Alacsony részvételi arány jellemezte Románia-szerte a helyhatósági választásokat. Lapzártakor rendelkezésre álló adatok szerint a szavazáson csak az arra jogosultak mintegy negyven százaléka vett részt. Erdélyben még ennél is kevesebben érdeklődtek a voksolás iránt. Magyar szempontból az önkormányzati választás legnagyobb kérdése az volt, sikerül-e a két hónapja bejegyzett Magyar Polgári Pártnak biztonsággal megvetni a lábát a helyhatóságokban. Az eredmények ismeretében elmondható, hogy az alakulat az előzetes várakozásoknál gyengébben szerepelt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek sikerült például Bunta Levente személyében meghódítani Székelyudvarhelyt, mely mindeddig az MPP bevehetetlen bástyája volt. Igaz, az RMDSZ-es jelölt mindössze 51 százalékkal nyert Orbán Árpád előtt. Markó Béláék legnagyobb győzelme kétségkívül Hargita megye tanácselnöki székének megtartása, itt ugyanis Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester, MPP-elnök volt az ellenfél. A megye élére a voksok mintegy 60 százalékával Borboly Csaba, az RMDSZ fiatal generációjának befolyásos politikusa került. Csíkszeredában is magabiztosan, ugyancsak a szavazatok 60 százalékával tartotta meg polgármesteri tisztségét az RMDSZ-es Ráduly Róbert az MPP-s Papp Előddel szemben. Kovászna megyében viszont második fordulóra kerül sor a tanácselnöki poszt eléréséért. Itt az RMDSZ- es Tamás Sándor vezet a voksok 45,81 százalékával, jelentősen megelőzve az MPP-s Kovács Istvánt. Kovászna megye székvárosában, Sepsiszentgyörgyön igen szoros eredmény született. Antal Árpád, az RMDSZ jelöltje 41 százalékkal jutott a következő fordulóba, míg MPP-s ellenfele, Csinta Samu a voksok 39 százalékát gyűjtötte be. Itt tehát akár meg is fordítható az eredmény.

A Magyar Polgári Párt jelöltje áll jobban Gyergyószentmiklóson. Mezei János lapzártakor több mint 400 szavazattal vezetett az RMDSZ-es Weil Gyula előtt. Ugyancsak lapzártakor érvényes adat szerint az első körben megszerezte Kézdivásárhely polgármesteri székét az MPP-s Rácz Károly, aki a voksok mintegy 53 százalékával utasította maga mögé az RMDSZ-es Török Sándort, a városka eddigi első emberét. Székelyföldön tehát, bár néhány érzékeny vereséget is elszenvedett, jelentős sikereket is fel tudott mutatni a Magyar Polgári Párt.

Erdély más vidékein viszont magabiztosan nyert az RMDSZ. Szász Jenőék a szórványvidék számos településén nem is indítottak jelölteket, bizonyítva ezzel, hogy nem kívánnak versengeni a román többségű területeken. Jelentős RMDSZ-es siker, hogy sikerült megtartani a 60 százalékban román többségű Szászrégen polgármesteri székét, s a hasonló nemzetiségi arányú Szatmárnémeti élén is újrázhat Ilyés Gyula. Érzékeny kudarc viszont, hogy a közel 50 százalékos magyarsággal rendelkező Marosvásárhely első embere továbbra is a román Dorin Florea lesz, miután legyőzte Borbély László szállításügyi minisztert, az RMDSZ egyik erős emberét. Maros megye tanácselnöke várhatóan továbbra is az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke lesz, s előreláthatólag magyar vezetés kerül Szatmár megye élére.

A helyhatósági választásról általában elmondható, hogy a szavazók érdeklődése meglehetősen lanyha volt. Különösen feltűnő ez a székely megyékben, ahol a tavalyi európai parlamenti választás kiugróan magas voksolási kedvet hozott. Az urnáktól távol maradók nagy száma azt jelzi, hogy az RMDSZ-ből kiábrándultak jelentős részét nem tudta megszólítani a Magyar Polgári Párt sem. Szász Jenőék azonban így is meg tudták vetni lábukat Székelyföld számos helyhatóságában, s várhatóan több fontos település polgármesteri székét is polgári jelölt foglalhatja el a második fordulóban. Figyelmeztető jel, hogy Szász Jenő mozgástere némileg csökkent, miután nem sikerült elhódítania Hargita megye tanácselnöki székét. Ez azért lehet fontos később, mert a választási eredmények tükrében egyértelmű, hogy az MPP Háromszéken, Szász Jenő belső ellenzékének szűkebb pátriájában a legerősebb.

A párt vezető személyiségei vasárnap esti nyilatkozataikban úgy értékelték az eredményeket, hogy kezdetnek nem rossz. Annyi azonban bizonyos, hogy az MPP-nek az elkövetkező időszakban minden erejét a belső építkezésre és kommunikációs eredményességének növelésére kell fordítani. A politológusok ugyanis nagyjából egyetértenek abban, hogy a kíméletlen negatív kampányban a polgáriak általánosságokat hangoztató, leginkább az autonómia témája köré fölépített üzenetei súlytalanok maradtak az infrastruktúráról, pályázatokról, munkahelyekről beszélő RMDSZ mondandója mellett.

Á. B.