Bár az elmúlt tíz-egynéhány esztendőben több mint 25 milliárd forintot költött az állam a Bábolna Zrt.-re, ez feneketlen kútnak bizonyult, s két évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék majdnem 18 milliárdos vagyonvesztést állapított meg. A jelentés felelősségre vonást is javasolt, ám ilyesmire mindmáig nem került sor. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. viszont nemrég kezdeményezte a fizetésképtelenné vált Bábolna Zrt. felszámolását, miután a cég képtelen kifizetni százmillió forintos adósságait, annak ellenére, hogy egy 2005-ös kormánydöntés értelmében az addigi hátralékokat elengedték a valamikor nagyhírű mezőgazdasági vállalatnak.

A cég értékesítéséről már 2006 nyarán kormányhatározat született, mely veszteségcsökkentést írt elő. Az ezt célzó intézkedések csak részben voltak sikeresek, a csőd viszont kiteljesedett, így nem lehetett tovább halogatni a felszámolást. A részvénytársaság legfőbb értéke az általa művelt mintegy 11 ezer hektár kiváló minőségű magyar termőföld haszonbérleti joga, melytől tulajdonosa, az állam most igyekszik megszabadulni. A haszonbérleti jog 2020-ban jár le, addig tehát papíron mindenképpen állami tulajdonban marad a termőföld, ám utána a haszonbérlő érvényesítheti elővásárlási jogát. Nem mindegy tehát, kié lesz. Különös tekintettel arra, hogy addigra már a külföldiek földvásárlására vonatkozó halasztás réges-rég lejár…

A magánosításra ítélt 11 ezer hektár földrajzilag nem mind Bábolnán található. A kisváros környezetében 5600, Kerteskőn közel 1000, Szendrőn pedig 4400 hektár fekszik. A kétségtelenül veszteséget termelő valamikori szocialista óriásvállalatot már a polgári kormány idején elkezdték elemeire szedni, oly módon, hogy a feltétlenül megóvandó értékek állami tulajdonban maradjanak. Ekkor és ezért jött létre például a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft., mely világhírnévnek örvend a bábolnai arab (ma shagya-arab néven ismerik) lófajta tenyésztésében. Az egyedülálló nemzeti érték is veszélybe kerülhet a Bábolna Zrt. felszámolása miatt.

Különös földügyletek

Egyelőre annyi biztos, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szendrőn már megindult a kótya-vetye. A Bábolna Zrt. által itt bérelt földet huszonegy részre osztották, és ezeket egyetlen csomagban írták ki eladásra összesen 1,2 milliárd forintért. A felosztásra azért volt szükség, mert a földtörvény értelmében 300 hektárnál nagyobb területet nem lehet értékesíteni. Vagy is ezzel a trükkel maga az állam játszotta ki a földtörvényt, betartva ugyan annak formai követelményeit, de megcsúfolva szellemiségét. A pályázatra két jelentkező akadt, az egyik a helyi állami gazdaság dolgozóiból alakult konzorcium, a másik pedig egy nyírbátori magánszemélyekből álló befektetői csoport, akik véletlenül éppen földijei Veres János pénzügyminiszternek, aki egyébként volt államtitkárát, Tátrai Miklóst nevezte ki a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élére. Egyelőre sikertelennek bizonyult a pályázat, bár eddig négyszer hirdették meg, de a nyírbátori befektetői csoport, melynek hátterében információink szerint olasz érdekeltség húzódik meg, továbbra is szeretné magáénak tudni a földet. A játszma tehát Szendrőn – sakknyelven szólva – függőben van.

Ugyancsak a Bábolna Zrt.-hez tartozik a kerteskői gazdaság. Itt eredményes volt a pályázat, 480 hektáros területét 192 millió forintért adták el, 200 millió forintra becsült eszközállományát pedig mindössze tizedáron, 20 millióért. Az új tulajdonos, pontosabban a pályázatra összeálló három magánszemély ennyi pénzért jutott egy kastélyhoz és egy jól működő lovasbirtokhoz. Vagyis tizedáron. Ami azért is furcsa, mert az egyik versenytárs, a Csernye Kft. 212 milliót kínált. A Demokrata ezzel kapcsolatos érdeklődésére Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője azt mondta, a beérkezett pályázatok közül csupán kettő volt érvényes, és azok közül a nagyobb összegűt fogadták el. A kerteskői gazdaságnak egyébként 200 milliós APEH-tartozása van, amit a pályázati kiírásban elfelejtettek feltüntetni, így várhatóan érvénytelenítik az eredményt és új pályázatot írnak ki.

Különös dolgok történnek Bábolnán is. Horváth Klára, a városka szocialista polgármestere tavaly kezdeményezte a város határában lévő 240 hektár kiváló minőségű, majdnem 40 aranykoronás termőföld pályázati kiírását eladás céljából. (Egy terület aranykoronában mért értéke az az adó, melyet egy egységnyi földterület tiszta jövedelme után vetnek ki, 35 aranykorona fölött már extra minőségűnek számít.) A szokatlan kérés eredményeként egyfordulós nyílt pályázatot írtak ki a kérdéses területre. A bábolnai helyhatóság 201 millió forintot ígért érte, ám csodák csodájára a semmiből hirtelen feltűnt két magánszemély, akik 227 millió forint plusz áfa ellenében elhappolták a földet. Mindez lehetne a véletlen műve is, ám egy tavaly október 10-én keltezett, a bábolnai polgármesteri hivatalnak címzett levél tanúsága szerint a két nyertes, bizonyos Farkas Sándor és Bujáki Gábor kinyilatkoztatja, hogy a tatai illetőségű Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft. megbízásából és finanszírozásából vásárolták meg a bábolnai földterületet, amelyet ki akarnak vonni a szántóföldi művelésből, és ipari parkként kívánják értékesíteni. A levélben kérik az önkormányzatot, hogy vonja belterületbe a 240 hektárt. Vagyis ebből az derül ki, hogy a két magánszemély valójában strómanként szolgált az ügyletben.

A Vivax Kft., bár ügyvezetője, Jagarics Ferenc magyar, egy spanyol befektetői konzorcium tagja, s már a földeladás előtt megkeresték a bábolnai önkormányzatot azzal, hogy logisztikai központot szeretnének létrehozni a kérdéses területen. Erről maga Horváth Klára beszélt tavaly szeptemberben az egyik megyei lapban. E tény ismeretében legalábbis furcsa, hogy maga a bábolnai szocialista polgármester kezdeményezi a szóban forgó 240 hektár pályáztatását a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. A tények ismeretében annyi mindenképp kijelenthető, hogy Horváth Klára közreműködésével került idegen érdekeltségbe a terület.

Völner Pál, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés fideszes elnöke szerint érthetetlen, hogy az önkormányzat együttműködik a nyertesekkel, vagyis a versenytársakkal az ipari parkká nyilvánításban, hozzásegítve őket a várható haszonhoz. E jelenség okairól szerettük volna megkérdezni Horváth Klárát, ám a polgármester asszony elérhetetlennek bizonyult.

Adalék, hogy a Vivax Kft. ügyvezetője, Jagarics Ferenc a Schmuck Andor-féle, bizonyos tagjai által üzleti vonalon Leisztinger Tamás szocialista milliárdoshoz is köthető Tisztelet Társasága egyik alelnöke, s két évvel ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési választási listájának 13. helyén szerepelt.

Veszélyben a ménesbirtok

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t 2001-ben hozta létre az akkori kormány, azzal a céllal, hogy a megóvja minden magánosítási kísérlettől, és állami tulajdonban tartsa. Ez annál inkább indokolt, hiszen a bábolnai ménes története 1789-ig nyúlik vissza, akkor indult meg itt a lótenyésztés. A ménesbirtok feladata elsősorban a génmegőrzés, az évszázadok óta honos, genetikailag tiszta bábolnai arab (1978 óta ismert nevén a shagya-arab) fajta megőrzése és tenyésztése. Egyedülálló, 450 lovat számláló élő génbank található tehát Bábolnán, s a Ménesbirtok Kft.-hez tartozik a Szapáryak műemlék kastélya (melynek udvarán Magyarország legöregebb, jövőre háromszáz éves akácfája található, s ahol az istállók egy részében még a lóitatók is márványból vannak), az arborétum és a horgásztó, továbbá egy szálló és egy étterem is gazdagítja a portfóliót. A ménesbirtok folyamatosan fogadja a turistákat, ezenkívül lótenyésztés és a lovassport szempontjából is nélkülözhetetlen nemzeti érték. És mert a sokoldalúság egy ilyen jeles intézmény esetében is erény, húsz kilovoltos áramellátást biztosít a környékbeli baromfitenyésztőknek.

Az elmúlt öt évben Rombauer Tamás volt a Ménesbirtok Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember tizenhét éven át dolgozott Bábolnán, tíz évig ménesvezető volt, mindent tud a lovakról. Vezetése alatt a cég csődközeli állapotból stabil helyzetbe került. Január 18-án azonban felmondtak neki, helyére Mezei László került, aki agrármérnök és cipőkereskedő. Az ok minden bizonnyal az, hogy Rombauer László ellenezte a Ménesbirtok Kft. vagyonkezelésének magánkézbe adását. Erre ugyanis tavaly zártkörű pályázatot írt ki a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ami merőben ellentétes a cég létrehozásakor kinyilvánított szándékkal, mely szerint a bábolnai ménest mint nemzeti értéket meg kell óvni a haszonelvű magántőkétől. A vagyonkezelés megpályáztatása mellett kardoskodott Bábolna már említett szocialista polgármestere, Horváth Klára is.

A vagyonkezelésre a szocialista kötődésű, alapvetően sertéstenyésztésben utazó Pegano Pig Kft. ácsingózott, olyannyira, hogy a cég ügyvezető igazgatója, Takács Imre nem volt rest levelet írni a KVI-nek, melyben 25 évre kérte cége számára a jogot. A Pegano Pig korábban megvásárolta a bábolnai sertéstelepeket, s emiatt földigénye is lett, valószínűleg ezért igyekezett a cég oly nagyon bevenni magát a Ménesbirtok Kft.-be. A sürgölődés azonban nem járt eredménnyel, mert Magyar Bálint SZDSZ-es és Csontos János szocialista országgyűlési képviselők törvénymódosítást kezdeményeztek, s így a Ménesbirtok Kft.-t beemelték azon mintegy 40 cég közé, melyeket az állam nem adhat magánkézbe. A veszély azonban nem múlt el. Az állam ugyanis nem tett le a kezelői jog átadásáról, s nemrég utasította a Ménesbirtok Kft.-t, hogy idén december 31-ig vonja kényszerművelésbe a Bábolna Zrt. földjeit. Vagyis a cégre olyan feladatot ró, amely nem tartozik annak arculatába.

Saját kézbe

Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója szerint ennek az a célja, hogy az értékes állami tulajdonú földvagyont átvigyék egy olyan cégbe, ahol nincs annyira szem előtt, majd a Bábolna Zrt. felszámolása körüli viharok csillapultával sejthetően előre ismert befektetői köröknek játsszák át. A ménesbirtok munkatársai is ettől félnek, s mint mondják, Rombauer László leváltása óta bizonytalanság lett úrrá a cégnél. Mint megtudtuk, semmilyen megnyugtató tájékoztatást nem kaptak a jövőre vonatkozóan. Így nem tudni, mi lesz az országos gazdasági válság közepette is gyarapodó ménesbirtokkal, a tervezett fejlesztésekkel.

A Ménesbirtok Kft. ugyanis folyamatosan küzd a szűkös anyagi körülményekkel. Nem áll rendelkezésére olyan mennyiségű földterület, melynek jövedelméből biztonsággal működhetne a nemzeti értéket jelentő cég. A Bábolna Zrt. felszámolásával felgyorsult földspekulációknak könnyen áldozatul eshet az 1789 óta fennálló világhírű ménes.

A nemzeti érték elherdálását megakadályozandó Völner Pál, Komárom-Esztergom megye közgyűlésének fideszes elnöke bejelentette, ha az állam szabadulni akar vagyonától, a megye bármikor hajlandó átvenni a ménesbirtokot és a Bábolna Zrt. földterületeit, amelyeknek, mint mondta, állami tulajdonban kell maradniuk. A megye vezetése azt is támogatná, ha a környék gazdálkodói konzorciumot alakítanának, s a földben rejlő megélhetési lehetőségeket az ott élők javára kamatoztatnák. A bennfentes befektetők, spekulánsok mutyizásai, nagybirtokok szerzésére irányuló törekvései azonban elfogadhatatlanok, szögezte le a megyei közgyűlés elnöke.

Ágoston Balázs