A nyilvános rendezvényen egyetlen televíziós csatornaként volt jelen a Hír Tv stábja is. De csak addig a három percig, ameddig erre engedélyt kapott. Rosta Miklós, a Liberális Fiatalok Egyesületének elnöke Fodor Gábor szavába vágva szólította fel az operatőrt, fejezze be a kamerázást.

– Letelt az idő, és szóltak hátulról, hogy nem látnak. Megkérhetném, hogy a kamerát vigye ki? – szólt a parancs.

Nem valószínű, hogy a kamera mögött álló három liberális fiatal intett volna, tűrhetetlen, hogy semmit nem látnak Fodorból. Sokkal inkább a liberális toleranciára láttunk egy élő példát, amelyről maga Rosta így vélekedik: „A LiFE politikamentes szervezet, de nem értékmentes. A tolerancia és a szabadság az a két legfőbb érték, amelyért fellépünk, és amelyek szépségét a fiatalok számára fel szeretnénk csillantani.” (Hogy a fiatal liberálisok vezére mennyire tolerálja a neki nem tetsző véleményt, keretes írásunkban olvashatnak bővebben.)

Miközben a Hír Tv-nek mutatták, merre van a kijárat, Fodor a régi, hagyományos liberalizmus, és az új, modern liberalizmus közötti kapcsolatról beszélt.

– Húszéves hagyományunk a jogállami normákhoz, az emberi jogokhoz való ragaszkodásunk. Ez az egyik fundamentuma az SZDSZ-nek. A másik a hiteles gazdaságpolitikánk, amely mindig kiszámítható volt. A kilencvenes években sikert arattunk a hagyományos liberális gondolatokkal, amikor azt mondtuk, hiszünk a felelős egyénben, aki saját sorsára nézve felelős döntéseket hoz. Nem atyáskodni kell az emberek felett. Nem alattvalóként kell kezelni őket, hanem felelős polgárként, aki a legfontosabb döntéseket helyesen vagy hibásan, de meghozza. Most azt mondjuk, felelősek vagyunk, hogy a minket körülvevő világot rendben és tisztességben adjuk át az utókornak. Ez a felelősség fogja összekötni a hagyományos liberális gondolatokat a modern liberális eszmékkel. Ez fogja tágítani a liberális gondolatokat és növelni szavazótáborunkat – vázolta a környezetvédelmi miniszter az új liberális stratégiát, amelynek jelszava a felelősség.

Ez elsősorban az országért érzett felelősség, amelyet, mint kiderült, már 1994-ben, az MSZP-vel kötött koalíció idején is szem előtt tartottak a liberálisok.

– 1994-ben felelősen döntöttünk, hogy az ország érdekében vállaltuk a koalíciót az MSZP-vel. A programunk jelentős részét megvalósítottuk, az ország gazdasága jó útra tért. Az SZDSZ-ben akkor nem volt kellő bátorság, hogy kilépjen a koalícióból, pedig a szocialistáknak megvolt a többségük nélkülünk is. Ez hiba volt. Most nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy kilépjünk a koalícióból. Nehéz látni, mi az a megoldás, amely a koalíció fennmaradását eredményezi. De a végsőkig kell keresni ezt, az ország és az SZDSZ érdekében is. Felelős politikus ezzel tartozik a választóinak. Az ország érdeke azt kívánja, hogy politikai stabilitás legyen, de az SZDSZ nem adhatja fel saját magát. Semmilyen koalíciót nem lehet a végsőkig fenntartani. Ha a saját programjaink, elveink feladására kényszerítenek minket, akkor fel kell állni – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette, szükséges, hogy az SZDSZ most kemény választ adjon a miniszterelnök egyoldalú döntésére, amellyel felmentette a liberális egészségügyi minisztert, mert ha nem, úgy tűnhet, a jövőben bármit meg lehet tenni az SZDSZ-szel.

Fodor elismerte, nem biztos, hogy az az ország érdeke, amit ő annak lát, de abban biztos, hogy az ország érdeke nem az előre hozott választások, ahol a jobboldal kétharmados többséget szerezhet. A liberális politikus szerint nem jó egyetlen demokráciának sem, ha egy politikai tömörülés kétharmados többségben kormányoz. Hozzátette, akkor is ezt mondaná, ha az SZDSZ lenne hasonló helyzetben.

Különös, hogy Fodor elfelejtette, 1994–1998-ban az MSZP–SZDSZ-koalíció kétharmados többséggel rendelkezett az Országgyűlésben. Tehát volt hasonló helyzetben. Kérdésre, hogy indulna-e egy újabb elnökségi választáson, így felelt: – Vállalom az újabb megmérettetést az elnökségi székért. Büszkén állhatok az SZDSZ tagsága elé, mert ha van ember, aki az elmúlt években jól szolgálta az SZDSZ-t, én ezek közé tartozom. Ne vegyék nagyképűségnek, de igazán büszke vagyok erre a teljesítményre, amellyel az országot és az SZDSZ-t is szolgálom. Remélem, az SZDSZ is büszke rá. Nem gondolom, hogy nekem kell feltétlenül az SZDSZ elnökének lenni. Ha a sors úgy hozza, vállalom, de nem hiszem, hogy egyedül erre csak én lennék alkalmas.

Ezután bírálta a népszavazás utáni kormánypárti reakciókat. Ahogy fogalmazott, „nem duzzogni és megsértődni kell, vagy fenyegetni az embereket, hogy nem lesz pénz, hanem vegyük tudomásul az emberek akaratát”. Szerinte a felelős politizálás mellett hitelességre is szükség van, amelyet elvesztett a koalíció.

– Választásokat Magyarországon nem azért lehet nyerni, mert sokat ígérünk, és az emberek ennek bedőlnek, hanem azért, mert egy párt elvesztette a hitelét, és van helyette egy másik, amelyik hitelesebb. 2006-ban azért sikerült ennek a koalíciónak győznie, mert egy miniszterelnök-váltás után, a miniszterelnök-jelölt hitelesebbnek bizonyult, mint az ellenzék vezetője. Hitelesség az, amikor a tettek és a szavak összhangban vannak. Ezen a téren a koalíció óriási veszteségeket szenvedett. Ez már az őszödi beszéd előtt megtörtént. A választók szembesültek a választások után, hogy a tettek és a szavak nincsenek összhangban. Mások voltak az ígéretek, és mások a tettek. Hitelvesztés történt a miniszterelnök részéről, a szocialista párt részéről és az SZDSZ részéről. Részünkről főleg a 2006. október 23-ai események megítélésekor. Az a párt, amelyik a jogállami normák következetes érvényesítéséért küzd, nem kardoskodhat a rendőri vezetők kitüntetése mellett. De ilyenek voltak a gazdasággal kapcsolatos fellengzős kijelentéseink is, amelyekre rácáfolt az élet – szögezte le Fodor, amiről akaratlanul is Kóka „Pannon pumája” jut eszünkbe.

Fodor elárulta, még két héttel ezelőtt is optimista volt a jövőt illetően.

– A 2010-es választásokig vissza kell szerezni a hitelességet. Teljes és átfogó változásra van szükség a kormányzás terén. Személyi és programbeli változásra. A miniszterelnök-váltáson nem nekünk, hanem a szocialistáknak kell gondolkodniuk. Április 30-áig kiderül, egy ilyen csere megoldás lehet-e a válságra. Lehet, hogy az lesz a vége, a koalícióból kilépünk, lehet, hogy nem. Ez utóbbira elég kevés esélyt látok. Egy biztos, az SZDSZ-nek elszántan végig kell menni az úton, amit elkezdett – hangsúlyozta, majd felhívta a figyelmet, az SZDSZ-nek egy teljesen más programra van szüksége, amelyhez új személyek kellenek, mert ha egy új programot ugyanazok képviselnek, akik a régit, akkor az nem lesz hiteles.

Két területet említett, ahol változtatni kell a programon.

– Az egyház vagy a határon túli magyarok ügyét nem szabad teljesen átengedni a jobboldalnak. Nem igaz, hogy ezek hagyományosan jobboldali kérdések. Mi, akik meggyőződéssel valljuk a szabadságot, hogy felelős, felnőtt emberként kell kezelni a polgárokat, van mondanivalónk a határon túli magyarság és a vallásosak számára is – ismertette a gyökeresen új liberális programot, majd összegzésként megemlítette, hogy az SZDSZ-t ellenzékben is el tudja képzelni.

– Mindvégig azon kell dolgoznunk, hogy megoldjuk a válságot. Ha nem lehet, mert ez a programunk, vagy a saját önbecsülésünk feladásával jár, akkor ki kell lépni a koalícióból. De ez csak a végső megoldás lehet. Világossá kell tennünk, hogy felelősséget érzünk az ország jövője iránt. Ha ezt kormányon tudjuk tenni, akkor ott, ha nem, akkor ellenzékben.

Az ellenzékiséggel a jelek szerint már jóelőre megbarátkozott Fodor Gábor. Lehet, hogy tud valamit?

Lass Gábor

Liberális cenzúra

Párbeszéd Rosta Miklós és a fórumon felszólaló, taglistáról törölt SZDSZ-es között

– A miniszterelnök sok kérdésben megtévesztette a választókat, és ez sajnos kiderült az SZDSZ-ről is. A küldöttgyűlésünk nem volt tiszta. Nagyon rossz, hogy ez kiderült rólunk. Gulácsy soha nem fizetett tagdíjat, mégis SZDSZ-tag. Engem előzetes értesítés nélkül töröltek a taglistáról, pedig fizettem tagdíjat…

– Röviden, kérlek!

– Lehet, hogy azért, mert őszintén el szoktam mondani a véleményemet? Maximálisan egyetértek, hogy nem érdeke az országnak az előrehozott választás. Nem látom, ez a két párt 2010-ig hogyan fog megerősödni. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány hat éve igen negatív időszak volt, nem sok pozitívumot tudunk felmutatni…

– Rövidebben, kérlek!

– Röviden? Nem lehet! Annál sokkal bonyolultabb a helyzet. Állandóan azt halljuk, hogy rosszul kommunikáltuk a népszavazást, ezért lett sikeres. Ezzel nem értek egyet. A kommunikáció rossz volt, de az alapvető probléma…

– Kati, sokan vagyunk!

– Miki, kérlek…

– Kérdezzél!

– Jó, lesz kérdés is, de azt fel kell vezetnem valahogy. Ezzel a vitánkkal egyébként több idő megy el… Ugye, a jelszavunk szerint rendbe tesszük az egészségügyet. De rosszul fogtunk hozzá az egészségügyi reformhoz. Háromnegyed órát vártam arra, hogy befizessem a vizitdíjat. Ezt rosszul csináltuk, ez nem kommunikációs probléma…

– Jó, akkor ez volt a kérdés.

– Jó… Miki, az a nagy probléma, hogy soha nem lehet semmit kibeszélni.

– Sokan vagyunk, én csak szeretném, ha sokan jelentkeznének.