Fúj, süvölt a Mátra szele, szól a magyar népdal. Kérdés, mit hoz majd magával. Az indiai Apollo Tyres gumigyár ugyanis 300 millió eurós, vagyis nagyjából 75 milliárd forintos beruházásra készül Magyarországon. A hírt nemrég Gyurcsány Ferenc jelentette be újdelhi látogatása alkalmával. A kormány úgy tervezi, hogy tízmilliárd forintos támogatást biztosít a külföldi cégnek. Ez a Hankooknak nyújtott segítségnek mintegy harmada, ámbár ehhez az Európai Unió illetékes testületeinek hozzájárulása is szükséges.

A gyárat a Gyöngyös határában található ipari parkon belül, 45 hektáros területen húznák fel, a termelés évi hétmillió gumiabronccsal indulna meg a tervek szerint. A beruházás körülbelül 900 új munkahelyet jelentene Mátraalján.

Ez már a negyedik külföldi gumigyár, amely hazánkba települ a koreai Hankook, a japán Bridgestone és a francia Michelin mellett (az első egyébként az 1840-es években a pesti Baross utcában működő Kölle és Jung-féle „ruganymézga” gyár volt). Az Apollo Tyresnek hét gyára van Indiában és Afrikában, ezek össztermelése naponta 45 ezer gumiabroncs. A cég nettó árbevétele tavaly több mint egymilliárd dollárt tett ki. A gyöngyösi üzem a tervek szerint 2009 végén kezd termelni, évi 7 millió gumiabroncsot előállítva.

A nagyszabású vállalkozást akár örömmel is fogadhatnánk, hiszen munkahelyeket teremt, vagyis nő a foglalkoztatottság. Az Apollo Tyres a képzetlen, betanítható, ezért olcsó munkaerőre számít elsősorban. Hasonlóan Indiához és Afrikához. Ami viszont hazánk nemzetközi megítélését is tovább rontja, hiszen azt a látszatot kelti (rosszabb esetben azt a tényt bizonyítja), hogy Magyarország már csak a harmadik világból ide települő, súlyosan környezetszennyező vállalkozások kiszolgálására alkalmas.

Gyurcsány Ferenc úgy véli, a külföldi cég idetelepülésével legyőztük a szlovákokat, akikkel szerinte versenyben voltunk az idegen befektetők kegyeinek elnyeréséért. Kormányzati olvasatban tehát durranhatnak a pezsgősüvegek, kezdődhet az ünneplés. Csakhogy a valóság kissé más.

A „szlovákok”, pontosabban egy magyar többségű felvidéki falu polgárai ugyanis nem alulmaradtak velünk szemben, hanem egyszerűen eltanácsolták az indiai gumigyárat. A Kassa közelében fekvő Kenyhec, amely mellett a korábbi helyszínül kiválasztott ipari park található, nem fogadta be az Apollo Tyrest, mivel a falu elöljárósága a megismert dokumentáció alapján úgy vélte, a munkahelyteremtésért túlságosan magas ár a levegőt érő környezetszennyezés. Pedig Kassa környékén 12 százalékos a munkanélküliség, így minden foglalkoztatást növelő beruházás jól jön, de nem minden áron.

Nálunk viszont szabad a vásár. Az új helyszín Gyöngyös lett. A klimatikus gyógyhely címet viselő Mátra, és a hegység nevét viselő történelmi borvidék központi városa. Nem véletlen, hogy a környezetvédők aggódnak a tervezett beruházás miatt. A Levegő Munkacsoport a gazdasági és a környezetvédelmi tárcának írt levélben fejtette ki fenntartásait. A nemrég még hivatalban volt SZDSZ-es miniszterek, Kákosy Csaba és Fodor Gábor a Levegő Munkacsoportnak írt válaszukban arról tájékoztatták a környezetvédőket, hogy nem kívánnak beavatkozni az ügymenetbe, de figyelemmel kísérik az engedélyezési eljárást. Hogy az új miniszterek miként vélekednek az ügyről, az egyelőre nem derült ki.

A zöldek aggályai szerint a gumiabroncsgyártás fajlagosan magas energia- és nyersanyagigényű tevékenység, s így nem illeszkedik abba az elgondolásba, melyet elvben a kormány magáévá tett 2005-ben, nevezetesen, hogy olyan külföldi befektetőket kell támogatni, akik magas hozzáadott értékű termelést vagy szolgáltatást honosítanak meg Magyarországon. A zöldek adatai szerint az Apollo Tyres termékei a gyengébb minőségű kategóriába tartoznak, vagyis rövidebb élettartamuk miatt növelik a használt gumik jelentette környezetszennyezést. A Levegő Munkacsoport azt is felrója levelében, hogy a gyártáskor felhasznált környezetszennyező és egészségkárosító anyagok a gumiabroncsok kopása során nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe. Ezen túlmenően tény, hogy a kőolaj ára folyamatosan emelkedik, s ez befolyásolja a gumigyártást is, hiszen az nagy mennyiségű energiát igényel, a gumik alapanyagát főként szénhidrogének képezik, s a felhasználók, vagyis a közúti közlekedés résztvevői ugyancsak kőolaj-függők.

Hogy tisztábban láthassunk, a Demokrata utánanézett, milyen alapanyagok szükségeltetnek a gumiabroncs-gyártáshoz. Nos, először is kell hozzá természetes és/vagy műkaucsuk. Hogy kopásálló legyen, korommal erősítik meg, amit földgáz vagy szénhidrogének elégetésével nyernek. A gumiabroncsok egyharmada korom. A gumiabroncs szakítószilárdságát, nedves és hideg felületen való tapadását a szilícium-dioxid, vagyis a homok teszi biztosabbá. Ez ugyan közismert anyag, de más a játszótéren találkozni vele, mint gumigyártás közben. Belélegzése kis mennyiségben is szilikózist, sőt rákot okozhat. Fontos összetevő a kén is, amellyel vulkanizálják a gumit. Adalékként különböző szintetikus és szerves vegyi anyagokat is felhasználnak. Vagyis annyi mindenképp megállapítható, hogy nem épp környezetbarát iparágról van szó.

A tervezett gumigyár felépítése jelentősen megnövelné a térségben a kamionforgalmat, ami további jelentős környezetkárosítással járna. Aggasztó a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy az indiai gumigyár ingyenes szén-dioxid kibocsátási kvótát kapna, ami más működő hazai vállalatok helyzetét nehezíti, hiszen ez a mennyiség országra vetítve adott és megváltoztathatatlan. De ami a legfontosabb: ha a tervezett állami támogatást a helyi magyar kisvállalkozások kapnák, körülbelül tízszer több munkahely jöhetne létre, oly módon, hogy a megtermelt haszon is helyben maradna. Vagyis a környezetvédelmi szempontok mellett a pénzügyi ésszerűség is a beruházás ellen szól.

Talán ezért is történhetett, hogy Gyurcsány Ferenc befejezett tényként rukkolt elő a beruházással. Mindeddig ugyanis még semmilyen környezeti hatástanulmány nem készült erre vonatkozóan. Gyöngyös szocialista városvezetése ugyancsak titkolózik, az ellenzéki Polgári Unió Frakció többszöri kérése, felszólítása ellenére sem mutattak be semmi néven nevezhető dokumentációt. A városi ellenzék ezért nem támogatja a beruházást. Mint a polgári frakció vezetője, Tatár László a Demokratának elmondta, korábban széles civil összefogással már sikeresen megakadályozták egy, a térségbe tervezett szemétégető megépítését. A városatya tájékoztatása szerint a Fidesz 1998 óta azért küzd a városban, hogy a klimatikus gyógyhely cím ne kerülhessen veszélybe. A Mátra levegője ugyanis jótékonyan segíti elő a pajzsmirigy-, a tüdő- és a szívbetegek gyógyulását. Ésszerű volna tehát, ha a térség az idegenforgalom és a gyógyturizmus jeles célpontjaként működne, ám ebből a szempontból kimondottan vegetál a Mátra vidéke.

Mint említettük, történelmi borvidékről van szó, olyanról, mely területileg második Magyarországon. Talajtanilag rendkívül sokféle vulkanikus kőzet található itt, mely a napsütéses órák rendkívül magas számát is figyelembe véve páratlan fehérborok alkotását teszi lehetővé. Egyedülálló adottságú vidék ez, melynek nagyszerű adottságai megélhetést biztosítanak az itt élőknek. Nem véletlen, hogy a környéken több mint tízezren élnek a mezőgazdaságból. Az Apollo Tyres beruházása ezt az idilli állapotot sodorhatja veszélybe. A megvalósításra kiszemelt terület nagyjából egy kilométerre van az országúthoz legközelebb eső szőlőktől, s mivel az uralkodó széljárás itt a város és a Mátra felé húz, a levegőbe kerülő szennyezőanyagok is oda jutnának. Ez azért is aggasztó, mert a törvényi előírások szerint egy esztendőben hét olyan nap fordulhat elő, amikor a porszennyezés túllépi a megengedett határértéket. Tavaly pedig tizenegy ilyen napot mértek Gyöngyösön, igaz, ehhez a hosszú, forró nyár is hozzájárulhatott. A gumigyár mindenesetre garantáltan nem csökkenti a szennyezés mértékét.

Cserta István, a Gyöngyösi Hegyközség elnöke lapunk érdeklődésére azt mondta, mindeddig senki semmiről nem tájékoztatta őket, a borászok nem ismerik sem az ipari parkba tervezett üzem, sem a hasonló gyárak működési adatait, így egyelőre – jobb híján – várakozó állásponton vannak. A gyöngyösi Polgári Unió Frakció ezért átfogó környezeti hatástanulmányt sürget, éspedig oly módon, hogy a városban és környékén már működő gyárakkal, üzemekkel, például a Mátrai Hőerőművel együttesen jelentkező környezetterhelést mérjék föl független szakértők. Az egyes gyárak által kibocsátott szennyezés ugyanis külön-külön valószínűleg az előírt határérték alatt van, ám együttesen súlyos károsítást jelenthetnek. Ez a tanulmány azonban három hónapja várat magára, a szocialista városvezetés nem cselekedett ez ügyben.

Az ellenzéki frakció azt is kifogásolja, hogy a gumigyár tervezett műszaki adottságait, az alkalmazni kívánt gyártási technológiát sem ismerik, kaptak viszont egy hatvanoldalas opciós előszerződés-tervezetet, melyről szavazniuk kellene. Az előbb említettek miatt azonban nem támogatják a beruházást, szögezte le a Demokratának Tatár László. Az ellenzéki frakcióvezető azt is elmondta, hogy az indiai cég ugyan megrendelt egy hatástanulmányt, melynek megtekintésére hét munkanap állt a polgárok rendelkezésére, de ezt nem tudják pártatlannak elfogadni, hiszen az azt elkészítő cég nyilvánvalóan nem fog olyan eredményekkel előállni, melyek kedvezőtlenek a megbízójára, vagyis ez esetben az Apollo Tyresre nézve. A polgári ellenzék ezért akár helyi népszavazást is kezdeményez, ha szükséges. Ugyanerre készül a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezete is, mely Sírnak Gyöngyös harangjai címmel kampányt indított az indiai gumigyár ellen.

A Demokrata megkereste Gyöngyös szocialista elöljáróját, Hiesz Györgyöt, ám titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármester elfoglaltsága miatt nem tud időt szakítani ránk. Ezért a polgármesteri hivatal sajtóreferense, Jónás Ágnes válaszolt kérdéseinkre. Az általa elmondottak szerint természetes, hogy az ellenzék még nem látott érdemi hatástanulmányt, hiszen a beruházás még csak puhatolózási szakaszban van, szerződés-előkészítő tárgyalások folynak. Kérdésünkre, hogy miként lehetséges bármilyen szerződésről tárgyalni pontos műszaki ismeretek és környezeti hatástanulmány nélkül, azt a talányos választ kaptuk, hogy még semmi nem biztos. A kevés kézzelfogható tény ismeretében erre csak azt mondhatjuk, hála istennek.

Ágoston Balázs