Két év alatt két és félszeresére nőttek a fűtési költségek, s az idei évben további 20-30 százalékos gázáremelésre számíthatunk. Ahogy drágul az energia, egyre kifizetődőbbé válik a lakóházak energiatakarékos átalakítása. Míg korábban egy évtized alatt sem térült meg egy épület teljes körű szigetelése, napjainkra ez 6-10 évre csökkent. Ráadásul a technológiák fejlődésével egyre hatékonyabb megoldásokat kapnak a tulajdonosok.

Szökik az energia

Mai szemmel nézve tragikus a néhány évtizeddel ezelőtt épült házak hőszigetelő képessége. A hetvenes években épült sátortetős kockaházak falait mindössze 4-5 centis szigetelőréteggel építették. A tető felé távozó meleget nem fogja vissza semmi, az ablakok pedig hideg felületként hűtik a lakást. Ráadásul a rossz hőviszonyok az évtizedek alatt tovább rontották az épületeket. Az ablakok és ajtók megvetemedtek, a padlásszigetelésre használt salak összetömörödött, a falak szigetelését pedig elemésztette az idő. Amennyiben valaki spórolni akar megélhetési költségein, kézenfekvő megoldásnak tűnik a szigetelés korszerűsítése. Becslések szerint egy rosszul szigetelt háznál a hőenergia 30-40 százaléka távozik a falakon át, 20-25 százaléka a tetőn át, 25-30 százaléka az ablakokon, 15 százaléka pedig a talaj felé. Mindez nagyjából mutatja azt is, hogy a különböző felületek szigetelésével mennyivel csökkenthető a fűtésszámla.

Bár egy négyzetméterre vetítve a mennyezet engedi át a legtöbb hőt, mivel a falak jóval nagyobb felületet jelentenek, összességében itt vész el a legtöbb energia. Új házaknál a hazai szabvány pillanatnyilag 6-8 centis szigetelést ír elő, azonban Cruchina Sándor, az Austrotherm szigetelő szakmérnöke arra hívja fel a figyelmet: a legtöbb kőműves ennél vékonyabb rétegre beszéli rá a megrendelőt – ha egyáltalán szóba kerül köztük a szigetelés. Az úgynevezett hőátbocsátási tényező előírt értéke Magyarországon 0,45, amit mindössze 4 centis szigetelőréteggel teljesíteni lehet (hőátbocsátási tényező=az a hőmennyiség, amennyi az épület egy négyzetméternyi felületén áthalad). Csehországban és Szlovákiában ennél szigorúbb, 0,32-es érték az előírás. A szakember azért megjegyzi: ez a 4 centi nem ugyanaz, mint a régi házak 4-5 centis szigetelése. Napjainkban ugyanis lényegesen korszerűbb, magasabb szigetelőképességű falazóanyagokat használnak.

A kisméretű tömör téglákból épített régebbi házak hőátbocsátása 1,5 körüli értéket mutat. Ezeket legalább 12 centis pótlólagos szigeteléssel célszerű ellátni. Ami már érezhetően csökkenti a ház energiafelhasználását. Fokozott hőszigetelésű házaknál pedig 30-40 centis szigetelés is előfordulhat. Igaz, ez már az úgynevezett passzív házakra jellemző, ahol a bent tartózkodók, valamint az elektromos berendezések által kisugárzott hő képes biztosítani az épület melegítését.

A falak szigetelésére általában expandált habot használnak. Ezt a köznyelvben hungarocellként ismert anyagot a ház külső felületéhez rögzítik, majd vakolják. A kívülállók csak onnan veszik észre, hogy az épületen valamiféle átalakítás történt, hogy a fal szintjéhez képest valamivel beljebb kerülnek az ablakok. Cruchina Sándor úgy kalkulál: húszcentis szigetelőréteg felhelyezése esetén fal-négyzetméterenként négyezer forintba kerül az anyagköltség. Lényegesen drágább, tízezer forint az expandált hab, amely viszont egyáltalán nem engedi át a nedvességet. S mintegy nyolcezer forintba kerülnek az úgynevezett formahabosított elemek, amelyek majdnem ugyanilyen jó vízszigetelő képességgel rendelkeznek. A szakember szerint azonban a drágább anyagokat csupán a talajjal érintkező részek, a ház lábazatához érdemes helyezni. Normál viszonyok között ugyanis az expandált hab is ellenáll az időjárás viszontagságainak.

Mindent összeadva félmillió forint befektetésből elvégezhető a falak és a padlás szigetelése, ami már érezhetően javítja a lakók életminőségét.

Papírból, műanyagból

A padlás szigetelésére üveg- vagy salakgyapotot, amennyiben járni is akarnak rajta, hungarocellt használhatunk. Itt is legalább húszcentis réteg felhelyezését javasolják a szakemberek. Legújabban pedig kikísérletezték a cellulózrost-alapú szigetelést, amely tulajdonképpen borsóval kevert újságpapírt jelent.

– A zúzalékot egyszerűen szétterítjük a padláson, amennyiben a lakóknak nincs szükségük a fölső térre. Vagy lehet tömörítve a gerendázat alá helyezni, de falakba is befújható a külső páraáteresztő és a belső légzáró fólia közé – mondja Felföldi Imre, a Felföldi Bt. ügyvezetője. A padlásra a szigetelőréteg leterítése után is föl lehet menni alkalmanként, a levegő páratartalma ugyanis a fölső papírrétegeket egymáshoz tapasztja, egyfajta „tapétát” alakítva ki. A födém szigetelésével hagyományos szintetikus technikát feltételezve a mennyezeten távozó hő 65-70 százalékát megfoghatjuk, cellulózrost-technikával pedig 80-90 százalékra nő ez az arány. A technika alkalmas régi parasztházak korszerűsítésére is, a szigetelés a vályoggal is jól harmonizál, gyakorlatilag együtt mozog a falakkal. Ráadásul a munkálatok mindössze egy tízcentis lyuk fúrását igénylik, ahol be lehet fújni az anyagot a rétegek közé. A vízszintesen terített megoldásnál egy-egy négyzetméterre 6-8 kiló anyag kerül, a tömörített változatnál ennek duplája. A szocialista időkben épült, tízszer tíz négyzetméteres házak esetében 200-250 ezer forint a padlás szigetelésének anyagköltsége.

Különösen rossz a hagyományos kétrétegű ablaküvegek hőátbocsátási képessége. Ezt 2,4 és 3 közé teszi a szakirodalom, ami semmivel nem jobb a panelépületek nyílászáróinak értékénél. Ráadásul a folyamatos hőterhelés miatt az ablakok anyaga erősen vetemedik, ami tovább rontja a szigetelőképességet. Szerencsére az ablakok aránylag kis felületet jelentenek a külső levegővel érintkező teljes területhez képest. Azonban ha a nyílászárókat kihagyjuk a felújításból, leszigetelt falfelület mellett immár a hőveszteség kétharmada az ablakokon át keletkezhet. Ráadásul az ablaknyílások környékén penészesedés léphet fel, a megváltozott hőviszonyok mellett ugyanis különösen hűvössé válik az ablak környéke, ami páralecsapódáshoz vezet.

A legegyszerűbb ablakszigetelés, ha hővisszaverő fóliát ragasztunk a belső ablaküveg külső felére. Szerencsés esetben ezzel máris felére csökkenthetjük az ablakon át távozó hő mennyiségét. Amennyiben cserére szánjuk rá magunkat, fa, fa-alumínium vagy műanyag-profilú szerkezetek közül választhatunk.

Széman György, a Magyar Üvegipari Szövetség főtitkárának tájékoztatása szerint utóbbiak már ötkamrás kivitelben is készülnek. A keret hőátbocsátási tényezője jellemzően 1,6, az üvegeké pedig – melyek közét jól szigetelő nemesgázzal töltik ki – 1,1 körül mozog. Emellett léteznek háromrétegű szerkezetek is, melyek hőátbocsátása 0,5-0,7 között van, ezek azonban egyelőre meglehetősen drágák. Bár a szigetelési tennivalók közül az ablakok jelentik a legkisebb felületet, mégis meglehetősen drága az átalakítás. Az interneten fellelhető árlisták szerint egy 120×100 cm-es kétszárnyú ablak alapesetben 50-60 ezer forintba kerül, vagyis egy egész ház esetében a csere nem úszható meg 300 ezer (ajtócserék esetén 400-500 ezer) forint alatt. De a különböző minőségű szerkezetek meglehetősen széles árskálán mozognak. Széman György szerint azonban egy jó nyílás záró évtizedekig szolgálja a házban lakók kényelmét, s ennek megfelelően kell mérlegelni az árakat – a lényeg, hogy a vásárló ellenőrzött minőséget vegyen.

A talaj felé szökő hővel tudnak utólag a legkevesebbet kezdeni a szakemberek. Itt esetleg melegburkolat (parketta, padlószőnyeg) elhelyezése javíthatja a hőérzetet. Amennyiben a ház alatt pince is található, legalább másfél méter mélységig célszerű szigetelni a helyiség falait.

Nyugdíj-előtakarékosság

Mindent egybevetve tehát 800 ezer-egymillió forintos anyagköltségből oldható meg egy átlagos, 30-40 éves ház utólagos szigetelése. Cruchina Sándor szerint az ügyesebbek – nyílászárócsere nélkül – maguk is meg tudják oldani a feladatot. Az Austrotherm elektronikus levélben igazít el minden hozzá fordulót a házával kapcsolatos tennivalókat illetően. Amennyiben a korszerűsítéshez szakembereket is segítségül hívunk, az összeg a munkadíjakkal mintegy 300 ezer forinttal nő.

A befektetés megtérülése könnyen kiszámítható. A szakirodalom szerint, ha egy ház hőátbocsátási tényezőjét megszorozzuk tízzel, megkapjuk, hogy évente hány köbméter gázra van szükség egy négyzetméternyi felület fűtéséhez. Vagyis egy régi, száz négyzetméteres ház esetében 1,5×10×100=1500 köbméter az éves gázfogyasztás. Amennyiben a hőátbocsátás a szabványban előírt 0,45-re csökken, csupán 450 köbméter gázt használunk. A megspórolt 1050 köbméter a júliustól életbe lépő árak szerint évi 130 ezer forintnyi takarékosságot jelent. Vagyis – munkadíjtól függően – 6-10 év alatt térül meg a beruházás. S akkor még nem volt szó a további gázáremelés lehetőségéről. Ráadásul a szakemberek állítják: 20 centinél vastagabb szigetelés esetén 60-70 százalékról akár 90 százalékra is növelhető az energiamegtakarítás. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy itt már mindenféle komplikációk léphetnek fel: a kevésbé tökéletesen szigetelt részeknél hőhidak keletkezhetnek, aminek következtében a hűvösebb pontokon penészesedés jelenhet meg. Ráadásul a túl jól szigetelt háznál szellőzési problémák is felléphetnek. Míg egy korszerűtlen épületben – szellőztetés nélkül – óránként háromszor cserélődik ki a levegő, az előírásoknak megfelelő, modern házakban ez az érték mindössze 0,6. Amennyiben a hőátbocsátási tényező 0,2 alá csökken, az épület már nem képes biztosítani a benne lakók oxigénellátását. A szigetelőrendszer modernizációját tehát sokszor egybe kell kötni a szellőzési lehetőségek kiépítésével. A modern nyílászárók éppen ezért már légszellőzővel is el vannak látva. Vagyis nagyfokú átalakításoknál aligha kerülhetjük meg a szakemberek közreműködését.

A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek nem panaszkodhatnak: az energiaárak emelkedésével egyre többen ismerik fel a korszerűsítés szükségességét. Ahogy Cruchina Sándor mondja: még a kevésbé jómódúak közül is sokan egyfajta nyugdíj-előtakarékosságként fogják fel a szigetelés modernizációját. Most beruháznak, hogy havonta néhány tízezerrel több maradjon majd meg a szűkös öregkorra. Mert fűteni mindig kell, nem mindegy azonban, hogy mennyiért.

szasa