Szabó Ferenc indulat és keserűség nélkül méri a szavakat. Pedig 452 napos börtön-, pontosabban fogházbüntetés fenyegeti az ötvenöt éves férfit, mert a falu a határától nyolcszáz méterre levő gödörbe önti a szennyvizét. A jog betűi szerint ez pedig bűncselekmény.

A gödör egy ligetes, bokros területen helyezkedik el. Nem nagyobb tízszer harminc méternél. Jelentős részét benőtte a sás, partján több helyen is mély vájatokat nyomtak a földbe a szippantós kocsik széles kerekei. A szürkésbarna léből nagy, fehér mésztömbök kandikálnak ki helyenként, a polgármesteri hivatal oltatlan meszet dobat időnként a vízbe.

– A mész kibéleli a gödör alját és megfogja a talajvíz felé szivárgó szennyeződések nagy részét – tárja szét a karját, Szabó Ferenc polgármester. – Ezt tudjuk tenni. A falu törpe vízműve, azaz magas, oszlopra állított fémglóbusza két és fél kilométerre van innen. Víztől eredő járványok nem söpörtek végig Bobán. És most az igazságügyi szakértői vélemény sem állapította meg, hogy szennyezné a gödör a falu ivóvízkészletét.

Lecsaptak a rendőrök

Pontosan negyven éve, 1968-ban alakította ki ezt az úgynevezett lerakóhelyet a sághegyaljai termelőszövetkezet. Ide hordták Boba szennyvizét is, a szokás pedig mindmáig megmaradt. Azzal a különbséggel, hogy már nem a téesz, hanem Hegedűs Ferenc celldömölki vállalkozó gyűjti össze szippantós IFA-jával a faluban a szennyvizet, és ő viszi aztán a gödörhöz. Nemcsak írásos engedélye van erre a bobai polgármesteri hivataltól, hanem szerződése is.

– Szerződésem van más, környékbeli községekkel is – mondja Hegedűs Ferenc –, érdekes, hogy baj csak itt, Bobán lett belőle.

Az történt, hogy 2007 júliusában egy bobai lakos feljelentést tett a rendőrségen a polgármester ellen, amiért a falu a szennyvizét az ő földjére önti.

– A terület nem az övé, az ő földje csak odébb kezdődik, azon pedig nem szennyvíz, hanem belvizes tócsa volt. Mindegy, odakint a rendőrök megfogták a szippantós kocsit, és beindult a vizsgálat – teszi hozzá Szabó Ferenc.

A nekilóduló büntetőeljárásban a polgármestert tették felelőssé, mert ő adta ki még 2004-ben Hegedűs Ferenc vállalkozónak a szmötyi kiöntésére az írásos engedélyt. A polgármestert mint elsőrendű vádlottat összesen 11 ezer forintnyi pénzbírságra büntette a sárvári bíróság, amit börtönre váltanak át, ha nem fizet. Megbüntették Hegedűs Ferenc vállalkozót, sőt, a fiát is, aki csak alkalmazott apja vállalkozásában. Ő vezette az IFA-t, amikor a gödörtől jövet lecsaptak rájuk a rendőrök. A bíróság pénzbírságra ítélte őket, fejenként 75 ezret kellett fizetniük.

– Kérdeztem a rendőröktől, hogy máshol is hordom a szennyvizet, azért nem kapnak el? – magyarázza Hegedűs Ferenc.

– Nem, mert ott nincs följelentés, válaszolták. Apa és fia elfogadta az ítéletet, a polgármester azonban nem.

Csökken minden

Boba 877 lelket számol. Az utóbbi években közel százzal emelkedett az itt élők száma. Körülbelül 3 százalékos a község munkanélküliségi rátája, a vasutat leszámítva azonban nincs munkahely, az emberek – ahogy itt mondják – vidékre járnak dolgozni. A házakon látszik, hogy dúl a minimálbérek korszaka. Összesen 6,3 millió forint marad helyben az önkormányzatnál a bobaiak személyi jövedelem adójából, településfenntartásra pedig 1400 forintot kap évente a falu lakosonként a központi forrásokból. Ebből főként a kaszálást, takarítást fizetik. A község megtartotta nyolcosztályos iskoláját, nem szállt be a kormány által diktált térségi iskolaintegrációba, inkább maga integrált, most tizennégy falu gyerekei tanulnak nála. Saját iskolabuszaival hordja-viszi a diákokat naponta. Az előző év gyerekenkénti 204 ezer forintos központi normatívája mára 160 ezerre csökkent, mint ahogy csökkent az iskolabusz diákonként számolt 80 ezer forintos támogatása is, igaz, csupán 74 ezer forintra.

Boba pályázatokkal igyekezett ellensúlyozni az elvonásokat, amelyekkel már hatodik éve szorít és újra csak szorít a kormány a településeken. Ma már a Gyurcsány-kabinet szakértői sem tagadják, hogy két év múlva olyan csődhullám keletkezhet ezen a téren, amely elsöpri a hazai önkormányzatok 70 százalékát. A kormány központosít, és akár a gazdaságban, itt is csak a nagyokat pártolja, mondván, azok az életképesebbek. A 2500 lélekszám alatti településeknek nemcsak az iskoláikat kell központosítaniuk, de körjegyzőségeket kell alakítaniuk, ha hozzá akarnak férni a pályázati pénzekhez a jövőben. Mintha a tanácsrendszerben kimúlt járási szerkezet lopakodna vissza.

Boba, hogy előre meneküljön, sokat és sokszor pályázott. Ezekből aztán új iskolarészt épített, rendbe hozta az óvodát, korszerűsítette a közvilágítást, kipofozta a művelődési házat, hosszan lehet sorolni még…

A csatorna és a szennyvíztisztító azonban túl kemény dió volt. Pedig nem maradt ki a tervekből sohasem.

Ördögi kör

A másodfokú bíróság is firtatja, mit tett Boba, illetve a község polgármestere ezen a téren. Egy költségtervezet szerint 700 millió forintba kerülne a csatorna és a tisztító összesen. Boba azonban alacsony lélekszáma miatt nincs benne a kormányzat által vezérelt csatorna- és szennyvíztisztító-építési programban, tehát központi segítségre nem számíthat. Próbált társulni a környezetében levő településekkel, azonban épp a megye- és régióhatáron fekszik, ezért senki sem akart összeállni vele, merthogy idegen irányba folyna el akkor a pénz egy része. A 700 milliót tehát Bobának kellene előteremtenie.

– A csatornákra és tisztítókra kiírt pályázatok egyik sajátossága, hogy feltételrendszerüknél fogva társulásban a 600 lélek alatti, egyedül viszont a 2000 lakos fölötti települések vehetnek részt rajtuk – mutat írásos dokumentumokat Szabó Ferenc, a 877 lakosú település polgármestere. Amúgy is olyan magas önerőt követelnek általában, hogy a falunak a legjobb esetben is legalább 280 milliót kellene felmutatnia. Ez majdnem a duplája Boba éves költségvetésének. A község adóbevételei minimálisak, maradnának tehát a bobai családok, azok a bizonyos minimálbéres háztartások. A háromszáz bobai portának azonban 800-800 ezer forintot kellene fizetnie egyenként, hogy meglegyen a pályázati önrész.

– Ennek itt még a tizedét sem lehet az emberekből kisajtolni – mondja egy hatvan körüli férfi a helyi iskola előtt.

Lennének persze más megoldások is. Elvitethették volna a szennyvizet például valamelyik közelebbi tisztítóba, akár a néhány kilométerre levő Celldömölkébe is. Boba Celldömölköt, de Sárvárt, Jánosházát is megkereste az ügyben, sőt, levelet írt Pápának és Szombathelynek is. Pápa és Szombathely nem is válaszolt, a többiek pedig nemet mondtak. Ezek a tisztítók az adott település nagyságára készültek annak idején, kapacitásuk véges. Távolabb pedig nem lehet menni. A hatvan kilométerre levő Szombathely esetében is már legalább 35-40 ezer forintjába került volna 10 köbméternyi szennyvíz kiszippantása és elszállítása egy-egy bobai családnak. Havonta. Ez tízszerese a mai költségnek. Nemsokára megszületik a jogerős bírósági döntés. Ha a bírák külön úgy rendelkeznek, akkor Szabó Ferencnek itt, harmadik ciklusa közepén meg kell válnia a székétől is.

– Bírságok jönnek, emberek mennek, a probléma viszont marad – mondja dr. Vidovics Anna, Boba jegyzője. – Mert a szennyvizet továbbra sem tudjuk máshová vinni.

A sárvári bíróság első fokú ítéletében maga is enyhítő, méghozzá nyomatékos körülményként értékeli, hogy a polgármester tényleges lehetőségei és az úgynevezett jogszabályi háttér nem voltak szinkronban. Ettől függetlenül akár holnap is indulhat egy újabb per az ügyben Szabó Ferenc ellen.

Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy beindult a környezetvédelmi felügyelőség büntetőgyaluja is. Boba önkormányzatát 40 millió forintra bírságolta, Hegedűs Ferenc vállalkozót pedig 142 millióra. Csak emlékeztetőül: Bobának 157 millió az éves költségvetése, Hegedűs Ferenc pedig 120 ezret keres havonta. Két öreg IFA-ja jó ha 4 milliót ér összesen. A rendelkezés szerint a bírság összegének 30 százaléka a helyi önkormányzatokat illeti. Azaz Boba fizet Bobának.

Vicc? Nem, hanem Gyurcsány Ferenc országa. De akár Kafkáé is lehetne.

Sinkovics Ferenc