Becslések szerint 275 milliárd forinttól esik el a következő öt évben Pest megye 187 települése a fővárossal kötött kényszerházasság miatt. Az uniós régiók megalakításakor ugyanis a megyét Budapesttel sorolták közös területi egységbe.

Az úgynevezett Központi Régióban az egy főre jutó GDP az uniós átlag 101 százalékán áll, márpedig 75 százalék fölött a régiók nem jogosultak az unió úgynevezett strukturális támogatásaira. Ám a magas átlagot valójában csupán Budapest kiemelkedő teljesítményének köszönheti a térség. A statisztikák szerint Budapesten az egy főre eső GDP az uniós átlag 125 százaléka, míg Pest megyében csupán 60 százaléka. Vagyis a megye a főváros miatt nem jogosult egy sor uniós fejlesztési támogatásra.

Többszörös vesztesek

A Pest Megyei közgyűlés elnöke novemberben körlevelet intézett a polgármesterekhez: mely települések támogatnák a fővárosról való leszakadást? A válaszok az elszakadáspártiak elsöprő többségéről tanúskodtak. A 187-ből 163 település válaszolt, ebből 147-en (90 százalékuk) az önállósodás mellett érveltek. S valójában a maradiak többsége sem érzi jól magát a közösben. A 16 „nem”-ből ugyanis 10 település szintén válna, csupán most nem érzik időszerűnek a kérdést. Mindössze öten (Budaörs, Pécel, Csomád, Szigethalom, Üröm) nyilatkoztak úgy, hogy kitartanak a főváros mellett.

Bár Budapestet és Pest megyét – különösen az elmúlt időszak kiköltözési hulláma óta – sokan természetes egységként kezelik, valójában az európai gyakorlatban jócskán van példa hasonló kettészakításra. Madridban, Bécsben, Pozsonyban vagy Prágában külön régiót alkot a főváros, és a vonzáskörzetének számító népes területek – éppen az uniós források maximalizálása érdekében. Sőt, a cseh főváros körül épp olyan lyukas központú (úgynevezett gyűrűs) régiót hoztak létre, mint amilyenné Budapest nélkül Pest megye válna.

– Húsz-huszonöt százalékkal kevesebb uniós forráshoz jutunk, mintha önálló régiót alkotna a megye – indokolja a válási szándékot Fazekas László, Albertirsa polgármestere. – A támogatások intenzitása is kisebb, sok pályázat pedig meg sem jelenhet a térségben.

– A gazdasági adatok messze elmaradnak a budapestitől, mégis egy-egy támogatásért a fővárosi cégekkel és önkormányzatokkal kell versenyeznünk – folytatja Horinka László, Sülysáp első embere. – A régiónak járó támogatások 75 százaléka Budapestre kerül, a megyének a maradék 25 százalékkal kell beérnie, az amúgy is kevesebb forrásból.

Pedig a megyében is nagy szükség lenne a pénzre. Albertirsán például – amely két falu egyesítéséből keletkezett – nincs igazi városközpont, sőt a település nem is indulhat az ilyen jellegű pályázatokon. Sülysápon pedig – a főváros határától 20 kilométerre – nincs csatornahálózat, ami az ipartelepítés fő gátjának bizonyul.

– A Gödöllőt elkerülő út tíz esztendeje nem épült meg – sorolja tovább a visszásságokat Gémesi György, Gödöllő polgármestere. – Abból a pénzből, amiből a metró épül, sőt kevesebből, hidakkal, mindennel együtt meg lehetett volna építeni a fővárosi elkerülő gyűrűt.

Az útépítési támogatásoknál egyébként különösen erős a főváros elszívó ereje. Ahogy Sülysáp polgármestere mondja: a források négyötödét Budapest használja fel.

Isten háta mögött

Pécel azon települések egyike, amelyik kitartana a főváros mellett. A város határától mindössze két kilométerre kezdődő faluba a kék busz is kijár, az emberek 75 százaléka Pesten dolgozik, vagyis – ahogy a polgármester fogalmaz – igénybe veszi azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a főváros nyújt. Ráadásul számos pesti önkormányzattal indítottak közös projekteket.

A XVII. kerülettel most nyertek bicikliútépítésre 70 millió forintot, a VII–VIII. kerületi önkormányzatokkal pedig energiabeszerzési társulást alapítottak.

– Budapest és Pest megye ezernyi szállal kötődik egymáshoz. Ha az egészből kiragadunk egy részt, akkor elszakítjuk valamitől – vélekedik Benkovics Gyula polgármester.

Ezt persze a többiek sem vitatják. Hisz Albertirsáról, Sülysápról, sőt a megye legtöbb településéről az emberek nagy része szintén Budapestre jár dolgozni. A települések nem is a szálak elszakítására vágynak, csupán a megye jelképes különállására. Ami az országnak is kedvező lenne, hiszen így összességében több uniós forrást szerezhetnénk. Hogy a különválás mennyire csak jelképes lenne, jól bizonyítja, hogy senki nem képzel el önálló székhelyet a megalakítandó Pest-megyei régiónak – szóba leginkább a térség egyetlen megyei jogú városa, Érd jöhetne – ahogy most, továbbra is Budapestről igazgatnák a megyét.

Másképp vélekedik az elszakadásról a megye két legjelentősebb városa, Budaörs és Gödöllő is. Előbbi Magyarország leggazdagabb települése, a bevásárlóközpont-rengetegből adódó szoros kapcsolataik miatt kitartana a Budapesttel kötött házasság mellett. Gödöllő viszont – bár a polgármester szerint oda is többen járnak Pestről dolgozni, mint fordítva – elválás-párti. Bár a városban jelenleg nem tartják időszerűnek a kérdést, 2013-ig ugyanis – a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig – mindenképpen meg kell tartani a jelenlegi régiós rendszert.

Nagykőrös az elszakadás egész más módját támogatná. A Budapesttől 80, Kecskeméttől viszont csak 15 kilométerre levő Pest megyei település arról tájékoztatta a Közgyűlés elnökét: megyeváltást fontolgatnak, inkább tartoznának a szomszédos Bács-Kiskunhoz. Ami biztos befutót jelentene az uniós támogatásoknál, hisz a megye hátrányos helyzetű térségnek számít.

– A történelmi hagyományok inkább oda kötnek, az emberek Kecskemétre járnak dolgozni, a kecskemétiek pedig itt vásárolnak lakást, mert nálunk alacsonyabbak az ingatlanárak. A közlekedés is jobb Kecskemét irányába – sorolja az érveket Czira Szabolcs, a város polgármestere. S valóban: Budapestről már Nagykőrös megközelítése sem egyszerű. Az autópályát elhagyva hosszan kell autózni a tanyavilágban, mire elérjük a települést.

Buszjárat naponta negyvenháromszor indul Kecskemétre – csúcsidőben negyedóránként –, a fővárosba viszont csak átszállással lehet eljutni. Vonattal a menetidő Pestig 70 perc, szemben a Kecskemétig szükséges 10 perccel. Márpedig amíg Pest megyéhez tartoznak, a nagykőrösieknek egy sor hivatalos ügyet Budapesten kell intézniük.

– Pest megye is kétarcú. Egész más a Budapestet körbeölelő gyűrű, és egész mások a távoli részek, főleg délen, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek, és nagy a munkanélküliség – szögezi le Czira Szabolcs.

Igaz, a Központi Régió az úgynevezett Pólus Program keretében fokozottan hátrányos kistérségnek minősítette a nagykőrösi, a ceglédi, valamint a szobi területeket, ami pluszpontokat jelent a támogatások elosztásánál. De még így is jóval kevesebb uniós pénz érkezik ezekre a településekre, mintha leválnának Budapestről.

Gyarmati sorban

Persze a fővárosnak is vannak érvei, hogy mi indokolja a megyétől való jelentős elvonást. Budapestre naponta 200 ezren járnak be dolgozni, a forgalom mind a főváros útjait terheli. S a Központi Régió munkahelyeinek 83 százaléka a fővárosban található. Mellesleg: Budapest termeli meg az ország GDP-jének mintegy 35 százalékát.

A megyei polgármestereket azonban talán még az elvonásnál is jobban zavarja, hogy Budapest nem tekinti partnernek őket. Ahogy Gémesi György fogalmaz: a főváros az elmúlt 18 évben meg sem próbált konzultációkat kezdeményezni a többi településsel. Pedig a lakosság száma alapján egyre inkább azonos erejű felekről van szó. Hisz míg a Budapesten élők száma a rendszerváltozás óta kétmillióról 1,7 millióra apadt, Pest megye népessége 1 millióról 1,3 millióra nőtt. Utóbbi létszám egyébként már jócskán kiadna egy önálló uniós régiót. Burgenlandban például 300 ezernél is kevesebben élnek, a térség mégis önálló területi egységet alkot.

Bár a támogatások eloszlásában Pest megye most is vesztesnek számít, Albertirsa polgármestere úgy tudja: a helyzet csak romlani fog az uniós költségvetési ciklus vége felé haladva. Míg jelenleg a többi régióforrásainak 70-80 százalékához juthatnak hozzá, néhány év múlva ez az arány 50 százalékra csökkenhet.

Kárász Andor