Új szabályozás nehezíti januártól a szélerőművek gazdálkodását. Egy tavalyi kormányrendelet előírása szerint a cégeknek havi, heti, valamint napi menetrendben előre kell jelezniük termelésüket a Magyar Villamosipari Rendszerirányító (Mavir) felé, s negyedórás bontásban kell megadniuk a pontos adatokat arról, mikor hány kilowattóra áramot szolgáltatnak majd. Ha ettől végül 30 százalékkal jobban eltérnek, kilowatt-óránként 5 forint büntetést kell kifizetniük.

Meteorológiai képtelenség

A jogszabály célja a villamosenergia-termelés kiszámíthatóvá tétele volt. Az áram ugyanis nem raktározható, így a Mavirnak folyamatosan össze kell hangolnia a termelést a fogyasztói igényekkel. A feladatot pedig jócskán megnehezíti, ha a termelők véletlenszerűen küldik a villamos energiát az országos hálózatba. Ennek megfelelően nemcsak a szélerőművek számára írták elő a menetrend-készítési kötelezettséget, hanem az egyéb erőműveknél is büntetik a többlet-, vagy éppen vállalások alatti teljesítést. Sőt, esetükben már 4 százalékos eltéréstől.

Csakhogy a szélerőművek egész másképp működnek, mint hagyományos társaik. Míg az utóbbiaknál a felhasznált fűtőanyag függvényében jól kiszámítható a megtermelt energia, addig a szélerőművek erőforrása, a szél emberi akarattól független tényező. Épp ezért engedélyezett számukra a jogszabály a hagyományos erőművekhez képest lényegesen nagyobb tűréshatárt. A szakma szerint azonban nem elég nagyot. A szabályozás szerint az erőművek minden hónap 7-éig kötelesek leadni jövő hónapra várható termelésüket, negyedórás bontásban. Ezt aztán minden hét szerdáig pontosíthatják a következő hétre vonatkozóan. Sőt, minden munkanap 9 óráig a másnapi menetrendben is újabb pontosításokat hajthatnak végre. Az egynapos átfutás alól csupán a hétvégék jelentik a kivételt: ilyenkor pénteken kell leadni a szombat, vasárnap és hétfőre szóló végső menetrendeket. S aki ettől is eltér, az számíthat a már említett büntetésre.

– Európában példátlan előírásról van szó – mondja Balogh Antal, a mosonmagyaróvári Energy Corp. műszaki igazgatója. – A jelenlegi meteorológiai rendszerek ugyanis nem három napra, de még 24 órára sem tudják előre megmondani negyedórás bontásban, hogy mikor mekkora szél várható. A szél ereje ugyanis 100-150 méter magasságban szinte percenként változik. Épp ezért egyetlen országban sem várnak a szél erőművektől hasonló pontosságú terveket – nem is beszélve a büntetésről. Nem úgy a magyar jogszabály, amely szerint „ha a szél erőmű +/– 30 százalékkal eltér a menetrendtől, köteles szabályozási pótdíjat fizetni, kivéve, ha a menetrend rajta kívül álló, előre nem látható okok miatt nem teljesül”.

S rögtön a következő mondatban pontosít is: „az időjárás nem tekinthető előre nem látható oknak”. Erre mondják a szélerőművek üzemeltetői: aki ezt kitalálta, semmit sem tud a szélről. A nehézségeket fokozza, hogy az a bizonyos 30 százalék eltérés nem a szél erejére, hanem a megtermelt energia mennyiségére vonatkozik. Az utóbbi ugyanis köbös összefüggés alapján viszonyul a szél változásához, ami azt jelenti, hogy már alig több mint 3 százalékos szélerősség-változás elegendő, hogy az erőmű a büntetési sávba csússzon.

Elismerik, de büntetnek

A szélerőművek ma 26,46 forintot kapnak minden megtermelt kilowattóra energia után. Ez meglehetősen magas összeg, a Magyarországon legolcsóbb paksi áram például csupán 8,69 forintba kerül, s a széntüzelésű erőművek is 11-20 forint közötti áron állítják elő a villamos energiát. Ezen árkülönbségre hivatkozva a hagyományos áramtermelők kezdettől ellenzik a szeleseknek megítélt magasabb átvételi árat. Nem sikertelenül: előbb elérték, hogy kvóták közé szorítsák a magyarországi szélerőművek számát, a mostani menetrendírási kötelezettséggel pedig a nyereségüket is sikerül megtépázni.

Első ránézésre úgy tűnik, mintha az 5 forintos büntetés burkolt árcsökkentést jelentene: a 26,46 forintos ár több időintervallumban 21,46 forintra csökken. Valójában azonban ez csak terven felüli termelésre igaz. Amennyiben a szél alatta marad a várakozásoknak, sokkal súlyosabb a helyzet. Ilyenkor ugyanis a meg nem termelt – tehát nulla forint bevételt hozó – energia után kell kilowattóránként 5 forint büntetést fizetni.

– Januárban 4,76 forint volt kilowatt-óránként az átlagos büntetés, de például épp a tegnapi napon ez 18 forintra is felment. Volt olyan, hogy a büntetés a bevétel tízszeresét elvitte, sőt egyszer előfordult 4900-szoros hiba is. Ez akkor volt, amikor technológiai okok miatt egyébként nagy szélben leálltak a kerekek – sorolja az adatokat Bánfalvi Károly, a mosonmagyaróvári erőművek adatait nyilvántartó Netpoint Bt. vezetője. A szelesek kezdettől tiltakoztak a képtelen rendelet ellen. Novemberben annyit értek el, hogy az Energiahivatal 30 százalékra emelte a kezdetben csupán 10 százalékban meghatározott türelmi sávot. Január közepén a Magyar Szélenergia Társaság konferenciát tartott, amelyen a Mavir és a Magyar Energiahivatal szakemberei is megjelentek. Akkor úgy tűnt, a társaság és a hatóság közösen orvosolni tudja a problémát. Ebben a szellemben nyilatkozott lapunknak Tóth Péter, a szélenergia társaság elnöke. Grabner Péter, az Energiahivatal felügyeleti osztályvezetője pedig kijelentette: heteken belül kidolgozzák a megoldást. Csakhogy azóta eltelt két és fél hónap, s nemhogy megoldás sincs, de a hatóság immár bezsebeli a büntetéseket.

Az sem segít, ha valaki a bizonytalan jogi helyzetre hivatkozva megtagadja a fizetést, ebben az esetben ugyanis a Mavir automatikusan levonja a büntetést a következő hónap árbevételéből. Az Energiahivatalnál arra hivatkoznak: elismerik a szélerőművek igazát, de olyan feladatot hozott nekik az MVM miniszterelnök által bejelentett váratlan átszervezése, hogy nem jut idejük az egyéb munkákra. Most pedig a koalíciós válsággal immár a Gazdasági Minisztériumot is elérte a bizonytalanság, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium mellett egy új, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium alakul, az átszervezések nyilván lelassítják a helyzet megoldását.

Csákány Gábor, az országban több erőművet is működtető NRG System ügyvezetője abban bízik: csak jogszabály-értelmezési problémáról van szó. Egész más lenne ugyanis a helyzet, ha a Mavir nem minden 15 perces eltérés után büntetne, hanem az egész hónap átlagos eltérését venné figyelembe – ebben az esetben ugyanis a többletek és a hiányok valamelyest kiegyenlíthetnék egymást. A Magyar Szélenergia Társaság megbízásából frissen készített jogi anyag pedig így fogalmaz: vélhetően ez volt a jogalkotó eredeti szándéka.

Amit bizonyít, hogy a 15 perces kötelezettség nemcsak a szélerőműveknek, hanem a magának a Mavirnak is megoldhatatlan problémát okoz. A jogszabály egy másik pontja szerint ugyanis a Mavirnak 25 százalékos eltérésnél figyelmeztetnie kell a termelőket, hogy rövidesen a büntetési sávba kerülnek. Csakhogy a Mavirnak nincs olyan rendszere, amelyik adott időpontban értékelni tudná az egyes erőművektől érkező negyedórás termelési mennyiségeket. Így elmarad a figyelmeztetés, ami pedig elvileg feltétele lenne a büntetés későbbi kiszabásának. Más kérdés, hogy a Mavirt emiatt senki nem bünteti…

Sérti a jogbiztonságot

A már említett jogi tanulmány egyébként arra a következtetésre jut: a többlet- vagy alultermelést szankcionáló büntetés sérti a jogbiztonságot, vagyis ellentétben áll az Alkotmány szellemével. A Villamos Energia Törvény szerint ugyanis „az új előírások nem érinthetik a korábbi szabályozás alapján szerzett támogatási jogosultságokat”. Márpedig az ár éppen ezek egyike.

– Az energetikai beruházások hosszú időtartamúak, ez a rendelkezés komolyan veszélyezteti, hogy a társaságok vissza tudják fizetni a hiteleket – mondja Csákány Gábor. – A kisebb erőművek számára a megélhetés is kockázatossá vált – teszi hozzá Bánfalvi Károly.

Magyarországon pillanatnyilag 63 megawattnyi energiát állítanak elő szélből a megtermelt 9000 megawattból. Ausztriában ennek tizenötszörösét, 960 megawattnyi áramot állítanak elő szélkerekekkel, nem is beszélve Németország 20 ezer, vagy Spanyolország 11 ezer megawattos teljesítményéről. No és az unió követelményeiről, amelyek 2020-ra 13 százalékos arányt írnak elő környezetbarát energiaforrásokból. Magyarországon azonban újabban sajátosan értelmezik a „zöld energiát”. Ide sorolják például a fatüzelést, ami az energiaerdők újratelepíthetősége miatt valóban megújuló energiaforrásnak tekinthető, azonban a levegőszennyezést is figyelembe véve messze nem annyira környezetbarát, mint a szél. Pedig a szélenergia pillanatnyilag magas árát csak a beruházások megtérülési kényszere indokolja: a hitelek 13-15 évnyi visszafizetése után ez lesz az egyik legolcsóbb energiatermelési mód.

A törvényi szigorításoknak mindenesetre máris látszik az eredménye. A Magyar Szélenergia Társaság három évvel ezelőtt úgy becsülte, hogy 2008-ra 250 megawattra nőhet Magyarország szélenergia-kapacitása. A három év eltelt, azonban az akkori 61 megawattról mindössze 63-ra nőtt a hazai termelés. Mintha ellenszélben dolgoznának…

Kárász Andor