Szélerőművek az olimpián, 25 méter magas példány Brüsszelben az Európai Bizottság épülete előtt, szélkerék-forradalom az Egyesült Államokban a lakosság körében: divat lett a szélenergia, vagy csak felismerték pótolhatatlan értékeit? 2000 és 2006 között mindenesetre negyvenszeresére nőtt szélenergia-termelés Magyarországon. Már évekkel ezelőtt igazi verseny alakult ki a megújuló energiaforrások között is, részint az energiaforrások minél hatékonyabb kinyerése és az ár szempontjából, részint a támogatások elnyerésében. S idővel a szélerőműparkokban rejlő üzleti lehetőségek mellett a hétköznapi ember elkezdett megismerkedni a meglepően hatékony kis forgó szerkezetekkel is. Ha igaz az állítás, hogy minden egyes esztendőben az ország több ezer éves energiatermelésének megfelelő erejű napfény éri hazánkat, hasonló a helyzet a szél esetében is. Nincs más hátra, mint az ember szolgálatába állítani.

Sok kicsi sokra megy

A hibrid rendszerek előnye, hogy a megújuló energiaforrások jól kiegészítik egymást. Nappal és a meleg hónapokban inkább a Nap, a többi évszakban és napszakban inkább a szél erejében bízhatunk. Ráadásul méretük tetszőlegesen csökkenthető és növelhető: ahogy szélgenerátorból választhatunk az egyszerűbbektől a nagyobb teljesítményűekig, a napkollektorok és napelemek száma és mérete is variálható. A rendszer ideális esetben kiegészíthető vízenergiát hasznosító eszközzel vagy aggregátorral.

Vajon érdemes-e beruházni egy ilyen rendszerbe? Főleg azok gondolkodhatnak el ezen, akik családi vagy víkendházuk áramellátását szeretnék környezetkímélőbb módon megoldani, és erre hajlandók áldozni is megtakarított pénzükből. Az országos hálózatba nem bekapcsolt tanyasi és más vidéki területek természetesen már hosszú évek óta élvezik a zöld energia áldásait, ám a még mindig viszonylag olcsó elektromos energia miatt alaposan meg kell fontolni, alkalmas-e a helyünk és környezetünk arra, hogy világításunkat, elektromos berendezéseinket a jövőben a légmozgás erejével üzemeltessük.

A néhány százezer forintos beruházástól a többmilliósig terjed a skála. Például az NVS Team Szélkerékcentruma már 125 ezer forinttól árul szélgenerátorokat. Megújuló Energia Szakáruházában a legkisebb teljesítményű, hibrid üzemű áram ellátó rendszer, amelyben a napelem csúcsteljesítménye 160 W, a szélgenerátoré pedig 400 W, bruttó egymillió forintba kerül. Egy családi vállalkozás, a Windenergy Megújuló Energia egyik referenciamunkája 3 család lakóháza egy vidéki településen. A generátor teljesítménye 4 kW (a rotor átmérője 5 méter), a szélgenerátor 2 millió forintba került, ez 6 m/s átlag szélsebességnél évi 11 300 kWh áramot termel. A hozzávaló, feszültséget átalakító inverter, az energiát raktározó akkumulátor és egyéb műszaki berendezések megsokszorozzák a költségeket. Ám szinte lehetetlen pontos árakat mondani, mert az függ az energiafogyasztástól, a szélsebességtől és az alkalmazott technológiától. Egy vidéki tanya villamosítása, a hibrid rendszer kiépítése a Windenergy tapasztalatai szerint másfél-kétmillió forintból kijön. A beruházás értéke miatt is érdemes szakértőket megkérdezni.

A szelet olyan helyeken érdemes megzabolázni, ahol átlagsebessége 3,6 m/s feletti, ami Magyarországon csak egyes területeken általános. Zavaczki Andrea, a Windenergy vezetője szerint a hálózati árammal nem rendelkező tanyák és a hétvégi házak, kertek mintegy harmada elég szeles ahhoz, hogy hosszú távon megérje a befektetés.

Mire kell figyelni?

A szélenergia hasznosítására legalkalmasabb térség az északnyugati országrész, de a délkeleti is jelentős szélenergiakinccsel rendelkezik. Megfelelő nagy terület szükséges a torony vagy állvány felállításához, érdemes kiszámolni a jelenlegi és a várható áramigényt, és elengedhetetlenül szükséges a „szélterepviszonyok” előzetes mérése, a megfelelő magasság meghatározása. Utóbbi feladatok talán a legfontosabbak: mivel az energiatartalom a szélsebességgel köbösen nő, ezért például kétszeres sebesség mellett az energiatermelés nyolcszoros.

Az élménybeszámolókból, a házi szélenergiát körüljáró internetes portálok és fórumok segítségével jól nyomon követhető az elmúlt 5 év fejlődése, sokaknak már élete részévé vált a szerkezettel való foglalatoskodás. A nemzetközi online aukciós boltokban külön szekciója van már az egyszerűbb szélgenerátoroknak. A fórumok látogatottsága arról tanúskodik, hogy meglepően sokan használnak megújuló energiaforrásokat hazánkban (hobbiszinten is gyártanak, például kávéfőzésre elég egy otthon, rövid idő alatt összebarkácsolható gép). Nemcsak a telepítésről való döntés jelez már környezettudatos szemléletmódot, de sok esetben az energiatermelés megindulása hoz fontos változást, mert a felhasználó kénytelen karbantartani, felügyelni a rendszert, és jóval pontosabb képe lesz a saját energiaigényéről is.

Persze, akadnak nyomós ellenérvek is, amelyek a szélenergia hasznosítása ellen szólnak. Drága, zajos, vizuális környezetszennyezést okoz és a magyar hatóságokkal is meg kell küzdeni: ezek lehetnek a házi erőmű kiépítésének akadályai. A szélerőműparkok építésekor azok a legfőbb panaszok világszerte, hogy tönkreteszi a tájat, hangos, sőt megépítésekor gyakran ideiglenes környezetkárosítással jár. Hat méter felett már nehéz szabadon terjeszkedni, és épületre szerelt szélkerék esetében is csak 3 méterrel nyúlhatunk túl a ház tetőgerincén. Az önkormányzat mellett a szomszéd is kifogásokat emelhet, velük is dűlőre kell jutni. Ha pedig úgynevezett hálózatra tápláló rendszert akarunk, fel kell venni a szolgáltatóval a kapcsolatot, hogy megtudjuk a csatlakoztatás feltételeit és költségeit. Egyértelmű előnye, hogy az alternatív energiaforrások között a szélturbina a leggazdaságosabb áramtermelésre, ahogy az is, hogy kevés ráfordítással hozzáépíthető a meglévő napelemes rendszerekhez, illetve könnyen költöztethető és igen tartós.

Nem szélmalomharc

Kedvező fejlemény, hogy az egyik magyar európai parlamenti képviselő idén februárban kérte a gazdasági minisztertől a kis szélerőművek engedélyezésének felülvizsgálatát, mert 0,5 kW névleges teljesítőképességtől már az építésügyi hatósághoz kellett fordulni. A miniszter ígéretet tett a változtatásra, a kiserőművi kör teljesítőképességének határát 50 kVA mértékben javasolta meghatározni. A technikai fejlődéssel egyre nagyobb teljesítményű, csendesebb, és (ami nem elhanyagolható) szebb kivitelezésű szélkerekek jelennek meg. A haladást gyorsítja, hogy több nagy befektető lát fantáziát ebben a megújuló energiaforrásban. Mind több kormány jelenti be a szélenergia hasznosítására és elterjesztésére vonatkozó terveit. Ezzel egy időben számos civil szervezet küzd ugyanezen célokért. Ahogy évszázadokkal korábban a malmok vagy a hajók esetében, megint eljöhet az az idő, hogy bárki „befoghatja” a szelet, de most nem a hajója, hanem a családja és az otthona, így a jövő vitorlájába.

Monostori Tibor