– Önnek mint országgyűlési képviselőnek miért érte meg ellenzéki politikusokat megfigyeltetni? Minek ezzel egy céget megbízni, amikor rendelkezésre áll az állami apparátus, a rendőrség és az ügyészség? Minek kellett ide magánnyomozó cég?

– Én nem kértem fel semmilyen magáncéget.

– Akkor hogyan került kapcsolatba a Finder Bt.-vel?

– A balkáni háború után megnyertük az ország villamosenergia-importjára kiírt pályázatot, mégsem mi, hanem a németek szállítottak energiát azon a címen, hogy a német kormány adta a tranzakcióhoz a segélyt. Visszavonultunk, de a további pályázatok egy részén ismét nyertünk, és így kerültek a látókörömbe olyan üzletemberek, akikről mindenféleképpen információra volt szükségem. Annál is inkább, mert egy részük nálunk élő szerb és horvát állampolgár volt. A Finder Bt. számára konkrétan ezeknek az embereknek az ellenőrzésére adtam megbízást. Amikor a megállapodást aláírtam, adtam ötmillió forint előleget Stotz Gyulának. Egyszer kaptam egy részszámlát, aminél kérdeztem, hogy hol van az információkat bizonyító dokumentáció. Ilyen nem volt, nem is fizettem. A Finder Bt. belátta ezt, törölte a számlát. 2003 decemberében kaptam egy másik, ötvenötmillió forint plusz áfás számlát, amit szintén hasonló okok miatt visszautasítottam. Ők maguk is akceptálták. 2004-ben kért tőlem egy személyes megbeszélést Gubuznai Zoltán és Stotz Gyula. Az irodámban fogadtam őket, és ők a tudtom és beleegyezésem nélkül egy általuk kezdeményezett beszélgetést titokban magnóra vettek. A beszélgetés a süketek párbeszédévé vált, mert a gazdasági megbízás teljesítésének dokumentációját kértem. Mondták, az nincs, de vannak a politika számára érdekesnek minősíthető információk. Különböző témákat soroltak fel, amik ma már közismertek. Mindegyikre azt mondtam, hogy nem érdekelnek. A felvételen jól hallható, hogy mindegyik témától elhatároltam magam. Mondtam, hogy ezzel nem akarok foglalkozni, különösen azért nem, mert az ismertetett témák az ellenzéket érintették. Az én politikai és erkölcsi normáimba egy ilyenfajta akció nem fér bele. Nem kívántam velük együttműködni. A végén egyértelműen közöltem, ha a gazdasági célú megbízás kapcsán kapok valamit, akkor kész vagyok valamilyen részösszeget fizetni. De csak arra.

– Keller László vajon miért épp a Finder Bt.-vel került kapcsolatba?

– Egy alkalommal nálam találkoztak, az irodámban. Késő este került sor erre a megbeszélésre, nem volt már se titkárnő, se senki, én udvariasságból megkínáltam őket valami itallal, miközben ők folyamatosan tárgyaltak. Ezek után úgy értesültem Kellertől, hogy többé nem találkozott velük, nem kapott tőlük anyagot. De amikor én nem fizettem a társaságnak, akkor ők közvetlenül Kellert keresték. A magnófelvétel kapcsán tudtam meg, hogy nem fogadta őket.

– Nem neheztel a volt közpénzügyi államtitkárra, hogy ilyen helyzetbe hozta?

– Nem kellemes, hogy kitalálták ezt a Kapolyi–Keller-ügyet, de ehhez már hozzászoktam. Hol az eocén program, hol a paksi atomerőmű atyja vagyok, most éppen ennek az ügynek lettem a főszereplője. Ami tény, hogy én csak egy gazdasági célú szerződést kötöttem a Finder Bt.-vel. Ötmillió forintot adtam oda, és azon túl egyetlen fillért sem fizettem. Soha nem adtam semmilyen politikai megbízást, különösen nem ellenzéki politikusok ellen, még kevésbé a sokat emlegetett három személyiségre vonatkozóan, tehát Orbán Viktorra, Simicska Lajosra és Kalmár Istvánra. Ráadásul Orbán esetében nekem még vannak olyan plusz attitűdjeim, amelyek nem politikai tárgyúak, szubjektívek, és ezek is kizárták volna, hogy én egyáltalán ilyenben gondolkodjak.

– Szimpátia?

– Több mint szimpátia. Egy tehetség iránti tisztelet, és ami a leglényegesebb, mindketten Újpest-drukkerek vagyunk! Ezt az ügyet rám fogták. Nem igaz. Semmi olyat nem csináltam, mint amiről a lapokban írtak. Hogy Keller nekem megbízást adott, én meg megbízást adtam a Findernek, ez nem igaz.

– Úgy fogalmazott, hogy egyetért Demeter Ervinnel és Balsai Istvánnal, kész a lehallgatási ügy teljes dokumentációját megmutatni, sőt a házelnöknél egy vizsgálóbizottság életre hívását is szorgalmazza, önmaga védelmére.

– Azt is felajánlottam, hogy Demeter és Balsai úr kilátásba helyezett büntetőfeljelentése előtt is minden papírt rendelkezésükre bocsátok. Egyet mindenképpen kérek, hogy válasszanak el Keller Lászlótól, hiszen neki volt egy állami beosztása, ebben bizonyos dolgokat csinált, ma is a kabinet tagja, ebben én semmi esetre sem kívánok zavaró tényezőként jelentkezni.

– Ön talán azért áll a támadások kereszttüzében, mert a múlt rendszer kulcsfigurája, aki a politikai kapcsolatait át tudta menteni a gazdasági életbe, és ebből nagyon jól meg is él. Az orosz államadósság lebontásában realizált 170 millió dolláros eredményt kapcsolati tőke nélkül nem érhette volna el.

– Voltam energetikai államtitkár, ipari miniszter, voltam a Szovjet, majd az Orosz Tudományos Akadémia energetikai tagozatának tagja. Valóban rengeteg embert ismertem. Az akkori vezetés nyolcvan százalékát. Hogy ez kapcsolati tőke, vagy gazdasági diplomácia? Ezt el kell dönteni.

– Ez a mai napig is működik?

– Már nem. Egyre idősebb leszek, korábbi partnereim nagy része már visszavonult. Már új generációval van kapcsolatom.

– Az orosz adósság lebontása min múlott?

– Szerencsénk volt, igen érdekes szituáció adódott. Az orosz adósságból Ukrajnába szállítottunk orosz szenet, amit ott elégettünk egy erőműben, és a villamos energiát átküldtük Magyarországra. A szenet pedig a Világbank fizette ki nekünk. Lett volna még további lehetőség, mert a Fidesz-kormány megerősítette a második részét ennek az adósságszolgálatnak, de 2002-ben, amikor a Medgyessy-kormány került hatalomra, elvették az esélyt, és egy közvetlen pénzügyi konstrukcióval rendezték a kérdést. Ezért szoktam mondani, hogy én speciel jobban jártam volna, ha a Fidesz marad kormányon.

– Mi is.

– Az viszont tény, hogy ebben az üzletben valóban kellett rendelkezni megfelelő személyi kapcsolatokkal.

– Az ön helyzete másért is különleges: a szociáldemokraták elnöke, aki épp az MSZP frakciójában ül. Ráadásul úgy hírlik, hogy egyre többen lépnek át a szocialistáktól önökhöz. Igaz a hír?

– Valóban sokan lépnek be az MSZDP-be, nemcsak Budapesten, vidéken is, Baranya megyében ezer fölött van az újonnan belépők száma. Ezeknek csak egy töredéke a volt MSZP-s párttag.

– Hány alapszervezetük és hány tagjuk van?

– Minden megyében van alapszervezet, a tagok száma ötezer körül van.

– A pártot miből tartják fenn?

– A saját pénzemből, mert azt gondolom ma is, hogy az évszázados szociáldemokrata értékeket meg kell őrizni. Ez a párttal, a szociális támogatásokkal, a Népszava napilap támogatásával évi 300-400 millió forint költség.

– Ma hányadik a száz leggazdagabb magyar listáján?

– Nem tudom, valahol a háttérben vagyok, a 25–30. hely között.

– Miért kell önnek ez a pártelnökség? A szocialista frakcióban ül, társai már régóta szociáldemokratának vallják magukat, bár nem sok szó esik a valódi szociáldemokrata értékek megőrzéséről. A hangját alig hallani. Mi értelme van így ennek?

– 1996-ban a New York-i Szocialista Internacionálé kongresszusán egy tényszerű határozat született, miszerint Közép-Kelet Európában a szabadpiac mindenhatóságába és a neoliberális gazdaságfilozófiába vetett hit illúziónak bizonyult. Én a kilencvenes évek eleje óta mondom ezt, illetve azt, hogy nagy hiba a politikai érdekeket és jelszavakat összekeverni. Bűn a keleti piacokat feladni. Ez nagy szakmai tévedés volt, amint annak hangoztatása is, hogy Oroszország gazdaságilag nem fog talpra állni. Egy ország, amelyik olyan természeti kincsekkel rendelkezik, mint Oroszország, az talpra áll. Mi lehetett ennek a hajtóereje? Az, hogy az Európai Unió energiahiányos, Oroszország viszont energiahordozóból többlettel rendelkezik. Következésképpen a két oldal meg fogja egymást találni és megindul egy kiegyenlítődés. És mi ebből sajnálatos módon ki fogunk maradni. Ez is történt. Ehhez társult a magyar mezőgazdaság szétverése, ami hatalmas hiba volt. Támogatom ugyan az egyéni vállalkozások céljait, a gyors fejlődésüket, de nem vetném el például a dániai típusú szövetkezeti ipart sem.

– Miképpen fér össze az ön programja a szocialistákéval?

– Az MSZP-vel kötött együttműködésünk egyik motivációja az volt, hogy visszakapjuk a Szocialista Internacionáléban a rendes tagságunkat, és megkapjuk az Európai Parlament szocialista frakciójában a teljes jogú tagságot.

– Ezt elérték, az MSZP jóvoltából besétáltak a nemzetközi szervezetekbe. Sőt ma már csalódott szocialisták jelentkeznek át az MSZDP-be. Vagy hátsó szándékkal jönnek? Mert ön ezt is nyilatkozta.

– Volt olyan információm, hogy egyes körök kvázi a párt elfoglalására készültek. Ezzel a módszerrel az MSZP-ben egy-két esetben éltek is, megyei vagy kerületi alapszervezeteket le is nyúltak. Ezért hívtuk össze a pártértekezletet áprilisban, és hoztunk egy olyan határozatot, hogy az újonnan belépők egy évig csak tanácskozási joggal rendelkezhetnek. Szavazati joguk nincs, de ettől az egy évtől az elnökség eltekinthet. Emellett létrehoztunk egy olyan politikai tanácsadó testületet, ahol nem feltétel a párttagság, sőt valaki lehet más pártnak is a tagja, attól még adhat nekünk tanácsot. És még valami. Mi annak idején a szintén Szocialista Internacionálé és európai parlamenti szocialista frakciótag MSZP-vel kötöttünk koalíciós szerződést, nem az SZDSZ-szel. Akkor még nem hajlott ez a két párt a neoliberális irányba. Én a neoliberális gazdaságfilozófiával a nyolcvanas évek eleje óta vitában állok. A neoliberalizmus az erősek gazdaságfilozófiája. Ez a filozófia vezetett oda, hogy ilyen katasztrofális módon szétszakadtak a társadalmak egy nagyon vékony felső rétegre és egy egyre süllyedő és növekvő szegényebb rétegre. Ezért nincs középosztály. Ezzel én semmiképpen sem tudok egyetérteni.

– Miért nem?

– Azért, mert ha ilyen mértékben szakad szét a társadalom, akkor a gazdasági elitnek nem lesz fizetőképes piaca. Másrészt én híve vagyok az integrációnak, ilyen vonatkozásban különösen fontos Magyarország geopolitikai, geográfiai szerepe, de nem vagyok híve az egypólusú gazdaságdiplomáciának. Sem annak, mikor csak Moszkva, sem annak, amikor csak a nyugati világ a cél. Igenis ki kell használni az ország híd szerepét. Azt pedig állami kötelezettségnek tartom, hogy a magyar termékeknek piacvédelmet kell biztosítani.

– Igaz, hogy keresi a kapcsolatot a Centrum Párttal és az EP-választásokon akár együtt is működnének?

– Igaz. A Centrum Párttal előrehaladott tárgyalásban vagyunk, és minden valószínűség szerint rövid időn belül együttműködési megállapodást kötünk. Hasonlóan előrehaladott tárgyalások folynak a Kisgazda Szövetséggel is.

– Lehet-e pártjuk valamikor parlamenti tényező?

– Abban bízom, hogy 2010-ben az említett szövetségi rendszerben önállóan tudunk majd indulni, önálló jelölteket tudunk állítani. Természetesen többségük közös jelölt lesz, például az MSZP-vel, de legalább egy önálló frakció erejéig bejutnak a magyarországi szociáldemokrata párt képviselői is a magyar országgyűlésbe. Mégpedig nem csalódott MSZP-sekkel, hanem fiatalokkal inkább, akik most lépnek be a szociáldemokraták pártjába.

Gaál Péter

Dr. Kapolyi László

1932-ben született Újpesten

1955-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerkezetépítő mérnöki diplomát szerzett, 1957-ben a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karán végzett, 1961-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen ipari közgazdászként diplomázik. Műszaki és közgazdasági doktor.

1985 óta a Magyar Tudományos Akadémia Rendes Tagja, a Krakkói-, a Moszkvai-, a Miskolci-, és a Pécsi Egyetem díszdoktora, a bostoni Fletcher School of Law and Diplomacy vendégprofesszora.

1976–1980 között nehézipari miniszterhelyettes, 1981–83 az Ipari Minisztérium energetikai államtitkára, 1983–87 ipari miniszter, 1988–89 energiapolitikai kormánybiztos

1989-től a System Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, 1997-től az Rt. igazgatótanácsának elnöke, 2003-tól elnök-vezérigazgató

2002-től országgyűlési képviselő

A Római Klub, a Biopolitics International Organisation, az Aspen Institute Italia, a madridi Instituto de Empresa Tudományos Tanácsának, a Crans Montana Forum és a State of the World Forum tagja.