segítségével -, rá kell kapcsolódnunk az új technológiákra, és a kapcsolatrendszert is ki kell egészíteni az eddig nyugati helyett keleti kapcsolatokkal – hangsúlyozta.

A kormányfő úgy összegzett: nem a politika önérdeke hozza tehát a keleti nyitást, hanem a magyar gazdaság és az azt működtető vállalkozók érdeke az, hogy Magyarország az együttműködés, az összekapcsolódás melletti elkötelezettséget mutató külpolitikát folytasson.

Ugyanakkor jelezte: ezt az utat a kormány „csak kikövezni” tudja, „járni rajta nem fog”, az a vállalkozók feladata.

Kitért arra is, hogy a kormányban van egy nagy vita arról, hogyan lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek a jövő leginkább profitábilis iparágai lesznek. Az egyik ilyennek nevezte a zöld gazdaságot és a zöld energiát, ideértve az atomenergiát is. Jelezte: egymás után írják ki a több tízmilliárdos pályázatokat a vállalkozóknak és a családoknak is ezeken a területeken.

A második fontos területnek a logisztikát nevezte, értékelése szerint a következő évtizedben a magyar gazdaságban a zöldenergia mellett a logisztikában nyílnak nagy lehetőségek. Hangsúlyozta: emellett a következő tíz évben az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és járműipar lesznek még nemzetgazdasági szempontból a legfontosabb, fejlődési lehetőséget teremtő iparágak.

A vállalkozókat arra biztatta: működjenek együtt a kormánnyal, és továbbra is tegyenek kezdeményezéseket, indítványokat a kormánynak.

A miniszterelnök beszéde végén „zsíros profitot, nagy bevételt, rengeteg munkavállalót, új, még eddig nem hajózott vizeken való sikeres vitorlázást” kívánt a magyar vállalkozóknak.

---

A kormányzattal a gazdaságpolitikáról jó és konstruktív együttműködés zajlott az elmúlt 13 évben – mondta Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a magyar vállalkozók napja díjátadó gáláján.

2010 óta van egy olyan kormány, amely nem megszorításban, hanem gazdaságélénkítésben és beruházásokban, munkalapú társadalomban gondolkodik – fogalmazott.

Az elmúlt időszak kézzelfogható eredménye az adók és járulékok csökkentése – tette hozzá.

A VOSZ elnöke szerint a magyar gazdaság fejlődésének szűk keresztmetszete a munkaerő és az energia kérdése. A VOSZ a külföldi munkaerő helyett a belső tartalékok mozgósítását és a képzést támogatja – mondta. Az energiapolitikában a zöldítés és a függetlenedés elkerülhetetlen, ennek is az élére akarnak állni azzal a céllal, hogy Magyarországon versenyképes, zöld energiaközösségi rendszerek jöjjenek létre – fogalmazott.

Felidézte: Demján Sándor 24 éve indította el a vállalkozói díjat, amely azóta a vállalkozói szakma és a VOSZ rangos kitüntetésévé, a díjátadó kiemelkedő eseménnyé vált.

A mostani rendezvénnyel „szintet léptek” – fogalmazott, arra utalva, hogy az Országgyűlés közel két hete egyhangú szavazással december első péntekét a Magyar vállalkozók napjává nyilvánította.

A VOSZ alapítása óta, 35 éve képviseli és szolgálja a magyar vállalkozások ügyét, egy erős, hiteles, szakmai szervezetté vált, amelynél komoly tudás, tapasztalat és kapcsolati tőke halmozódott fel. Ezek olyan értékek, amelyek köteleznek, hogy használják azokat a VOSZ fejlesztésére és a vállalkozások támogatására – mondta.

Hozzátette: az eddigi erős alapokra építve, a VOSZ a jövőben is szeretne magasabb szervezettséggel, gyakorlatias megközelítésben partnere lenni a magyar vállalatoknak.

Megjegyezte, hogy a külső, változó környezet nehezen tervezhetővé teszi a vállalkozások működését ezért nehéz időkben az együttműködés és az összefogás minden lehetőségét ki kell használni.

Kiemelte a szakmai fiókhálózat szerepét, az online kapcsolattartás mellett a Széchényi Kártya irodahálózat 130 fiókból álló hálózatát.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) való együttműködés kapcsán Eppel János megjegyezte, hogy a Széchenyi Kártya egy valódi sikertörténet, egy valós problémára adott gyors válasz volt a vállalatok alultőkésítettségének kezelésére, és két évtized alatt az egyik legerősebb, legismertebb és legelfogadottabb márkává vált.

Parragh László az MKIK elnöke kiemelte, a magyar gazdaság akármilyen kihívással szembesült – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán konfliktus, háború a Közel-Keleten -, azokra a magyar vállalkozói társadalom válaszolni tudott.

A magyar gazdaság mostani állapotáról úgy fogalmazott: szeptember környékén fordulóponthoz érkezett, a gazdaság kijött a technikai recesszióból, elindult a növekedés. Úgy vélte, minden valószínűség szerint a lakossági fogyasztás növekedése is el fog indulni jövőre, ugyanis megtört a magas infláció, a reálbérek növekedése pedig visszatért.

A kamara elnöke a gazdaság sarokpontjának nevezte a fenntarthatóságot és a munka alapú társadalmat. Utóbbiról azonban megjegyezte, hogy ki kellene egészíteni azzal, hogy munka és tudás alapú legyen a magyar gazdaság. Hiszen a kulcs az, hogy egységnyi idő alatt dolgozva mennyi értéket termel meg valaki – fűzte hozzá.

A kamara elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy összefogásra van szükség a szervezetekkel, a szakmákkal és a kormánnyal, hozzáfűzve, hogy a mostani kormánnyal jól működik az összefogás.

Parragh László gratulált a VOSZ 35. évfordulójához és olyan témákat ajánlott egyebek mellett a szövetség figyelmébe, mint a generációváltás segítése, fenntarthatóság, digitalizáció, globális piacok újra rendeződése és a fogyasztói igények rohamos változása.

A rendezvény végén a Magyar vállalkozók napján idén először adták át a Magyar Vállalkozói Nagydíjat. Demján Sándor, a VOSZ örökös elnöke posztumusz részesült ebben a díjban. Méltatásakor elhangzott, hogy példaértékű vállalkozói életpálya, a magyar kultúra és tudomány önzetlen támogatása és a magyar gazdaság fejlődése érdekében nyújtott egyedülálló életmű elismeréséül részesült a díjban. A díjat Orbán Viktor miniszterelnök adta át a díjazott özvegyének Demján Sándornénak.

További négy személy vehette át a Magyar Gazdaságért Díjakat, húszan a VOSZ által alapított 2023. Év Vállalkozója Díjban részesültek, négyen pedig a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat kapták meg.