– Magyarok milliói vásárolnak vasárnap. Ennek most vége lesz?

– A KDNP ötpárti egyeztetést kezdeményez az ügyben, elkészítettük a törvénymódosítás normaszövegét is. Ha a többi párt nem csatlakozik, akkor egyedül adjuk be az indítványt, de nem fogunk meghátrálni a szabad vasárnap kérdésében. A mozgalmat már korábban elindítottuk a Munkástanácsok és a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetével közösen, s ehhez csatlakozott több szakszervezet, még az MSZOSZ is, de magunk mögött tudhatunk egy-két üzletláncot, például a CBA-t is.

– Pedig ők is kinyitnak vasárnaponként.

– De csak addig, amíg a multik is ezt teszik, mert másként képtelenek lennének versenyben maradni. Azokon a településeken, ahol nyitva tartanak a nagy bevásárlóközpontok, a kisebb üzletek is kénytelenek vasárnaponként kinyitni, mert attól félnek, különben elveszítik a vevőiket. Természetesen nem szeretnénk a szükséges vásárlások lehetőségét korlátozni, de a tömeges vasárnapi foglalkoztatásnak gátat kell vetni.

– Csak a kereskedelemre koncentrál a törvénymódosítási javaslat?

– Nem. Azokra a termelőüzemekre is, amelyeknek a profitéhségen kívül semmi okuk sincs arra, hogy vasárnap is dolgoztassanak. Természetesen lennének kivételek. Ilyenek a folyamatos működést igénylő vállalkozások, például a kohók. Ugyancsak dolgozniuk kell vasárnaponként az idegenforgalom szolgáltatóinak, a sportpályák üzembentartóinak és a közlekedésben dolgozóknak is. Ez természetes. Na de egy varrodának miért kell vasárnap is működni?

– Lehet, hogy a varroda dolgozói már elfogadták ezt a helyzetet…

– Lehet, de közben tönkremegy a családi életük, a társas kapcsolataik, atomizálódik a társadalom. Azt pedig már KDNP-s képviselőként mondom, hogy a vasárnap számunkra nemcsak munkaszüneti nap, hanem ünnep is. A rendszeres vasárnapi munkavégzéssel sérül a vallás szabad gyakorlásának alkotmányos joga. Sajnos az ide vonatkozó magyar rendelkezések páratlanul liberálisak. Sokan mondják, hogy eleve a multik kedvében akart járni az állam. Én inkább úgy fogalmaznék, a rossz szabályozást egyszerűen kihasználják a multik.

– Van egy társadalmi réteg, amelyik már nem tud meglenni a vasárnapi vásárolgatás nélkül. Velük mi lesz?

– Sajnálom azokat, akiknek a bevásárlóközpontok jelentik a legnagyobb élményt. A család és a barátok, a társas összejövetelek, vagy egy értelmes hobbi több tiszta örömöt hordoz.

– Ha már a munka világánál tartunk: a Gyurcsány-kormány fontolóra vette, hogy hatvannyolc évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Erről mi a véleménye?

– Nincsenek hiteles információim ezekről a tervekről, de az tény, hogy ez a kabinet nem képes átgondolt és hosszú távon is vállalható választ adni a kihívásokra. A KDNP elkészítette átfogó, az egész rendszert megreformáló nyugdíjkoncepcióját, a konkrét törvénymódosítási javaslatokkal, sőt háttértanulmányokkal együtt. Mi a korhatár folyamatos emelése helyett a rugalmas nyugdíjba vonulási időt támogatjuk.

– A kabinet legújabb csodaszere a spórolás lett. Meddig lehet e téren elmenni?

– Nem túl messzire. Újabban a segélyellenes hangok mellett megszólalnak már az új támogatást javaslók is. Épp a beszélgetésünk előtt hangzott el a parlamentben, hogy az úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetűek gyermekeit támogatással késztetnék a családi hiányosságokat pótló óvodai elhelyezésre. Szerintem ennél a rétegnél minden új támogatás a megélhetési gyermekszülést növeli. Mi iskolalátogatási feltételhez kötöttük a meglévő támogatást, a családi pótlékot.

– Most készítik elő azt a rendelkezést, hogy csak az kaphasson rendszeresen szociális segélyt, aki legalább tizenöt napot dolgozik három hónap alatt. Elképzelhető, hogy a liberálisok kiugrását akarja ezzel megbosszulni a kormány?

– Horn Gábor a maga stílusában kimondta az igazságot. A népszavazással az emberek magáról a kormányról és az általa képviselt rendszerről mondtak véleményt. Ami az SZDSZ-t illeti, a párt koalíciós partnerből alkupartner lett, ezzel ha lehet, még tovább erősödött a zsarolási potenciálja. Most annyit kér egy-egy fontos kormányzati előterjesztés megszavazásáért, amennyit nem szégyell, nem köti semmilyen előzetes megállapodás. A helyzet továbbra is az, hogy egyelőre csak az MSZP és az SZDSZ politikusainak van lehetőségük Gyurcsány Ferenc eltávolítására.

– Erre nem lát más megoldást?

– Elvileg látok. Például egy nagy, hosszan húzódó, általános sztrájkot.

– De meg lehet-e szervezni Magyarországon egy ilyet?

– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem. A magyar társadalom ma erre alkalmatlan. Ennek az az oka, hogy az aktív népesség jelentős része a kádári szocializmusban nevelkedett. Vagyis egy olyan rendszerben, amelyben az emberek nem szólhattak bele saját sorsuk alakításába. Azt mondják, 1956 hőseit is a szocializmus nevelte, mégis kirobbantották a forradalmat. De ez nem igaz. 1956 hősei még a háború előtt szocializálódtak és az 1956-ig eltelt néhány év nem volt elegendő a társadalom tudatának átformálására. Ma szinte ugyanez a helyzet, csak éppen fordított előjellel.

– Idén van a Biblia éve. Keveset hallani erről…

– A pozitív események ritkán keltenek érdeklődést a médiában. Ez is elsősorban az egyházi közösségeken belül hat. Néhány esetben lép túl ezen. Példának mondhatnám, hogy a saját körzetemben is volt egy több települést érintő rendezvény, ami egyszerre volt egyházinak és mindenkit érintően kulturálisnak nevezhető. Ami a politikát illeti, a baloldal képviselői között vannak kifejezetten egyházellenesek, de többen azok, akik egyház nélküli társadalomban gondolkodnak. Vagyis az egyházak egyszerűen nem illenek bele a világukba. Az egyházpolitikával foglalkozó liberálisok az első kategóriába tartoznak. Ők igyekeznek az egyházakat a civil szervezetek közé sorolni és megfosztani őket a történelmi és társadalmi szerepük miatt nekik járó lehetőségektől. Emellett szocialista barátaik segítségével sikerült elterjeszteniük azt az alapigazságként hirdetett szemtelenséget, hogy az egyház ne politizáljon, vagyis ne mondjon véleményt sorskérdéseinkről, és maradjon a templomok falai között. A Szentatya a napokban nyilatkozott elismerően arról, hogy a magyar püspökök felemelték szavukat a házasság és a család alkotmányos védelme érdekében, különösen az élettársi, közte az egyneműek kapcsolatának házassággal azonos rangra emelése ellen.

– Úgy tűnik azonban, hogy a mai húsz évesek körében már ódivatú dolognak számít a házasság, sokuk inkább az együttélést választja.

– Sajnos ennél rosszabb a helyzet. Az adatok azt mutatják, hogy általában a párkapcsolatok száma csökken, vagyis nő a magányos életformát választók száma. A vasárnap pontosan ezért fontos, mert ha elveszik ezt az ünnepet az emberektől, lazulnak a családi és baráti kapcsolatok, növekszik a magány. Ráadásul tény, hogy a profitéhes munkaadó számára a felelősség és kötöttség nélküli szingli a legjobb munkaerő. Ez okból kíván törvényt módosítani a szabad vasárnap visszaszerzésére a KDNP.

Sinkovics Ferenc