– Tőkés László néhány hónapja lépett ki az európai politika színpadára, ön most döntött úgy, hogy szerepet vállal az országos politikában. Ez azt is jelenti esetleg, hogy most másfajta szolgálatra van szükség, mint amit lelkészként tettek?

– Az én lelkészi hitvallásomban is benne van, hogy a feladatom, szolgálatom elválaszthatatlan a közélettől. Ha a Bibliát megnézzük, még a prófétáknál is ezt láthatjuk, az isteni ügy szolgálata tehát egyáltalán nem ellentétes a közéleti szerepvállalástól. A példaképem egyébként Márton Áron püspök, aki ugyanígy gondolkodott és élt. Különösen fontos felvállalni egy újfajta feladatot akkor, amikor történelmi sorsfordulókhoz érkezünk. Ezeknél a momentumoknál igenis oda kell állni és segíteni. Egyébként eddig sem állt tőlem távol a politika, a változás annyi, hogy eddig önkormányzati képviselőként tevékenykedtem, most egy nagyobb, többek által figyelemmel követett feladatra vállalkoztam. Úgy vélem, az erdélyi közéletben most erkölcsi többségre van szükség a valódi demokráciához, és ehhez az erkölcsi többséghez szeretném hozzáadni a magam részét.

– Az sajnos tapasztalható, hogy a partiumi településeken nem csupán lélekszámában csökken a magyarság, de a magyar kultúra, hagyomány megőrzése is egyre inkább háttérbe szorul. Mi kell ahhoz, hogy azokon a részeken, így az ön szűkebb környezetében, Háromszéken, ahol még megvan a magyar többség, erős maradhasson a magyarság?

– Hitre és reményre van leginkább szükség. Az RMDSZ óriási bűnt követett el azzal, hogy a Magyarországon is ismert „tanuljunk meg kicsik lenni” elvet vallották, például az autonómia kapcsán. Az apátia, a közélettől való távolmaradás, a fiatalok elvándorlása mind azt mutatják, hogy a reménytelenség politikája rendkívül negatív hatással volt a magyarságra. Mi a bennünk meglévő optimizmust, reményt és derűt szeretnénk átadni az embereknek, elhitetni velük, hogy cselekvőleg beleszólhatunk a saját életünk javításába. Az Orbán-kormány idején ugyanezt a gondolkodást láttam a magyarországi politikában, és azt is észrevehettük, hogy ennek nem csupán lelkileg, de például gazdaságilag is voltak jól érzékelhető eredményei, még abban a viszonylag rövid, négyéves periódusban is.

– Tudja már, hogy amennyiben megválasztanák, mit tenne mondjuk az első egy hónapban?

– Az első lépések között mindenképpen ott szerepelne az autonómia ügyének vállalása, és egy ezt támogató határozati elfogadását javasolnám a Háromszékhez tartozó települések vezetésének. Tenném ezt akkor is, ha tudom, ez egy olyan út, amelyen sok akadállyal kell megküzdeni. Természetesen ezt a munkát nem egyedül szeretném elvégezni, számítanék székelyföldi tanácselnök kollégáim segítségére, támogatására is. Az autonómia mellett azt is fontosnak látom, hogy a tűzoltás, kapkodás helyett hosszú távú stratégiára van szükség a gazdaságban is. Azt tapasztalhattuk például az utóbbi hónapokban, hogy hiába kínál lehetőséget az Európai Unió a mezőgazdaság fejlesztésére, ha egyszer a döntéshozók kapkodnak, sok esetben egyedül hagyják a gazdákat. Ez megengedhetetlen.

– Románia gazdasági fejlődése sokszorosa Magyarországénak. Ezeknek a pozitív folyamatoknak a hatása Székelyföldön is érezhető, vagy inkább csak a többségében románok lakta településeken?

– Érezhető, de még mindig nagyon jellemző a központosítás. Ebben is változásra, újfajta politikára van szükség az eddigiekhez képest. Az autonómia azt is szolgálná, hogy az itt megtermelt adólejek itt is maradjanak, elsősorban a székelyföldi építkezést szolgálják, ne pedig azt tapasztaljuk, hogy leginkább csak eltartunk más vidékeket.

– El lehet érni az autonómiát a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül?

– Sajnos az utóbbi években az volt a jellemző, hogy a közbeszédben – a romániaiban és a magyarországiban is – nagyon sok tévhit keringett. A románok közül sokan nem is pontosan tudják, mit takar az autonómia. Nekik azt szeretnénk elmondani, hogy nem ellenük, hanem értük is cselekszünk, nem elvenni akarunk, hanem adni nekik. Ami pedig azokat a magyarországi politikusokat illeti, akik ellenzik az autonómiát, nos, ők igazán elhihetnék, hogy mivel mi kilencven éve tanuljuk, milyen az, ha egyesek idegenként kezelnek minket a saját hazánkban, így tudjuk azt is, hogy mire kell figyelni, így nem fogunk meggondolatlanul cselekedni. Mindemellett kijelenthető, hogy az erdélyi, székelyföldi magyarságnak is az lenne jó, ha Magyarországon olyan kormány kerülne hatalomra, amely az össznemzeti érdekeket szolgálja.

(bándy)