Ez a betegség folyamatos gyulladáscsökkentő kezelést tesz szükségessé, emellett a betegek életminősége, fizikai aktivitása számottevően nem tér el az azonos korú, egészséges társakétól. Az asztmás beteg rendszeresen sportolhat, sőt a versenysportokat is űzhet. Lehetőség szerint viszont óvakodnia kell a légúti vírusfertőzésektől, a háziporatkától, a pollenektől, a dohányfüsttől, a tartós futástól, nem élhet együtt lakásban tartott háziállatokkal. Pszichés tényezők is jelentősen befolyásolhatják az asztmás rohamok kialakulását. Ugyancsak kiváltó szerepe lehet a meteorológiai frontoknak is. A beteg állapotán javíthat a tengerparti vagy magaslati levegő, esetleg a sóbarlang különleges klímája is, de ezek minden esetben csak a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként jöhetnek szóba. A tengerpart elsősorban az allergiás betegek (kiemelkedően jó hatású a parlagfűallergiásoknál), a sóbarlang különleges klímája pedig főként a nagy mennyiségű váladékképződéssel járó betegségekben szenvedőknek (hörghurut, arcüreggyulladás) ajánlható. Az első életévben jelentkező asztmás tünetek egy része iskoláskorra megszűnik. Az enyhe asztmások mintegy hetven százaléka felnőttkorára kinövi a betegségét. A gyermekkorban is súlyos rohamokat produkáló asztmásnak azonban nagy az esélye arra, hogy felnőttkorában is súlyos asztmás lesz. A gyermekkori asztma sikeres kezelése esetén a tartós gyulladáscsökkentő alkalmazása néhány év alatt befejezhető, a szükséges kezelés fenntartása mellett a gyermek társaival azonos minőségű életet élhet. Azonban minden esetben fontos, hogy a gyermek és a szülő pontos kezelési tervvel rendelkezzék, az ellenőrző vizsgálatokon, és ahol lehetőség van rá, a rendszeres betegoktatásban való részvétel szintén nélkülözhetetlen. Az élelmiszereket dúsító adalékok közül sok szintetikus anyag allergiát, asztmás rohamot, csalánkiütést okozhat. Ennek ellenére az orvosok és a táplálkozástudományi szakemberek sem ismertetik elég hangsúlyosan azt az egyre szélesebb körben tapasztalható megfigyelést, hogy több adalékanyag, elsősorban a gyerekeknél, viselkedési zavarokat is kiválthat, melynek magatartásjegyei a hiperaktivitás tünetcsoportjára emlékeztetnek. Elsőként Feingold amerikai gyermekorvos hívta fel a figyelmet arra, hogy összefüggés lehet a táplálkozás és a viselkedés között, mivel az élelmiszerek vegyi anyagai hatnak a fejlődő agysejtekre. Kockázatmentes gyógymódja, a róla elnevezett diéta mellőzi az étrendből az olyan készételeket, amelyben mesterséges színezék, aroma lehet. Megfigyelései szerint mire a gyerekek szervezetéből, mintegy két hét elteltével a vegyi anyagok kiürülnek, pozitív magatartásbeli változás áll be náluk. Sokkal nyugodtabbak, jobban tudnak koncentrálni, figyelni.

R. Papp Ágnes

Asztmadiéta, hallal és a gyümölcscsel

A fokozott gyümölcs- és halfogyasztás csökkentheti a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát, derül ki a Thorax című folyóiratban korábban publikált tanulmányból. Bolgár kutatók hat európai ország, köztük hazánk, több mint húszezer hét és tizenegy év közötti gyermekének étkezési szokásai és az asztma között összefüggéseit vizsgálták. A vizsgálat eredményei világosan kimutatták a kapcsolatot a hal- és gyümölcsevés és az asztma kialakulása között. Azok, akik havonta kevesebb mint egy alkalommal ettek halat, illetve az átlagosnál kevesebb gyümölcsöt fogyasztottak nagyobb arányban küszködtek asztmatikus köhögéssel, visszatérő mellkasi sípolással, telente köhögéssel. A tanulmányban olvasható, hogy a kutatók úgy vélik, a hal jótékony hatása valószínűleg a halolajban található omega-3 zsírsavnak köszönhető, amely gyulladáscsökkentő hatású. A zsírsavak a sejtek falainak összetevői, alkotóelemei, nélkülözhetetlenek a test működésében, az oxigén felhasználásában és a sejtek működésének szabályozásában.