Egekben a kőolaj és a földgáz ára, a gyorsan fogyó, nem megújuló energiahordozók legalább részleges kiváltására eddig is több megoldás kínálkozott. A biomasszában, a nap- és szélenergiában rejlő lehetőségek mellett a geotermikus energia hasznosítása amolyan mostohagyermeknek számított. Egészen mostanáig. Napjainkban már húsz felett jár azoknak az önkormányzatoknak a száma, amelyek belevágtak, és elindultak azon az úton, amely az első fúrásoktól a stabil, fenntartható áramtermelésig és más gyümölcsöző hasznosítási módokig vezet.

Egy város, amely máris nagy reményekkel tekint a jövőbe: Győr. Borkai Zsolt polgármester a Demokrata kérdésére kifejtette, a korábbi évtizedek olaj-, urán- és egyéb geológiai kutatási adatainak segítségével számítógépes modellezés alapján készültek becslések arra vonatkozóan, hogy érdemese a térségben beruházni. Bár folyamatosan vizsgálják további alternatív energiaforrások felhasználásának lehetőségét, a geotermikuséhoz hasonló stádiumban egyetlen hasonló nagyságrendű projekt sincs előkészítve. Mindeközben nem feledkeznek meg a klasszikus energiafelhasználásról sem, programot indítottak, amelynek keretében iskolai energiahatékonysági korszerűsítésbe kezdenek a nyáron.

A mélység ereje

Győr, Tamási, Nyíregyháza, Bonyhád, Pécs, Gyöngyös, Füzesabony, Debrecen, Szentlőrinc, Miskolc, Kaposvár, Körmend, Eger, Csurgó, Mohács, a sor folytatható. Geotermikus erőmű-forradalom? Vajon minek köszönhető, hogy sok, kezdetben vonakodó és bizalmatlan település végül a földhő mellett döntött?

Magyarországot fekvése és adottságai a geotermikus energiában utazó cégek és szakembereik szemében Európa egyik ékszerdobozává teszik. Mindez világosan megmutatkozik a legfontosabb mérőszámok esetében. A geotermikus gradiens azt mutatja, hogy lefelé haladva, ezerméterenként hány fokkal nő a hőmérséklet. Bolygónk átlaga 30°C/km, ezzel szemben hazánk egyes területein az 50 Celsius-fokot is elérheti. A földfelszínre jutó hőáramsűrűség átlagértéke nálunk 90-100 kW négyzetkilométerenként, a világátlag ennek fele.

A több ezer méter mélységben található forróságot azonban meg is kell szelídíteni és az ember szolgálatába állítani. Ezt napjainkban a víz segítségével teszik meg. A mélyből felhozott gőzt vagy folyadékot annak függvényében lehet hasznosítani, hogy mekkora a hőmérséklete. Ha kellően magas (100 fok feletti, ehhez Győrben akár 2000 méter mélyre is le kell majd fúrni), akkor áramot is lehet vele termelni, ha kevésbé, akkor fűtésre lehet használni. Alacsony érték esetén pedig még mindig lehetőség nyílik a mezőgazdasági hasznosításra. A mélybe visszapumpált víz a forró kőzeten áthaladva újra felmelegszik, így a körforgás teljesen zárt rendszerben történhet.

Győrben a projekt áramtermelésre és fűtésre is készül, ha megfelelően forró gőzt találnak a mélyben. Miskolcon abban bíznak, hogy olcsóbbá válik a fűtés és a meleg víz a lakótelepi lakásokban. Tamásiban egy 3-10 megawattos erőművet építenének, itt abban is reménykednek, hogy a kitermelt mennyiség új, hőigényes iparágakat vonzhat a városba.

Zöld tőke

Felmerül a kérdés, hogy mindezt miből finanszírozzák? Győrben legalább három kutat kell fúrni, költségük egyenként 250-300 millió forint, az erőmű beruházási költsége megközelíti az ötmilliárd forintot. Magyarországon a gyakorlati megvalósítás még gyerekcipőben jár, tőke és külföldi szakértelem nélkül első ránézésre is lehetetlen küldetésnek tűnik egy projekt elindítása és sikeres befejezése. A hazánkban létező jókora „piaci rést” a PannErgy Nyrt. találta meg, betöméséhez a geotermikus energiaipar egyik hazájából, Izlandról származó partnerei vannak a segítségére nagy európai bankok (EIB, EBRD) mellett. A cég, mely a műanyagipari és vagyonkezelési üzletágát részben leépítve, tudatosan fejleszti új stratégiáját, legutóbbi tőzsdei gyorsjelentésében arról számolt be, hogy több mint 40 önkormányzattal folytattak tárgyalásokat, ezek felével már megállapodást kötöttek. Ezzel párhuzamosan jelenleg is zajlanak a kutatások és az első tesztfúrások helyszínének meghatározása.

A vállalat nem kis kockázatot vállal, ám megtérülés esetén igazi óriássá nőhet, hiszen jelenleg a más kategóriába tartozó Molon, az első geotermikus hőerőművet építő Aquaplus Kft.-n és néhány kisebb, tőkehiányos cégen kívül egyedül próbálja meg kielégíteni az energiára szomjas települések igényeit. Egyébként éppen a Mol volt az, amely elsőként tervezett geotermikus erőművét építeni a Lajtától keletre, ám az iklódbördőcei terv kútba esett, miután kiderült, hogy a becslésekkel szemben a meleg víz hozama nem megfelelő.

Győrben a próba- és kutatófúrások a jelentős mélység miatt ilyen költségesek, mindez a Pannergy terhére. Várhatóan ez év végére derül ki, hogy érdemes-e egyáltalán az erőművet megépíteni, és ha igen, akkor hol a legcélszerűbb. Ezután következhet csak maga az építés, ami körülbelül két évig tart, tehát leghamarabb 2011-re épülhet fel az erőmű, amelynek megtérülési ideje akár tíz év is lehet.

Mint azt Horuczi Györgytől megtudtuk, a legelőrehaladottabb projekt területe jelenleg a Dunántúl délnyugati részén található, a pontos elhelyezkedést a vízjogi létesítési és környezetvédelmi hatástanulmányok jóváhagyása után jelentik be. A PannErgy üzletfejlesztési igazgatója szerint a tíz év akkor lenne érvényes, ha a gáz ára visszaesne a tavalyi szintre, a jelenlegi árszint mellett ez az időtartam rövidebb. A megtérülési időt az is csökkentheti, ha minél nagyobb, úgynevezett hőlépcsőt sikerülne kiaknázni, vagyis a lehűlt, visszajövő, mintegy 60 fokos meleg vizet is felhasználni a mezőgazdasági termelés számára.

A magántőkére egyelőre azért is nagy szükség van, mert az állami és európai pályázati lehetőségek korlátozottak. Borkai Zsolt győri polgármester kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az üzleti tervek úgy készültek el, hogy külső támogatással nem számoltak, és úgy látja, hogy nem is azoktól függ a megépítés, hanem attól, hogy elég forró és elégséges mennyiségű-e, megfelelő nyomáson és megfelelő kémiai összetételben található-e meg a víz.

A jogszabályi háttér sem egyértelmű, Horuczi György úgy látja, egyes esetekben (így a zárt rendszerben, azaz visszasajtolással történő felszínre hozatal esetében) pontosításra van szükség. A magyar állam nem támogatja kellő mértékben a geotermikus kutatásokat, beruházásokat. Ennek oka szerinte elsősorban a gázlobbi ereje lehet. Friss fejlemény, hogy az élelmiszer- és faárak duplázódása miatt szinte lehetetlenné vált, hogy a biomassza hasznosításával a magyar állam teljesítse a megújuló energiákból termelt villamos energiára vonatkozó európai uniós vállalásait.

A forró víz országa

A PannErgy (és sok magyar város) most a tűz és jég országában bízik. Kérdés, hogy az izlandi MannVit (korábban: VGK-Hönnun) szaktudása elegendő lesz-e ahhoz, hogy áttörjön egy gát, és végre térségünkben is megépüljenek az első geotermikus erőművek. Mert ahhoz nem sok kétség fér, hogy ha egyik helyen sikeresek lesznek a fúrások, az sikerrel kecsegtet másutt is. A PannErgy mindenesetre valóságos kiserőmű-hálózatot építene ki Magyarországon. Egyelőre azonban még a tinta is alig száradt meg egyik-másik megállapodáson, így a cég és a győri önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Győrhő Rt. között június 16-án aláírt együttműködési szerződésen. A nagy kérdés (a forró víz országa leszünk-e?) egy-két éven belül eldőlhet. A tét nem kicsi, hiszen a geotermikus energia (megfelelő kezelése esetén), megújuló energiaforrás, és üvegházhatást okozó gázok sem keletkeznek felhasználása során.

Monostori Tibor